Ezoterika

Kép
Karsay   Ma, 09:02  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Idézetek a Talmud-ból: “Uram, szabadíts meg a barátaimtól, az ellenségeimmel magam is elbánok. Akit egyszer megmart az eb, az már az ugatásától is fél. Az igazság önmagáért szól. Ne az edényt, hanem a tartalmát nézd. Amilyen az anyja, olyan a lánya. Ennek a mondásnak a népi változata így hangzik: “Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát.” Coke: “Az én házam, az én váram.” Lope de Vega: “Mindent a maga idejében. A szavak kerítők. Egy nőt feledni éppen azért nehéz, mert jólesik rá az emlékezés. A nők varázsának fele mindig dekoráció. Ha arra gondolsz csak, mi rajta csúnya, nincs ki iránt szerelmed el ne múlna. Ki nem hajol a józan ész szavára, mindig magának lesz belőle kára. A falnak is füle van. A pénz olvasva jó. A kishitűnek rosszul megy sora.” Ninon de Lenclos: “Minden férfi úgy bánik a nővel, ahogy lehet.” Brant: “Ki pénzért nősül, sorsa nem lesz más, mint perpatvar, jaj, civakodás.” Luther: “A pénz nem boldogít.” Jelenlegi anya¬gias világunk ezt az aforizmát így módosította: “A pénz nem boldogít, de nélküle nem boldogulsz.” Paracelsus: “A böj¬tölés a legjobb orvosság.” Marlowe: “Az ember annyit ér, amennyit változtat a világon. Ki gyönyörnek él, gyönyör lesz a veszte.”

Ez a gyakran idézett aforizma Francis Bacon-től származik: “A tudás hatalom.” Shakespeare: “Szükséggel együtt nő meg a remény. Árulónk a kétség; Attól foszt meg, mit könnyen elérnénk, ha mer¬nénk. A természet ingyen nem adja kincsét. Mit ér a tanács ott, ahol összevész a gonoszság és a jó¬zan ész. Derék ember számára nincs jobb cégér, kérges kezénél. Vétkesek közt cinkos, aki néma. Bűn bűnt vonszol magával. Színház az egész világ. Heves tűz hamar kiég. Korán nyíló virág, korán her¬vad. A természet csinos burokba gyakran csak férget rejt. A nyomor még a Vesta-szüzet is meg¬tántorítja. Önmagában semmi sem jó vagy rossz, a gondolataink teszik azzá. Az állítás nem bizonyosság. Légy hű önmagadhoz mindenek felett. Aki szereti a talpnyalást, méltó a talp¬nyalóhoz. A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe. Csapás előtt mindig vidám az ember, de a szerencsét gond előzi meg. A hencegőből könnyen ez marad: megtalálják benne a szamarat.” Ben Jonson: “Rá¬galomra legjobb válasz a hall¬gatás.” Richelieu: “A nagy tűzvész is szikrából támad.” Ko¬mensky: “A pénz könnyebben megy, mint ahogy jön.” Addison: “Mihelyt habozik, elveszett az asszony.” Descartes: “Hiába van vala¬kinek esze, ha nem tudja használni. A beszédhez igen kevés ész is elég.” Corneille: “Kettős a fájdalom, ha rejtjük kínjainkat.” Bethlen: “Nem mindig lehet megtenni, amit kell; de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Ezt a modern közmondást, hogy: “A szükség törvényt bont.” Cromwell még így fogalmazta meg: “A kényszerűség nem ismer határt.” Gracián: “Annyit érünk, amennyit tudunk. A szerencse is belefárad, ha sokáig a hátán kell hordania valakit. Légy előbb önmagad ura, azután másoknak is ura lehetsz. A bölcsnek több haszna van ellenségeiből, mint az ostobának barátaiból. Hagyd el a dolgokat, mielőtt még azok hagynak el téged. Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. A döglött oroszlán sörényét a nyulak is megcibálják. A citromot kifacsarják, és eldobják. Aki meg tudja mutatni mit ér, kétszer annyit ér. Ne tégy semmit első felindulásod¬ban. Az átmeneti visszavonulás később még győzelmet hoz¬hat. Aki magának tetszik, mindenki másnak visszatetszik. A tiszteletet nem kierőszakolni, hanem megszolgálni kell. Ne kezdj olyannal, akinek nincs vesztenivalója. Semmi sem kíván több tapintatot, mint az igazság; Elmon¬dásához ugyanannyi hozzáértés kell, mint az elhallgatásához. Ha élni akarsz, hagyj másokat is élni. Még a legbutább embertől is lehet tanulni valamit. A baj nem jár egyedül.” Mazarin: “Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség.”


folyt.köv..
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   Tegnap, 08:33  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Úgy látszik, már Theophrasztosz idejében is aktuális volt ez a mondás: “Az idő pénz.” Vergilius: “A szerelem mindent legyőz.” Petronius: “Bármit tanulsz, magadnak tanulod. Szükség¬ben mutatkozik meg az igaz barát. Kéz kezet mos. Ami ma nincsen meg, meglesz holnap. Amilyen az úr, olyan a szolga. A hal úszni akar.” Vespasianius: “A pénznek nincs szaga.” Plinius: “Nincs olyan rossz, amelyben ne lenne valami jó is. Az irigység a kisebbrendűségi érzés meg¬nyilvánulása.” Quintilianus: “Semmi sem gyötör jobban, mint a meghiúsult remény. A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál.” Martialis: “Szeretetre vágysz? Szeress!” Tacitus: “Mindenki magának tulajdonítja a sikert, a balszerencsét viszont másnak róják fel. Messziről nagyobb a tisztelet. Inkább tisztes halált, mint gyalázatos életet.” Suetonius: “A kocka el van vetve. Lassan járj, tovább érsz. A róka megváltoztathatja a szőrét, de nem a természetét.” Marcus Aurelius: “Nem az a fontos, hogy velünk mit tesznek, hanem az, hogy mi mit teszünk. Életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik.” Balbus: “Háborúban az ¬embert a kard, békében a fényűzés sebzi meg. Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket. Óvakodj attól, hogy mások bajából örömöd támadjon. Erkölcseiddel tündökölj, s ne a vagyo¬noddal. Amit te magad nem tudsz elviselni, arra ne adj parancsot másoknak. A hallgatást ritkán, a beszédet gyakran megbánjuk.” Khilon: “Ne legyen gyorsabb a nyelved, mint az eszed.” Nazianzénosz: “Addig üsd a vasat, amíg meleg.” Hieronymus: “Amilyen a kezdet, olyan a befejezés. Ajándék lónak ne nézd a fogát.” I. Leó pápa: “Hatalmasabb a példa a szónál.” Valluvar: “Magának él, aki nem szeret. Ki a jót feledi, balga; de még balgább az, aki a rosszat feledni képtelen. A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekvő emberhez. Ahol a szemek beszélnek, ott szavakra már nincs szükség.”


“Más kárán tanul az okos, a saját kárán a bölcs.” Ennek a mondásnak az eredeti változata még így hangzott: “Magam kárán lehetek okos.” Rollenhagen további bölcs mondásai: “Vak tyúk is talál szemet. Aki a veszélyt szereti, általa vész el. Aki könnyen hisz, könnyen megcsalatik.” Plautus: “Gyakorlat teszi a mestert. Ember embernek farkasa.” Alcuin: “A nép szava, Isten szava.” I. Lothar: “Az idő változik, és vele együtt mi is.” Firdauszi: “A lét csak csaló kép, nem oszt, nem szoroz, hisz egyként elillan, mi jó, s mi rossz.” Rusztaveli: “Ki bánatot sosem ismert, az boldog¬ságot meg nem ért.” Eckhart mester: “A szenvedés a leggyorsabb paripa, amely a tökéletességhez visz benneteket.” Albertus Magnus: “Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb.” Freidank: “Az éhség a legjobb szakács.” Bonaventura: “Ahová az értelem nem hatol be, oda eljut az érzés.” VIII. Bonifác: “A hallgatás, beleegyezés.” Dante: “Ne kérdezz többet, mint amennyi a hasznodra válik. Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem.” Boccaccio: “Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Nem dicsősége a sasnak, ha legyőzi a galambot. Kemény élete van annak, aki hozzá nem illő asszonyba botlik.” IV. Károly: “Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.” Kempis: “Tűz próbálja meg a vasat, az igaz embert pedig a kísértés. Ember tervez, Isten végez. Az elveszett idő nem tér vissza. A láng nem csap fel füst nélkül.” Leonardo Da Vinci: “A természet nem szegi meg törvényét. Minden mindenből ered, és minden mindenné válik. Ha a szeretett lény alacsonyrendű, a szerető is lealacsonyul.” Pathelin: “Ha az ember nem lát utána, hamar felkopik az álla.”

Tob: “Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül; méz, édes illat sincs fanyar társa nélkül.” Ma már ennek a szállóigének ezt a kevésbé költői változatát használjuk: “Nincsen öröm üröm nélkül.” Machiavelli: “Legbiztosabb erődítmény a nép szeretete.” Rabelais: “Evés közben jön meg az étvágy.” Montaigne: “A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát. Céltalan hajósnak nem kedvez a szél. Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról.” Chaucer: “A nők legfőbb vágya az uralom, akár a kedvesen, akár a férjen, a feszes gyeplő ott legyen kezében. Férfiembernek a feleség hű társ, öröm kútja, s jó menedék. Kinek a szegénysége nem bilincse, akkor is gazdag, hogyha nincs egy inge.” Terentius: “Bátraké a szerencse. A nők szeszélyét ismerem; nem kíván, ha kell, de öledbe hull, ha nem kell.” Ezt az aforizmát a későbbiek során Eca de Queiroz így fogalmazta át: “Az asszony olyan, mint az árnyék; Ha szaladsz utána, elfut előled; ha szaladsz előle, ő fut utánad.” Hésziodosz: “Gazdag csűrt szimatolva tőrbe ne csaljon az asszony, se ringó derekával, se hízelgő fecsegésével; mert tolvajban bízik az, aki ilyen asszonyban bízik.” Giordano Bruno: “Ha az első gombot rosszul gomboljuk be, az egész kabát rosszul lesz begom¬bolva.” Cervantes: “Az erényes nő szépsége olyan, mint távoli tűz és kard; Az első nem égeti, a második nem sebzi meg az illetőt. Nincs az a zár, felügyelet, retesz, ami jobban megőrizné a hajadont, mint tulajdon erénye. Egy fecske még nem hoz tavaszt. Silány marad az, aki magát silánynak tartja. A kakas is úr a maga szemét¬dombján. Kivétel nélkül nincs szabály.”


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.15. 07:54  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Emberi bölcsességek

Életünket az isteni tanításokon túlmenően az egyszerű földi halandók által alkotott bölcs mondások is irányítják. A teljesség kedvéért lássunk ezekből a több évezredes tapasz¬talatokon alapuló szállóigékből is néhányat, melyek külön¬böző híres emberektől származnak. Korok szerint haladva kezdjük a sort Euripidész örökérvényű mondásával: “Őrült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál.” Továbbhaladva Kung Fu-ce: “A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke. Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le már az út elején.” Lao-ce: “Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra. Az eredet¬hez visszatérni, annyi mint meg¬nyugodni. Aki kapni akar, tanuljon meg adni. Aki sokat gyűjt, sokat veszthet.” Lia-Csin: “Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz.” Thuküdidész: “A hatalom valamennyi megnyilvá¬nulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású.” Buddha: “Az élet szenvedés. Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés. Ha meg akarod ismerni múltadat, nézd meg a mostani életedet; Ha meg akarod ismerni jövődet, vess egy pillantást a jelenre. A gyűlöletnek csak a szeretet vethet véget.” Arisztotelész: “A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek.” Démokritosz: “Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak. Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül.” Kallimakhosz: “A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát.” Hésziodosz: “Az ínség örök vendég annál, aki tétlen.” Pál apostol zseniális megfogalmazása szerint: “A hit a remélt dolgok bizo¬nyosságként való megélése.” Más megfogalmazásban: “A hit a nem látható dolgok bizonyossága.”

A delphoi jósda üzenete: “Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat; Mert a sorsod te vagy; Jellemed, személyiséged alakítja, formálja a jövődet; Változtass magadon, és változni fog a jövőd is; Fogadd el önmagad, és el tudod fogadni majd a sorsodat is.” Agathon: “A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni.” Antiszthenész: “Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert ők az elsők, akik felfedezik hibáinkat. Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke.” Pinarius Rufus: “Ki mint vet, úgy arat.” Alkman: “Tapasztalat a bölcsesség kezdete.” Szophoklész: “Az önhittség nyomán csak balsiker terem. A némaságnak hatalmas súlya van.” Cicero: “Az elme beteg¬ségei sokkal pusztí¬tóbbak, mint a test betegségei. Ebül szer¬zett jószág, ebül vész el.” Sallustius: “A félénket is bátorrá teszi a szükség. A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná.” Horatius: “Okos tanács nélkül az erő letör. Ragadd meg a pillanatot!” Livius: “A késedelem veszedelem. Jaj a legyő¬zötteknek. Jobb később, mint soha.” Propertius: “Állhatatosság és hűség a szerelemben igaz kincs.” Platon: “A szere¬lem vak. Hasonló a hasonlónak örül.” Jézus: “Az igazság szabaddá tesz benneteket. Mert ahogy fontolgat az ember, olyan ő.” A következő mondás Máté evangélista nyomán vált közismertté: “Senki sem lehet próféta a saját hazájában.”

Íme egy ismert közmondás Theognisz-tól: “Tévedni emberi dolog.” ¬Anakreón: “Az istenek a nőknek fegyverül adták a szépséget.” Szókratész: “A fér¬finak előnyös a házasság; Ha jó feleséget talál, boldog lesz; ha rosszat, bölcs lesz. Nem azért élünk, hogy együnk; hanem azért eszünk, hogy éljünk.” Phaedrusz: “Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad.” Publilius Syrus: “Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük. A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom. Egyetlen hajszálnak is van árnyéka. A szerencsét könnyebb megtalálni, mint megőrizni. A szerencse üvegből van; amikor a legjobban ragyog, akkor törik el. Megkettőzi bűnét az, aki nem szégyelli. A nélkülözőnek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden. Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a bűnöst. Ki gyorsan ad, duplán ad. A botlás másodszorra már hiba. Soktól kell félnie annak, akitől sokan félnek. Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer. Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad. Amikor szerelmes vagy nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy nem vagy szerelmes. Az asszony vagy szeret, vagy gyűlöl; harmadik eset nincs. Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész. Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa.” Cato: “Gya¬nakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete.” Seneca: “Késő a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon. Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tető. A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár. Az igazság beszéde egyszerű. A derűre ború jön, a borúra meg derű. A gyógyulni akarás a gyógyulás része. A sors ritkán keresztezi a bölcs útjait. Az erényt tanulni kell. Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit a kezedben bírsz tartani.” Ma már ezt a mondást egyszerűbben használjuk: “Ki sokat markol, keveset fog.”


folyt.köv..
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.14. 06:27  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Különös jelentőséggel bír ez az ősi intelem napjainkban, amikor az erköl¬csök fellazulása minden-napossá, sőt a többség számára természetessé vált. Felte¬hetően az élet minden területén tapasztalható apokaliptikus állapotoknak, az emberek fokozatos elállatiasodásnak tudható be, hogy korunk kiemelkedő személyiségei sem képesek ellenállni a sátáni kísértésnek. Pedig ezt a folya¬matot csak ők tudnák megállítani, vagy legalábbis fékezni, ha tudomásul vennék, hogy a népsze¬rűség, a kiváltságos életmód áldozatokkal jár. Mivel az életben semmit sem adnak ingyen, a hírnév ára a lemondás, vágyaink önkéntes korlátozása, és sok esetben a boldogtalanság. Ezzel kell fizetni a sok jóért, a pazar életvitelért, a megkülönböztetett bánásmódért, több száz millió ember rajongó szeretetéért, tiszteletéért. A hírességek élete nem magán-, hanem közügy. A társadalmi tisztelet letéteményeseiként kötelesek példamutató életet élni. Az embereknek ugyanis ebben a lelki támasz nélküli világban példaképre, ha úgy tetszik bálványra van szükségük; és joguk van hozzá, hogy a kiválasztott személy elvárásaiknak megfelelően viselkedjen. A sztárok botrányos maga¬tartása, ösztöneik féktelen kiélése nem más, mint a bennük hívő kisemberek arculcsapása. Visszaélnek azzal a hittel, amit a sokaság a piedesztálra állított személyekkel szemben táplál. A társadalom peremén küszködő, szám¬¬ta¬lan sorscsapással vívódó tömegek a közülük kimagasló emberek cselekedeteiből merítenek erőt. Abban bíznak, hogy ha hasonló módon viselkednek, akkor egyszer ők is kiemel¬kedhetnek a környezetükből. Aki tehát elfogadja a hírnévvel járó anyagi előnyöket és kiváltságokat, de nem teljesíti az eszmény¬képpel szemben támasz¬tott követelményeket, az a boldogulás utolsó reménysugarától is megfosztja az egyszerű embereket, s a kétségbeesés olyan mélységébe taszítja őket, amit az égiek sohasem bocsátanak meg neki.
Az erőszakot a Bibliához hasonlóan a Rámájana is szigorúan elítéli. Ezt ékes szavakba öntve a következőképpen fejezi ki: “Jaj annak, aki fegyverét szükségtelenül, tiszta és nemes cél nélkül emeli csapásra. A kard gyalázatos eszközzé aljasul, ha nem vezeti világos ítélet, önzetlen hősiesség, amely nem keres jutalmat, hírt, dicsőséget vagy hatalmat. A kard dicső, ha méltó kéz emeli; de öngyiloknál szennyesebbé válhat, ha hitvány, alantas célt szolgál. Erősebb az, aki a csapást nemesen elviseli, mint aki csapással sújt. Csak a legne¬mesebb lélek tud megbocsátani ellenségeinek, amikor kezében a bosszuló hatalom.”
Istennek a mindenkori világhoz fűződő kapcsolatát legér¬zék¬letesebben Visnu, a fenntartó isten következő megnyilat¬kozása fejezi ki: “Én vagyok a forrás; minden forma, amelyet a természet alkot, belőlem ered. Engem nem köt semmi; nincs már magasság, amit elérhetnék, nincs jutalom, ami kecseg-tetne, mégis lankadatlanul munkálkodom, példaképet adva az embereknek. Nehéz áttörni a sokféle látszat megtévesztő fátylán mely engem eltakar, ám azok, akik felém emelik szellemüket, áttörhetnek rajta mégis.” Krisna a Mahábhárata talán legfenségesebb költeményében a Bhagavad-Gitában az alábbi intelmekkel látta el a földi embert: “Élj a tettben, a kötelesség művében! Ne várd az eredményt; a helyes cselekedet vezéreljen, ne pedig a gyümölcse, amit az majd hoz. Önzés ne kapcsoljon soha semmi tetthez; szabadon, szilárdan cselekedj, mert csak a silányok munkálkodnak azért, hogy jutalmat nyerjenek. Végezd el a műved, mely osztály¬részed, de ne légy rabja tetteidnek. Minden cselekedeted áldozati mű legyen, amely a világegyetem nagy kerékforgását segíti továbblendülni. Uralkodj érzékeiden, légy önmagad ura, büszkeség és hiúság vétke nélkül haladj az utadon. Játssza mindenki a saját szerepét híven, áhítattal. Az elva¬kult, balga embernek nincs hite, csak saját véges eszében bízik; Üdvözülésre nem törekszik, romlandó érzékeit lakatja csak torkig, és nem lát mást a világból, mint ami gyarló szemei előtt áll.”
Krisna a mindennapi életünket befolyásoló viselkedési normákon kívül felhívta figyelmünket a mindenséget fenn¬tartó erők emberi világunkra gyakorolt hatására is: “A bűnt éppoly bizonyossággal követi a bűnhődés, mint nappalt az éjszaka, vagy embert az árnyéka. A természet mozgat mindent a világon a sokféle erő kölcsönhatásával, csak az érzékvilág rabja véli balgán, önámítva, hogy ő cselekszik. A világ legfőbb jellemzője a változás; Az örökös kibontakozás, és a folytonos szétbomlás alaptörvénye uralkodik rajta; Ezért ami létrejött, annak el is kell múlnia. Amint kiteljesedik valami, máris hanyatlani, bomlani kezd, majd a pusztulásból új élet születik. A lélek törhetetlen és elpusztíthatatlan; csak a test, a tovatűnő keret, a foglalat pusztulhat el. Mint ahogy levetjük az elviselt ruhát, úgy veti le a lélek is test-köntösét, és cseréli fel újra. A test elmúlik, de a lélek örökké él; fegyver nem érheti, tűz nem égeti, víz meg nem fojthatja. A lélek hozzáfér¬hetetlen, mindent elérő, mindenen átható; ez az ember igaz valója.”
Érdekes módon világítja meg a Mahábhárata a pokol és a mennyország kapcsolatát: “Aki kevés jót cselekedett, az kevés jutalmat nyer. Az egek védelmében részesül rövid időre, hogy azután a gyötrelem helyére szálljon. Aki sok jót tett, és csak kevés a vétke, az előbb a szenvedés honába tér, ahol hamarosan megtisztul csekély bűnétől, és akkor az örök gyönyörűség honába emelkedik. Édes a béke a kínok után, ám keservesebb a gyötrelem, amely az ég békéjét követi. A gonosznak nagyobb lesz szenvedése, ha előbb az égi létet megízleli, a megtisztult lélek viszont jobban gyönyörködik a mennyei létben, ha előbb megismeri a gyötrelmet, amelyet a bűnért kell fizetni.” Ennek a sajátos minősítő rendszernek a nyomai egyébként a keresztény kultúrkörben is fellelhetők. Az apostolok hitvallásának nevezett imádságuk a “Hiszekegy” szerint Jézus sem került azonnal a mennyországba. Halála után a pokolba jutott, ahol három napot kellett eltöltenie.


folyt.köv....
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.13. 07:48  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
.
Életbölcsességek a Biblián kívül a Rámájanaban is szép számmal találhatók. Lássunk ezek közül néhányat, kiegé¬szítve a Mahábhárata című eposz legszebb gondolataival, amely Visnu nyolcadik, Krisna alakjában történt megtestesü¬lését örökítette meg: “Csak az önámítás nem látja, hogy minden tettünk meg¬hozza következményeit, és nincs az a hatalom, amely megakadá-lyozhatná a tettek fájának termőre fordulását. A sors isteni törvénye ítél min¬deneken. Az emberek nem látják a dolgok mély értelmét és a törvény érvé¬nyesülését a történésekben; De akinek a szeme látóvá vált, azt semmi sem zökkenti ki többé bölcs megértésének nyugalmából. Aki az erényt tehén gyanánt akarja megfejni, aki vásárra viszi a kötelességet, s aki teljesíti bár, de a hit ereje és a szív érzése nélkül, az nem ismerte fel az erény és a kötelesség valódi mivoltát, és minél inkább keresi, annál inkább elveszti jutalmát.

Amit az áhítatos szívű halandó hitének minden erejével kér, azt az istenek nem tagadhatják meg. A hit emeli az embert a többi teremtmény fölé, állatként tér vissza újabb születésében a Földre az, aki megtagadja a hitet. Ha nem látod az erény érését földi szemeddel, akkor se kételkedj benne, hidd, hogy van igaz¬ság. Az igazság néha lassú léptekkel jár, de egyszer eljön. A vétek kártékony kotyvaléka nem árthat annak, aki rendületlenül kitart az egyenes úton. Csak a szellem nyugalma, egyensúlya mutatja tisztán a dolgokat. Ha szilárd lelked végleg lerázta az érzékcsalódás megtévesztő képeit, akkor már semmi sem zökkent ki többé nyugalmadból. Durva lelkű, elvakult, indulatos emberekkel nem helyénvaló a tréfa, mivel nem értik meg, és csak bosszúval fizetnek. A gyalázat a nemes léleknek a halálnál is terhesebb.

A sors isteni törvénye irányít bennünket, hogy minden végbemenjen, aminek be kell következnie. Életünk csak eszköz sorsunk kezében. A harag, a gyűlölet mindig elvakítja, megtéveszti az embert. A tévelygés sokszor az igazság megtévesztő álarcát ölti magára. Az embert tettei teszik naggyá, nem pedig származása. A tétlen megadás mindennél rosszabb, mert leveri, megtöri a szellemet. Az igaz barátság olyan legyőzhetetlen erő, amely minden akadályt leküzd. A nagy feladatra rendelt emberre nagy megpróbáltatásokat mér a sors, de nagy lelket is ad neki, hogy mindent diadal¬masan elviseljen. Az uralkodót egyedül csak az igazság támogatja, de csak akkor, ha az igazságra támaszkodik. A földi élet rövid és bizonytalan, minden megfogható eredménye egy marék porként omlik szét; Ez azt bizonyítja, hogy az igaz valóság nem benne rejlik, hanem az ember lelkében él; Ha nem tévesztik meg lelkünket múló és csalóka látszatok, ezt könnyen felismerhetjük. A legnagyobb és legnehezebb diadal önmagunk legyőzése.”

A Rámájana a mindenkori politikai vezetők számára is ajánl megszívlelendő intelmeket: “A kiemelkedő férfinak azért kell szigorúbban megtartania a törvény rendelkezéseit, mert magasabban áll a többieknél, ezért alakja messzire látszik. Példakép az ilyen ember, a gyengék és esendők sokasága őhozzá tekint fel útmutatásért, csak az ő erejéből merítve tud továbbhaladni az egyenes úton. Amit a kimagasló ember cse¬lekszik, a tömeg követi azt; ne taszítsd kétségbe az egysze¬rűbb lelkeket, mutass példát nekik rendületlenül. A kiemel¬kedő személy sokszorosan bűnös, ha eltévelyedik, és önös céljaiért elfelejti az igazság örök igéjét. Hiszen ha a bűn fertőjébe bukik, nem csak ő maga bukik el, hanem magával rántja a sokaságot; mindazokat, akik bízva követték.”


folyt.köv....
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.12. 08:06  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Rámájana; Mahábhárata

A világot uraló és mozgásban tartó dualizmus a vallásban a Jó és a Rossz örökös párharcában nyilvánul meg. Az emberiség jobb jövőért folytatott küzdelmeit periodikusan átszövi a csodavárás, az a népektől független hit, hogy Isten időnként egy-egy messiást küld a Földre, hogy megmentse az embereket az elnyomástól és a szenvedéstől. A Megváltó eljövetelének várása és tetteinek leírása kultúrkörönként más és más történetbe ágyazódva jelenik meg. Ezek közül a legendák közül az egyik legismertebb és etikai értékeit tekintve a legértékesebb a brahmanizmus gyökereiből táplálkozó Rámájana, amely az i. e. 4-3. században íródott Indiában. India őslakosságának a vallása Visnu istenóriás köré fonódott, akit a mindenség megteremtőjének tartottak. Visnu földre szállt alakjai bámulatosan gazdag mondakinccsel ajándékozták meg India népeit. A Rámájana Visnu hetedik, Ráma királyfi alakjában történt földre szállását jegyezte fel, és örökítette meg az utókornak.

Ennek az eposznak a legfőbb értéke az, hogy rendkívül színes és eleven nyelvezetével Ráma királyfi és felesége, a szépséges Szíta fordulatokban gazdag élettörténetébe beleszövi az emberi humánum örökérvényű törvényeit is. A Rámá¬jana még a Bibliánál is részletesebben foglalja össze az emberi együtt¬élés szabályait. A párkapcsolatokra vonat¬kozó intelmek itt nem azt hangsúlyoz-zák, hogy a szabályok megsértéséért milyen büntetés jár, hanem költői nyelven ecsetelik az erkölcsi törvények megtartásának előnyeit. Idézzünk fel az eposzból néhány szép részletet erre vonatko¬zóan: “A világi feladatoknak élő férfi csupán félember, amíg sorsrendelte igaz asszonyát nem tudja oldalán. A nemes lelkű asszony sohasem él vissza bűbájának hatalmával. Könnyű szeretni, amíg a boldogság örömei aranyozzák be napjainkat, amíg minden szép és üdítő; ám az igaz érzés akkor diadal¬maskodik, amikor baj és szenvedés, keserv és megpró¬báltatás zúdul a szeretőkre. Mint ahogyan az embert elválasztha¬tatlanul kíséri árnyéka, úgy tartozik urához a hűséges hitves. Nem érdemli meg a hitves nevet, aki egy pillanatig is gondol¬kodik azon, hogy mit kell tennie. Apa, anya elválhat a fiától, a gyermek szüleitől, de az asszony nem hagyhatja el a férjét, amerre ura tart, ott az ő helye is.”

Ma már ezek a mély és tiszta érzelmek szinte ismeretlenek. Érdemes lenne azonban elgondolkozni azon, hogy miért van ez így. Nem mi vagyunk az oka annak, hogy ennyire elseké¬lye¬sedett az életünk? Jó ez nekünk, hogy a modern élet álarca mögé bújva beszennyeztük mindazt az igaz értéket, amely megszé¬pítette napjainkat? Egy népi mondás szerint: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Mindenkinek olyan az élete, amilyent csinál magának. Aki bemocskol maga körül mindent, az maga is mocsokban fog élni. Napjainkban az önmagukat civilizáltnak nevező országokban a házasságok fele válással végződik. A szabadság téves értelmezése erkölcsi szaba¬dosságba torkollott. Lassan már semmi sem lesz szent az emberek előtt. Évezredes erkölcsi értékek feledésbe merül¬nek, és eszeveszetten követjük testünk zabolátlan ösztöneit. Eközben sokszor rosszabbak vagyunk az állatoknál is, mert még az állat sem piszkít bele a saját fészkébe


folyt.köv---
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.10. 08:49  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A parajelenségek előidézési módja nem csak koronként és népcsoportonként lehet eltérő, hanem az egyes civilizációk módszerei is jelentős mértékben különbözhetnek egymástól. Ennek egyik példája az a különös kommunikációs kristály, amelyet a hozzánk érkező kozmikus lények egy csoportja használ. A Zéta Reticuli csillagrendszer egyik bolygójáról ide látogató kis emberkék legfőképpen abban különböznek tőlünk, hogy hatalmas ferdevágású rovarszemük van, amelyben nincs szemfehérje és pupilla. Különleges ismertetőjelük még, hogy csak négy ujjuk van, a bőrük világosszürke, és a fejük teljesen kopasz. Ezenkívül csontozatuk igen vékony, testmagasságuk pedig alig haladja meg az 1 métert. Para¬pszichológiai képes¬ségük azonban igen fejlett, ennek ellenére nagyobb távolságok áthidalása esetén nem használják a Képzeletbeli Képernyő technikát. Bolygóközi utazásaik során a Magasabb Intelligencia számukra egy kezükben tartott nyolcszögletű amorf kristályba vizualizálja a múltat, a jelent, vagy a jövendőt. Ez a misztikus kris¬tály ugyanazt a célt szol¬gálja, mint a mi üvegből készült varázsgömbünk, mivel a lényeg minden valószínűség szerint nem a kristály anyagában van. Ezeknél a bennünket legnagyobb számban látogató lényeknél egyébként a telepatikus üzenetek kb. 39 fényévnyire, a saját bolygórendszereikbe való továbbítása, és a válasz regiszt¬rálása is ezzel a módszerrel történik.


folyt.köv..
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.09. 06:55  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A mágikus könyvek az alfába jutás könnyebb elérése, és a már elért szint elmélyítése céljából ajánlanak egy másik érdekes módszert is. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy rendkívül egyszerű tornagyakorlat, amely az embrió anya¬méhben elfoglalt helyzetét utánozza. A gyakorlat során guggoljunk le a földre, és fejünket hajtsuk a két térdünk közé amennyire csak tudjuk. Ez a pozitúra az agyban elhelyezkedő tobozmirigyre fiziológiai nyomást gyakorol. Az okkult tudományok szerint a lélek a tobozmirigyben lakik, ezért a reá gyakorolt nyomással a szunnyadó “mágikus” képességek felébreszthetők, illetve fokozott tevékenységre késztethetők. Huzamosabb tréning esetén ennek a technikának a segítségével állítólag mindazok a szubjektív képességek életre kelthetők, melyeknek gyakorlására jelenlegi fejlettségi szintünkön képesek vagyunk. Az I. feje¬zetben leírtak alapján igen nagy a valószínűsége annak, hogy a tobozmirigynek köze van a természetfeletti képességek megnyilvánulásához. Ezt látszik alátámasztani az a legújabb kori megfigyelés, hogy a paranormál jelenségek tinédzser korban jelentkeznek a legintenzívebben. Tudjuk, hogy a nemi érés befejeződése után a tobozmirigy aktivitása csökken, és érdekes módon ezzel együtt eltűnik ez a sok fiatalnál spontán módon jelentkező képesség is.

Mivel az átlagemberek ismeretei ezen a téren meglehetősen felszínesek, érdemes tisztázni a kuruzslók, a sámánok és a táltosok közötti különbséget is. Tulajdonképpen mindhárom szó azonos tartalmi azonosságot takar, mert mindegyikük a spirituális világot kutatja, és annak titkait próbálja feltárni. Mindhárman rendelkeznek a spirituális gyógyítás képességével, bár ezt más-más módszerekkel érik el. Kuruzslónak azt nevezik, aki nem használ semmiféle tudományos terápiát, emiatt a hivatalos szervek nem ismerik el gyógyító tevékenységét. Sarlatánnak, kontárnak nevezik őket; és szakmai hozzá nem értés vádja alapján minden eszközt bevetnek működésük lehetetlenné tétele érdekében. A tapasztalatok szerint ezekre az óvintézkedésekre sok esetben szükség is van, mivel az engedély nélkül gyógyítók zöme a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkezik ezen a téren, és emiatt gyakran veszélybe sodorják pácienseik életét. A képzetlen gyógyítók között azonban akadnak olyanok is, akik “természetfeletti” képességekkel rendelkeznek; vagyis olyan adottságokkal születtek, amelyek képessé teszik őket a betegségek elűzésére. Ők többnyire egy magasabb szellemi hatalom segítségével gyógyítanak. Miután a spirituális gyógyítás fizikai alapjai még nincsenek tisztázva, őket is sarlatánnak minősítik, annak ellenére, hogy eredményeik néha a modern orvostudományt is zavarba ejtik.

Az orvostudomány kialakulása előtt a gyógyító szerepét a sámánok és a javasasszonyok látták el. Ez utóbbiak főleg gyógyfüveket és egyéb természetes gyógymódokat alkalmaztak, míg a sámánok elsősorban spirituális úton űzték ki a kórt a betegekből. Ennek módja meglehetősen látványos, mivel szellemi úton történő gyógyítás előfeltétele az agyfrekvencia lecsökkentése. Ezt szinte minden népcsoportnál dobolással, kántálással, illetve kereplők működtetésével érik el. A sámánok nem emberi, hanem állati szellemeket idéznek meg; és közben nem csak ők esnek révületbe, hanem a körülötte állók is. A kb. 7,8 Hz-es rezgésszámú dobolás járulékos előnye még, hogy az agyfrekvencia alfa szintre csökkentésén kívül a beteget körülvevő energiamezőt is pozitívvá változtatja, ami növeli a gyógyítás hatásfokát. Ezek a szertartások sok esetben tábortűz mellett történnek, mivel a lobogó láng hipnotikus hatást vált ki a jelen levőkben, és ez szintén hozzájárul a gyógyítás hatékonyságához. A legnagyobb hatásfokot azonban az előzőekben említett pszichodelikus szerek biztosítják, melyek használata főleg Közép- és Dél-Amerika indián sámánjaira jellemző.

A táltos kifejezés csak nálunk, magyaroknál létezik. A táltos több mint egyszerű gyógyító, ő egy¬ben csodatevő is. Mindazt tudja, amit egy sámán; csak ő nem állati szellemek megidézésével, hanem gondolati úton gyógyít. Módszere leginkább az Agykontrollhoz hasonlít. Az emberek egészségének visszaadásán túlmenően sok más problémát is meg tud oldani spirituális képességével. Jövőbe lát, képes megidézni a halottak szellemét, elveszettnek hitt személyekkel telepatikus kapcsolatot teremt stb. Egy bizonyos szint elérése után túlvilági szellemek sietnek a segítségére, akik tovább tanítják, szinte parafenoménné változtatják. Ekkor már olyan képességek birtokába jut, amit halandó ember nem képes ésszel felfogni. Ez a tudás azonban nagy felelősséget ró a táltosokra, mivel tisztában vannak vele, hogy a képességeikkel nem élhetnek vissza.

folyt. köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.08. 08:29  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Ezeket a régi írásokat tanulmányozva úgy tűnik, hogy az “extázis”, vagyis az alfa állapot elérésének van még egy régtől fogva alkalmazott módja is, mégpedig a füstölők használata. A tömjén, mirha és egyéb intenzív illatot árasztó füst belégzése nagy valószínűséggel elősegíti az agyfrekvencia csökkenését. Elődeink ezt az eszközt feltehetően a théta szint eléréséhez használták. A kora¬beli füstölőknek azonban az a hátrányuk, hogy mérgező anyagot is bocsátottak ki magukból. A legújabb kori okkult szakkönyvek szerint ezen úgy segítenek, hogy megfelelően adagolt tiszta oxigént lélegeznek be, és ebben az esetben már a legegyszerűbb növényi füstölőkkel is el lehet érni a kívánt hatást. A leírá¬sok szerint a többletoxigén elektrolízis, vagyis vízbontás útján nyerhető úgy, hogy a keletkező hidrogént gumicsővel a szabadba kell vezetni. Ennek a módszernek az alkal¬mazása azonban semmiképpen nem ajánlatos a durranógáz-képződés veszélye miatt. Azt azonban meg lehetne próbálni, hogy ha egy kórházak¬ban használatos lélegeztető készülék maszkjába pótlólagos csövön keresztül bevezetnénk valamilyen ártalmatlan növény füstjét, akkor ez a gáz¬elegy elősegítené-e a gyorsabb alfába jutást. Ilyen jellegű, tudományos alapon folytatott kísérletekről még nem számol be a szakirodalom, de amerikai orvosok oxigénes belélegeztetéssel már komoly eredményt értek el. Dr. Ladislav 30% szén-dioxid és 70% oxigén elegyét használta erre a célra. A laboratóriumokban egyéb¬ként palackozott gázt alkalmaznak, így nem fenyeget a robbanásveszély.

Az agyfrekvencia légzőszerven keresztül történő lecsök¬kentése az ókori Európában is ismert volt. Pythia pl. a delphoi jósdában “hideg kéngőz” belég¬zésével segítette elő az alfa állapot elérését. A hallucináció kiváltásának igen gyakori módja volt még, hogy különböző növények hatóanyagát juttatták a szervezetbe. A világon szinte minden kultúrkör talált magának egy gyógynö¬vényt, gyökeret vagy bogyót, hogy elmélyítse a meditáció állapotát. A perzsák pl. a szómának nevezett italt használták, ami egy szanszkrit krónika szerint “istenné tette az embert”. A vikingeket annak idején a bíborszínű légyölő galóca fanatizálta, Mexikóban viszont egy különleges kaktuszfajtával, a pejottal, és “isteni eredetű gombákkal” kísérleteztek. Az indián törzsek sámánjai napjainkban is különböző gombák főzetét használják fel a “révület” elérésére, vagy a meszkalintartalmú pejot szárított gumójának rágcsálásával juttatják magukat “transz” állapotba. Egyébként az agy kémiai úton való befolyásolása ma sem ismeretlen eljárás. A fogorvosok által használt dinitrogén-oxid belégzése szintén hipnotikus hatást vált ki a szervezetben. Tulajdonképpen a különböző narkotikumok (pl. az LSD) is hasonló hatást keltenek, de az agyfrekvencia ily módon való lecsökkentése nem ajánlott, mert ezek a szerek vissza nem fordítható függőséget alakítanak ki, ami előbb-utóbb teljes testi és szellemi leépü¬léshez vezet.

Az agyfrekvencia azonban nem csak kémiai, hanem a szemen keresztül, optikai úton is befolyásolható. Ennek legegyszerűbb módja a hipnotizőrök által használt különböző színű ábrák merev nézése, amely hipnotikus hatást gyakorol a páciensre. Hasonló elven működik egy német feltaláló sza¬ba¬dalma, a relaxációs nyelvtanulási módszer is. Ennek lényege, hogy egy külső fénytől védő szemüvegszerű maszkba két kis lámpát építettek be, és ezeknek a megfelelő szögben elhelyezett fényforrásoknak a nézése csökkenti le az agyfrekvenciát. A megtanulandó szöveg egy kazettás magnóról üzemelő fülhallgatón keresztül jut be, és rögzül az alfa szinten levő agyba oly módon, hogy a relaxáció elmé¬lyülése után egy légzés-visszacsatoló mikrofon indítja el a készüléket.

Az agyfrekvencia légzőszervi és optikai úton történő csökkentésén kívül régóta ismert módszer még a hangokkal történő befolyásolás. Minden bizonnyal ennek a célnak az elérését szolgálta a vallási énekek zsolozmázó előadási stílusa, vagy a búcsújáró körmeneteken hallható zsoltárok egyhangú kántálása. A bódító füsthöz hasonlóan a zsongító énekek dúdolása ugyancsak minden kultúrában megtalálható. Ezek közül legismertebb a mantrázás, ami nem más, mint külön¬böző szavak (pl. Krisnát éltető mondatok) éneklés formájában való monoton ismétlése. Az ezotériában kevésbé járatosak számára érdemes megemlíteni, hogy a mantra lényegében egy szakrális mondatba vagy szótagba foglalt egy, illetve több alaphangból álló tudatállapot-megváltoztató hangsor. A ¬hindu mitológia szerint a mantra nem egy valamit jelentő szó, hanem a teremtő erő. Ennek tudható be, hogy ezeknek a szavaknak a kántálása különleges pszichés hatást eredményez.


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.07. 07:22  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Az isteni beavatkozás valószínűségét támasztják alá az indián legendák is. A maják szent könyve, a Popol Vuh szerint az embereket Földre szállt istenek alkották. Az eredmény azonban túlságosan jól sikerült. “Szétnéztek, és rögtön messzire láttak. Mindent megláttak, mindent ismertek, ami a világon létezett. Látták az ég csúcsait, és a föld belsejét, beláttak az erdőkbe, a tengerekbe, a hegyekbe, és a völgyekbe. Minden távolban elrejtett dolgot észrevettek anélkül, hogy oda kellett volna menniük. Onnan ahol éppen álltak átfogták tekintetükkel az egész világot. Még azokat a dolgokat is látták, amire sűrű sötétség borult. Nagy volt az ő bölcses¬ségük.” Képességeiket azonban nem becsülték meg, sőt egyre inkább visszaéltek vele. Mind elbizakodottabbá váltak, és egy idő után tökéletesebbnek gondolták magukat létrehozóiknál. Nem csoda, hogy művük nem tetszett az alkotóknak, ezért úgy határoztak, hogy korlátozzák teremt-ményeik képességeit. Ekkor az “ég szíve” vagyis a három ősi isten, a tudomá¬nyok nagy mesterei “fátylat” vetettek az emberek szemére. “Ettől a látásuk úgy elhomályosodott, ahogy a pára elhomályosítja a tükröt. Szemeik eltompultak; csak azt látták meg, ami közeli és világos volt. Így lett szétzúzva az emberek bölcsessége.” Némi féltékenység is szerepet játszhatott ebben a dologban, amire az alábbi megjegyzés utal. “Az emberek tökéletessége láttán így háborogtak az istenek: Vajon istenekké kell válniuk? Hát egyenlőnek kell lenniük velünk? És akkor az istenek visszavették az emberektől a fennkölt képességeiket és a tudást.”

Visszatérve a keresztény forrásmunkákra az abszolút világtól való eltávolí¬tásunkkal összefüggésben szükség volt egy apró technikai korrekcióra is. Miután agyfrekvenciánk a béta tartományba tolódott, elvesztettük a közvetlen kapcsolatot a Magasabb Intelligenciával. Ez viszont könnyen azzal a követ¬kezménnyel járt volna, hogy a jövőben teljesen elharapódzik a bűn a Földön. Ennek elkerülése érdekében Isten jellegzetes bőrfodrokat alakított ki az emberek ujj-begyén, hogy a bűnüldözés során kézzelfogható eszközök¬kel is könnyen azonosítani lehessen a bűnelkövetőket. Mellesleg a vénuszi civilizáció tagjai mentesek ettől az egyedenként eltérő rajzolatú stigmától. Bizonyos források szerint az ő ujjaik hegyén a bőr teljesen sima.
Az atlanti mágia könyveiben mindaz megtalálható, amit ma az Agykontroll modern módszerekkel tanít. A különbség csupán az, hogy ezek a régi írások az egyes szabályokat misztikus köntösbe öltöztetik. Ennélfogva a kivitelezési mód nem mindig világos. A leírások kijelentéseit többféleképpen is lehet értelmezni; vagyis ez a fajta forrásanyag meglehetősen homályos, és a ma embere számára kissé zavarosnak tűnik. Ez esetleg azzal is magyarázható, hogy tevékeny¬ségük legsikeresebb eredményeit a megmenekülésre érdemesnek tartott atlantiak magukkal vitték az új világukba, és amit itt hagytak, annak is túlnyomó része időközben megsemmisült. Ráadásul a ma fellelhető írások zöme emlékezetből íródott olyan személyek által, akik csak tanítványai voltak elődeinknek.


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.06. 07:51  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
AZ EZOTÉRIA MŰSZAKI ALAPJAI;
ÉTERELMÉLET


Az Agykontroll módszerének, az abszolút világ birtok¬bavételének emberi életre gyakorolt hatása egyelőre felmér¬hetetlen. Jézus egy magasan fejlett - szá¬munkra isteni szinten álló - civilizáció küldötteként teljes mértékben rendelkezett azokkal a pszichikai képességekkel, amelyeket további fejlődésünk során mi is elérhetünk majd. Beszédeiben ennek a fejlődésnek a lehetőségét a Biblia szerint az alábbi mondattal juttatta egyértelműen kifejezésre: “Aki hisz bennem, az én tetteimet viszi majd végbe, sőt még az enyémeknél is nagyob¬bakat.” Sajnos kétezer év kellett ahhoz, hogy töké¬letesen megértsük a krisztusi üzenet lényegét, de még most sem késő, hogy elinduljunk ezen az úton, és bejussunk a “mennyek országába” vagyis az abszolút világba, ahol minden problémánkra megoldást találhatunk.
A módszer története

Mivel a pszichoorientációs gyógyítás jelenét már ismer¬jük, nézzünk egy kicsit bele a múltjába is. A múltban a pszichikai úton történő gyógyítás mágikus tevékenységnek számított. A mágia tudománya szinte teljes egészében törté¬nelem előtti időkben élt elődeinktől származott ránk. Atlantisz lakóinak a módszeres pusztítások után megmaradt, és a nagyközönség elől elzárt mágikus könyvei ma már egyre inkább hozzáférhetővé válnak. Korunk embere számára ezek az írások meglehetősen nehezen érthetők, tele vannak szimbolikus kifejezésekkel, és első olvasásra tömény kuruzslásnak tűnnek. Ennek ellenére érde¬mes őket tanul¬mányozni, mert fellelhető bennük néhány olyan eljárás is, amely modern eszközeinkkel továbbfejleszthető lenne. Ezekből a könyvekből kiderül, hogy elődeink jóval könnyebben fértek hozzá az abszolút világ által kínált lehetőségekhez, mint mi. Minden jel arra vall, hogy az atlantiak számára az abszolút világ eszközeinek használata mindennapos dolog volt. Ők már születésüknél fogva birtokában voltak azoknak a képessé¬geknek, amelyeket nekünk majd az elkövetkezendő évszá¬zadokban kell magunkban kifejleszteni.

Korunk tudósai felfedezték, hogy a földkéreg és az ionoszféra közötti tér rezonáló üreget képez, amelyben 7,8 Hz frekvenciájú elektromágneses vibráció észlelhető. Ennek a Schumann-hullá¬mok¬nak nevezett rezgésnek a kiváltója valahol az univerzum mélyén, fel¬tehetően az ősrobbanás helyén rejlik; de az is lehet, hogy a föld mélyéből ered. Atlanti elődeink agy-frekvenciája valószínűleg erre a kozmikus vibrációra volt ráhangolva. Ezt a feltevést támasztja alá a régi törté¬neti írásoknak az a megjegyzése, hogy Atlantisz lakói az ébrenlét és az álom határán, mai szóhasználattal élve alfa tudat¬állapotban éltek, állandó kapcsolatot tartva a Magasabb Intelligenciával. Ez az állapot viszont azzal a hátránnyal járt, hogy a kreatív, gyakorlati képességeik nem tudtak kellő mértékben kifejlődni. Amíg mi bal agyfélteke-dominánsak vagyunk, addig ők mindennapi tevékenységük során a jobb agyféltekéjüket használták. Agyuk bal féltekéje szinte csökevényes volt, és csak oly mértékben tudták használni, mint mi jelenleg a jobb agyféltekénket. Ezzel a képességükkel viszont az atlantiak meglehetősen könnyen jutottak hozzá mindenhez, nem kellett sem¬miért megküzdeniük, mivel az abszolút világ folyamatosan ellátta őket tanácsokkal.

Ilyen körülmények között szinte természetes, hogy lelki fejlődésük elakadt, vagy legalábbis nem haladt a szükséges mértékben, hiszen nem voltak olyan nehézségek az életükben, amelyek leküz¬dése ezt elősegíthette volna. Romlásukat azonban nem ez okozta, hanem a gőg, az elbizakodottság, amely határtalan képességeik tudatából eredt. Az abszolút világból szerzett tudás hetvenkedővé, arrogánssá tette őket. Elvakultságukban képtelenek voltak reálisan szemlélni önmagukat. A jelekből arra lehet következtetni, hogy ennek a világnak a fejlődése vagy mellék-vágányra futott, vagy már az indítás is eleve hibás volt. Úgy látszik, Isten nem volt megelégedve a társadalmi evolúciónak ezzel a formájával, és ezért pusztította el ezt a világot özönvíz által. Utána következtünk mi; de hogy ne eshessünk mi is ebbe a hibába, agyfrekvenciánkat már jó előre felemelte több mint duplájára, azaz 20 Hz-re. Lehet, hogy ez volt az a bizonyos kiűzetés a Paradi-csomból? Ettől kezdve, ahogy Isten mondta, már “arcunk verejtékével” kellett a kenyerünket előteremtenünk, “fájdalommal szültük gyermekeinket”, és betegségek ritkították sorainkat. Viszont kétségtelen fejlődést mutattunk az objektív világ¬ban, ezért Isten bennünket már nem pusztított el.


folyt.köv....
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.05. 07:57  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Jézus az alábbiak szerint tolmácsolta Isten szavait az emberiségnek: “Gyer¬tek és vegyétek birtokba ezt a világot, amely kezdettől fogva nektek készült.” A természet valamint a földi életet irányító intelligens erők évmilliárdokon keresz¬tül építették számunkra ezt az életteret. Az ember megjelenése után azonban ez a tökéletes mű fokozatosan pusztulásnak indult, és most ott tartunk, hogy egy katasztrofális kimenetelű környezetszen¬nyezés, vagy egy nukleáris háború követ¬kez-tében bármely pillanatban végleg elpusztíthatjuk Földünk élővilágát. A Hirosimára ledobott atombomba még csak 13 ezer tonnányi TNT robbanóerejével ért fel. Ma már olyan nukleáris robbanófejeket is gyártanak, melyeknek a pusztító ereje 25 millió tonna TNT-nek felel meg. A teljes nukleáris arzenál robbanóereje 15 milliárd tonna TNT-vel egyenértékű. Ez azt jelenti, hogy minden egyes ember közel 3 tonnányi robbanóanyagon üldögél. Ebből is látható, hogy civilizációnk maradéktalan kiirtása nem ütközik technikai nehézségekbe, ezen a téren fantasztikus fejlődést értünk el. Ezzel is sikerült bebizonyítanunk, hogy a gyilkoláshoz, a pusztításhoz nagyszerűen értünk; a rombolásban kiválóak vagyunk. Az emberiség büszke lehet önmagára, megtalálta a tudományos módszerét annak, hogyan vessen véget önnön pályafutásának.
Albert Einsteint megkérdezték egyszer, hogy szerinte a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni. A válasz az volt, hogy “nem tudom, de hogy a negyediket mivel, azt igen: kőbaltával és bunkóval.” Ha egyáltalán túl fogja élni valaki az atomháborút. Nagy felelősség hárul tehát ránk, a jelenlegi generáció gondolkodásmódja és cselekedetei fogják eldön-teni az emberi faj sorsát. Rajtunk múlik tehát, hogy kipusz¬tul-e az emberiség, vagy egy új korszak határát átlépve tovább haladunk egy szebb és boldogabb jövő felé. Az atomkor küszöbén Winston Churchill így fogalmazta meg ennek a válaszútnak a lényegét: “A világ vagy a kezdet végén, vagy a vég kezdetén áll.”

Budapest, 1990. július


folyt.köv....
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.02. 06:50  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Ezek a korlátlan lehetőségek arra engednek következtetni, hogy az embe¬riség fényes jövő előtt áll. A harmadik évezred küszöbére érkezve már kezdenek kirajzolódni jövőnk távlatai. Egyre inkább a tudatára ébredünk annak, hogy az univerzum titkai milyen hatalmas lehetőséget kínálnak számunkra. Az elkövetkezendő évszázadok során olyan forradalmi válto¬zások elé nézünk, amelyek gyökeresen át fogják alakítani eddigi életünket, szokásainkat és életfilozófiánkat. Az anyaggal kapcsolatban ezt a szót, hogy “lehetetlen”, lassan el fogjuk felej¬teni. Az ősenergia birtokbavételével korlátlan hatalmunk lesz az anyag felett, tetszés szerint formálhatjuk a fizikai világot. Egyelőre azonban még csak úton vagyunk korlátlan lehetőségeink évezrede felé. Ahhoz, hogy a galaktikus fejlődés korszakába léphessünk, előbb úrrá kell lennünk jelenlegi világunk problémáin. Ha az egyre égetőbbé váló környezetvédelmi gondjainkat nem tudjuk megoldani, ha nem gátoljuk meg a fokozódó elidegenedést, és nem leszünk képesek feloldani a világ számos pontján robbanás¬sal fenyegető társadalmi feszültséggócokat, akkor nem sok esélyünk lesz arra, hogy átmentsük civilizációnkat a követ¬kező évezredre. Amennyiben nem tudjuk meg¬szabadí¬tani az emberiséget a fajgyűlölettől, a sovinizmustól, ha továbbra is a határtalan önzés, az anyagiasság és az arrogancia vezérli tetteinket, elke¬rülhetetlenül összeomlik a világunk.

A Biblia szerint az özönvíz után Isten szövetséget kötött a Földet újra benépesítő emberekkel, amelyben megígérte nekünk, hogy soha többé nem pusztítja el ezt a világot. Ennek a szövetségnek jeléül szivárványt alkotott az égen. Azt mondta, hogy ez a jelkép örökké emlékeztetni fogja őt az ígéretére. A szivárvány azonban számunkra is figyelmeztetés. A fokozott környezetszennyezés miatt a Föld számos vidékén ma már egyáltalán nem képződik szivárvány. Ha ez így megy tovább, akkor a levegőszennyezés és vízkészleteink mérge¬zése olyan katasztrofális méretűvé válik, hogy most mi fogjuk elpusztítani világunkat. A levegő- és vízszennyezés következ¬tében az időjárás is egyre inkább elveszti szabályos ritmusát, és a káosz mozgástörvényét követi. Az évszakok egymásba olvadnak; nincs már igazi tél, és nincs valódi nyár sem. Bármely évszakban előfordulhat egyik napról a másikra 25-30 °C -os hőmérsékletingadozás, ami korábban elképzel¬hetetlen volt, Földünk klímája ugyanis az összeomlás határán áll. Az üvegházhatás következtében iszonyatos szélvihar tépázza a korábban szélcsendes vidékeket is, egyre gyakoribb jelenség a hosszantartó aszály, majd az azt követő özönvíz¬szerű esőzések. Ezt csak fokozza, hogy a savas esők miatt a lombos erdők több mint fele kipusztulóban van, így a folyamat önmagát gerjeszti. További veszélyt jelent a trópusi erdők esztelen irtása, ¬amely nagymértékben hozzájárul Földünk elsivatagosodásához. Bolygónk növénytakarója tehát roha¬mosan pusztul, és egy idő után ez a folyamat megállíthatat¬lanná válik. A mérges gázok levegőbe engedésének további katasztrofális hatása, hogy a Földünket körülvevő ózon¬réteg egyre jobban elvékonyodik. Ezáltal a Napból kiáramló ultraibolya sugárzás akadálytalanul eléri a földfelszínt, tovább fokozva az üvegházhatást. Járulékos következménye még ennek a káros sugár¬zásnak, hogy rákot okoz a tartósan szabadban tartózkodó emberek bőrén.

Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy a természet nagyon sérülékeny alkotás, nem sok kell ahhoz, hogy felboruljon az egyensúly, és elpusztuljon a Föld élővilága. Ha a rendelkezésünkre álló eszközökkel nem kezdjük el hala¬déktalanul a környezeti ártalmak visszaszorítását, ha nem teremtünk olyan viszo¬nyokat a természetben, hogy a szivár¬vány ismét az égbolt dísze legyen bárhol a világon, Földünk növénytakarója ép és egészséges legyen, folyóink, tavaink vize pedig újból ihatóvá váljon, akkor nem sok reményünk lesz arra, hogy átlépjünk a galaktika meghódításának korszakába.


folyt. köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.11.01. 06:49  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
.

A dematerializáció útján végbemenő időutazás azonban elvileg lehető¬séget nyújt egy sajátos időeltolásra. Ha a Magasabb Intelligencia megengedné, akkor a demateriali¬záció segítségével megvalósítható lenne a tökéletes hiber¬nálás. Ha valaki nem lenne megelégedve a saját korával, annak csak bele kellene ülnie egy időgépbe. Útirányt nem adna meg, csak az újramaterializálás időpontját, és ha elérkezne a beprogramozott idő, akkor újra testet öltene, tehát ugyanazon a helyen, de egy másik korban folytatná az életét. Nagyon valószínű azonban, hogy a hibernálásnak ez a módja soha nem fog megvalósulni, mert a Mindenhatónak az az érdeke, hogy mindenki részt vegyen az univerzális fejlődés-ben, és feltehetően nem fogja megengedni, hogy bárki is évtizedekre, vagy évszázadokra “leparkírozzon” az abszolút világban, kivonva magát ebből a folyamatból.

Pedig a hibernálás módszere lehetőséget adna a távolabbi jövőnkbe való utazásra is. A Hatékony Érzékelés Kivetítés módszerével ugyan már ma is megnézhetjük a jövőt, de testi mivoltunkban nem tudunk oda eljutni, mivel a HÉK során tudati úton látott jövő csak egy valószínűség számításon alapuló elképzelt jövő, amit a Magasabb Intelligencia vizualizál nekünk. A valódi jövőnk még nem alakult ki, ezért nem is utazhatunk el oda. Az, hogy valójában mi történik majd, rajtunk is múlik, a mi későbbi döntéseink fogják kialakítani a konkrét, végleges jövőnket. Ennek ellenére mégis van rá mód, hogy szemé¬lyesen is elutazzunk a valódi jövőbe, de előbb hibernáltatnunk kell magunkat az időgéppel, majd megadva, hogy hová és milyen korba akarunk utazni, a gép a megfelelő időpont elérkezése után rematerializál bennünket a kívánt helyen. Ez a látogatás még olyan hátránnyal sem jár, mint a múltba való utazás, mert ha már kellő¬képpen körülnéztünk akár a saját, akár más civilizációk jövőjében, akkor ismét beleülve az időgépbe visszatérhetünk ugyanabba a korba is, amelyből elindultunk. Élettartamunkat illetően itt sem érne semmilyen veszteség bennünket, és ugyan¬ott folytathatnánk az életünket a szeretteink körében, ahol abbahagytuk. Az egyetlen különbség az otthon maradot¬tak és a jövőbe utazók között az lenne, hogy az utazásból visszatértek két részletben, időmegszakítással élnék le az életüket.

Előfordul ugyan, hogy valaki pillanatok alatt lezajló, valódinak tűnő utazást tesz a jövőbe, de ez nem a jelenből, hanem a múltból induló időutazás. Ennek legjellemzőbb esete egy New York -i fia¬talember kalandja, aki 1876-ban, az utcán sétálva hirtelen átkerült 1950-be. Az alábbi történet arra is rámutat, hogy a fizikai testben történő időutazás során nem csak nekünk kell kellő körültekintéssel eljárni. Az ott élőknek sem árt figyelni, amikor hozzánk érkeznek. Ha eközben halálos baleset éri az utazót, akkor nem tud visszatérni a saját korába, és élete ott ér véget, ahová került.
Ez a minden részletében tanúkkal igazolható eset úgy kezdődött, hogy 1950 júniusában a Times Square környékének egyik színházában éppen véget ért az előadás. Az utcára tóduló több száz néző nem sejtette, hogy a színház falain kívül is vár rájuk egy látványosság. Az egyik útkereszteződésnél álló férfi úgy nézett ki, mintha egy múlt századi divatlapból lépett volna elő. Kürtőkalapot, zsakettet, fekete-fehér kockás nadrágot és csatos cipőt viselt. Nem úgy tűnt, mint aki maskarába öltözött, mert meglehetősen zavartan nézte a közlekedési lámpát, és őt bámuló tömeget. Teljesen tanácstalan volt, hogy mit tegyen. Néhány perc múlva elgázolta egy autó, mert pechjére éppen akkor lépett az úttestre, amikor pirosat mutatott a lámpa. A halállal végződött baleset után a 29 éves fiatalember zsebében az alábbi tárgyakat találták: egy Rudolf Fentz nevű úr névkártyáját, aki a Fifth Avenue -n lakott; egy levelet 1876-ban lepecsételt bélyeggel; 70 dollárt régi bankjegyekben, bronzból készült XIX. századi pénzérméket; valamint egy számlát, amelyből kiderült, hogy a Lexington Avenue egyik istállójában három dollárért szállásoltak el egy lovat.
Az ügy bizarrsága folytán a rendőrség alapos nyomozásba kezdett. Megállapították, hogy a névkártyán szereplő címen egy üzlet található. A tulajdonos nem ismerte Rudolf Fentz -et, és a telefonkönyvben sem volt feltüntetve az áldozat neve. Robert V. Rihn, az eltűnt személyeket kereső New York -i rendőrtiszt azonban egy 1939-es telefonkönyvben felfedezte Rudolf Fentz fiának a címét. Megtudta, hogy az áldozat fia 1939-ben 60 éves volt, és egy bankban dolgozott. Nyugdíjazása után, 1945-ben halt meg. Az özvegye azonban még élt Floridában. Levelében a nyomozókat arról tájékoztatta, hogy férjének apja titokzatos körülmények között tűnt el 1876 nyarán. Miután Rudolf Fentz feleségét ingerelte a füst, a férfi lefekvés előtt mindig tett egy rövid sétát a ház előtt cigarettázva. Egyik este azonban nem tért vissza. Sokáig keresték, de nyoma veszett. Eltűnését a rendőrségen is bejelentették. Ennek bizonyítéka, hogy neve szerepelt az archívumban, a körözöttek 1876-os listáján. Ez esetben az időutazás 1950-ben zajlott, az akkori New York -ban. Mint ahogy mi is elutazhatunk a múltunkba, onnan is átkerülhetnek hozzánk élő személyek, de csak a már kialakult jelenbe. A múlt és a jelen közötti közlekedés kétoldalú. Az viszont tény, hogy a múltból érkezők ezt valódi jövőutazásként élik meg.


folyt.köv..
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.31. 06:32  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2134
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Egyébként az időutazás egyáltalán nem új dolog. Törté¬nel¬münk kezdetén, amikor még földre szállt “istenek” irányí¬tották a fejlődésünket gyakran meg¬esett, hogy magukkal vittek egy-egy kiválasztott személyt a bolygójukra tanítás céljából. Hasonló élményben volt része Ézsaiás prófétának is. Mivel kétel¬kedni kezdett Istenben, az angyalok “elragad¬ták a mennybe”. Odaát körülnézve mindjárt visszatért a hite olyannyira, hogy amikor vissza kellett térnie a Földre kitört belőle a kiáltás: “De miért ilyen hamar? Hiszen még csak két órája vagyok itt!” Nem két órája, hanem harminc¬két éve - válaszolta udvariasan az égi kísérője. Ez az időkülönbség arra utal, hogy ez a “mennyország” egy Föld körül keringő űrbázis lehetett, melynek igen kicsi volt a tömegvonzása. A valódi mennyországban ugyanis nincs anyag, ennélfogva idő sincs. Ebben a régióban oly mértékben lerövidül az idő, hogy egyetlen másodpercként éljük át földi eónok múlását.

Feltehetően ma is vannak ilyen űrbázisok a közelünkben. Az isteneknek nevezett magasan fejlett civilizációk képviselői nem élnek ugyan már közöttünk, de továbbra is figyelik a fejlődésünket. Az űrbázisaikat azonban távolabb helyezték a bolygónktól, hogy távcsöveinkkel ne vegyük észre őket. Ezt bizo¬nyítja a Voyager-2 űrszonda, amely néhány éve felfedezett egy különös kis bolygót az Uránusz körül. Ez az 1986 U1 jelzésű holdacska korongformájú, és az átmérője kb. 170 km. Az aszteroid övezetben is találtak egy kisbolygót, melynek mérete 300×150 km, és szivar alakú. Könnyen megeshet, hogy a Mars egyik bolygója, a Phobos is egy űrbázis. Tudósaink szerint ez a holdacska úgy viselkedik, mintha egy nagy üreg lenne a belsejében. Arra utaló jeleket is felfedeztek, hogy ez a bolygó nem természetes képződmény, hanem mesterségesen hozták létre. Sajnos behatóbb vizsgálatokat nem tudunk foly¬tatni, mivel mostanában a Marsot illetve annak bolygóit kutató szondáink rendszeresen lebénulnak vagy meteoritnak álcázott lövedéknek ütközve szétrobbannak ezeknek az égitesteknek a közelében. Úgy tűnik, mintha valakik nem örül¬nének annak, hogy mi arrafelé vizsgálódunk. Lehet, hogy igaz az a földön-kívüliektől származó információ, mely szerint a Phobost nekünk építették, hogy az apokalipszis idején legyen hová kitelepíteni az embereket, akiket érdemesnek találnak a megmentésre. Elhelyezkedésére való tekintettel nem zárható ki, hogy ezt a mesterséges égitestet már korábban is használták, a bajbajutott marsi civilizáció kimentésére.

Einstein tehát helyes következtetésre jutott, amikor közismert ikerpara¬doxon¬jában azt állította, hogy egy ikerpár hegyen lakó tagja kevésbé öregszik, mint a völgyben élő testvére, mivel a hegyen, vagyis a Föld tömegközéppontjától távolabb a gravitációs erő kisebb, így az idő is lassabban telik. Ha az ikerpár egyik tagját kitelepítenék a kozmoszba, egy olyan űrbázisra, amelynek a gravi¬tációs kisugárzása egyharmada a Földének, akkor ott csupán 8 óra telne el 1 földi nap alatt. Így az űrbázison élő testvér csak 30 éves lenne, amikor ikerpárját a Földön 90 éves korában éppen eltemetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az űrbéli testvér háromszor annyi ideig fog élni. Az ő világában ugyanis harmadára csökkennek a napok, így ha annyi mindent akar csinálni, mint az ikerpárja, ehhez háromszor annyi időre van szüksége. A saját rendszerében tehát ő is 90 évig fog élni, még akkor is, ha a mi léptékünkkel mérve már 270 évesnek számít, és élete végére ugyanazt fogja elérni, mint földi testvére, de egy másik időfolyosóban. Ebből a helyzetből csak akkor származna előnye az űrbéli testvérnek, ha 30 éves korában visszatérne a Földre. Ez az előny azonban relatív, mert csupán annyi történne, hogy 60 évvel túlélné ikerpárját. Életpályát tekintve ő is 90 évig élne. Az idődilatá¬ció tehát nem változtatja meg az élettartamunkat, az időfolyosók váltogatásával nem nyerhetünk örök életet

folyt.köv..
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Következő

Vissza: Karsay István fóruma

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron