Szellemtan

Kép
Karsay   2017.11.12. 08:07  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Megbocsátani a megbocsáthatatlant 1. rész

Vannak dolgok, amiken nem lehet csak úgy túllépni. Nem azért, mert amit mástól egyszer elszenvedtél, azt nem tudnád magad mögött hagyni, hanem azért, mert Te magad végleg megváltoztál miatta. Valami elszakadt. Ott belül, ahová csak nagyon keveseket engedsz be: ahol a legőszintébb, legtisztább érzéseidet kaphatja meg az a néhány kiváltságos ember, akit igazán közel engedtél magadhoz.
Azok, akiket a teljes bizalmaddal megajándékoztál, vállalva ezzel a kudarc kockázatát. És legtöbbször van is legalább egy olyan ember, aki a bizalmaddal visszaélve a kockázatot valósággá formálja.
Ritkán zajlik ez a folyamat tudatosan. Általában teljesen ösztönösen adod a bizalmadat egy másik embernek – mert szereted, mert szerelmes vagy belé, mert a szülőd vagy más közeli családtagod, vagy mert annyira akarsz bízni valakiben, és az első olyan embert, aki rászolgálni látszik, megajándékozod a teljes bizalmaddal. Bátor vagy, de nem tudatosan.
Ez nem baj. Egyáltalán nem baj.
Társas lények vagyunk – nagyon kevesen vannak olyanok köztünk, akiknek tényleg nincsen szükségük másokra –, és emberi kapcsolataink csak akkor válhatnak valóban tartalmassá, ha erős bizalmi alapokra épülnek.
Ez persze kockázattal jár, hiszen a bizalmat nemcsak elvenni tudja az, aki adja, hanem lerombolni is az, aki kapja. Ezért fontos, hogy soha senkinek ne add olcsón a bizalmadat, mert időnként még olyanok is visszaélhetnek vele (akarattal vagy akaratukon kívül), akik tényleg rászolgáltak.
De ilyenkor mi van? Mi van akkor, ha a szívedet követve megajándékoztál valakit a teljes bizalmaddal, ő mégis kegyetlen fájdalmat okozott ne-ked? Mi van akkor, ha a másik ember vétkét megbocsáthatatlannak érzed? Hogyan tudod helyre tenni a múltadat? Helyre lehet tenni egyáltalán? Megszűnhet benned valaha is a fájdalom? Gondolhatsz valaha neheztelés nélkül egy olyan emberre, aki keresztülgyalogolt a lelkeden, még ha a volt párodról, a legjobb barátodról, édesanyádról, édesapádról vagy egy hozzád valamiért nagyon közel álló emberről van is szó?
A legnagyobb tévhit.
Megtörtént. Bíztál és szerettél – aztán elbuktál és összetörtél. Düh, szorongás, keserűség jó eséllyel vagy teljes bezárkózás a reakciód ilyenkor. És ez teljesen természetes. Megtört a bizalmad, a kapcsolatba vetett hited, és a másik ember iránti érzéseid tükrében méltatlannak érzed a hely-zetedet. Csak nézel ki a fejedből értetlenül, a fájdalommal pedig nem tudsz mit kezdeni, ezért cipeled tovább magaddal akár egy egész életen át.
Várod, hogy a másik ember majd megváltozik.
Vagy úgy érzed, hogy soha nem fog megváltozni, és ezért mindig gyűlölettel, haraggal, vagy mélységes szomorúsággal a szívedben gondolsz rá, amíg csak élsz. Mindezt azért, mert egy óriási tévhitben élsz.
A megbocsátást sokan képzelik úgy, hogy megbocsátani egy másik embernek kegyesség. Egy önzetlen gesztus, amellyel bűnös embertársuk fölé emelkedve önmaguk erkölcsi tisztaságának adnak tanúbizonyságot. Egy gyönyörű cselekedet, amellyel megajándékoznak egy olyan embert, aki nem szolgált rá az ajándékra. Sokak szerint a megbocsátás kegyelem. Gyönyörűen hangzik mindez – csak nem igaz. És ha túl tudsz lépni a saját egód legyezgetésén, akkor hamar belátod, hogy miért.
Akár egy hozzád nagyon közel álló emberről van szó, akár egy idegenről, a megbocsátás egyáltalán nem kegyelem, de még csak nem is egyfajta leereszkedés erkölcsi magaslataidból. A megbocsátás nem a másik embernek adott ajándék, hanem a saját terhed letétele.
A megbocsátás a saját boldogságod szükséges feltétele. Mert amíg neheztelsz valakire, addig a rabja vagy. Addig az energiád, az időd, a mentális és az érzelmi kapacitásod egy részét a saját lelki békéd rombolására fordítod. A megbocsátás az egyik legnagyobb ajándék, amit önmagadnak adhatsz.
Igen, a lelki terhedet a másik embertől kaptad. Igen, az is lehet, hogy Te nem hibáztál semmit, mégis csalódnod kellett. Lehet, hogy akaratán kí-vül, és az is lehet, hogy teljesen tudatosan okozott neked ekkora fájdalmat. Valamit viszont fontos megértened: az ő szerepe itt befejeződött. Innentől már gyakorlatilag semmi köze ahhoz, hogy a lelki terhedet leteszed-e, vagy egész életedben tovább cipeled.
Miért mondom ezt? Ha őszintén szeretsz valakit, akkor nem akarsz magas lóról lenézni rá. Nem akarsz erkölcsileg fölé emelkedni, nem akarod büntetni, nem vágysz bosszúra, és nem játszod a kegyes királyt, aki lehajol az alattvalójához. Egyszerűen csak szereted őt. A fájdalmat, amit okozott, tudomásul veszed, de a tiszta szereteted eleve kizárja, hogy bármiféle elégtételt vegyél érte.
Ha pedig nem szereted a másik embert – mert idegen számodra, vagy mert az iránta táplált szereteted már régen meghalt, és már csak a fájdalom, a düh vagy a neheztelés maradt –, akkor minek lennél a rabja? Minek kapcsolnád egy erős érzelmi szállal magadat olyan emberhez, akivel semmilyen pozitív érzelmi szál nem köt össze? Ha nincs helye az életedben, akkor minek tartod ott? Teherként akarsz cipelni a hátadon egy olyan embert, akinek semmi más szerepe nincsen az utadon?
Tényleg lehetséges?
A megbocsátással tehát valójában önmagadat ajándékozod meg, de bármennyire is tiszta a kép így elméletben, pontosan tudom, hogy a gyakorlat ennél jóval bonyolultabb. A megbocsátás egy olyan ajándék, amiért keményen meg kell dolgoznod. Ha lelki békére vágysz, és szeretnéd végleg lezárni a múltadat, akkor komoly idő- és energia befektetésre lesz szükség, és bár manapság sokan készen várják az instant megoldásokat, ezt a munkát nem fogod tudni megspórolni.


folyt.köv..

UI:

Álom
https://ujvilagtudat.blogspot.hu/2017/11/pszichikus-almok-te-is-almodsz-jovorol.html
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.11. 07:07  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A tökéletességre vezérlő út 1

Részlet a Névtelen Szellem „Örökértékű igazságok” című kötetéből

Nem kell mindig a sötét festékhez nyúlni, hogy azt a bizonyos jövőt még sötétebb színben tüntessük fel, mint az a maga valóságában van. Az élet nem a boldogság verőfényes napját hozza a lélek részére a Földön, mert nem is hozhatja annak a részére, ki az igazságot és a magasabb rendű érzéseket hordozza lelkében. A földi élet, mint már olyan nagyon sokszor mondtam, nem végcél, nem jutalom és nem beteljesedés. A beteljesedés nem a Földön van, a földi élet csak vándorlás a cél felé. Keresés, mely nem ér véget egy földi élettel, hanem mindaddig cél nélkül való vándorlást jelent, amíg az emberi lélek meg nem találta a maga letelepedési helyét, ahová az isteni Gondolat és Akarat elejétől fogva rendelte.
Ez pedig nem egy földrajzi helyhez van kötve, sem egy bármilyen bolygónak a szférájához, hanem a lélek alaptermészetéhez, mely annak egyéniségét, munkakörét, természetének megfelelő formában való megjelenésben juttatja érvényre. Így, ebben önmagát fejezve ki, a legtisztább kikristályosításban helyezkedik el oda, a nagy mindenségben, ahol éppen ő hiányzik, ahol éppen őrá van a legnagyobb szükség, mert minden gondolatával és minden megmozdulásával betölti azt a hiányt, amit semmivel és senkivel nem lehetett betölteni. Ott megtalálja helyét és érvényesülését és ebben elérte célját és boldogságát.
A Földön azért nem lehet még csak tartósabb pihenőket sem tartani, mivel a sokféle természetű csoport szellem fajokat és nemzeteket alkot, s minthogy ezek mind céljukat tévesztett bukott szellemek, így mindnyájan azt hiszik, hogy itt, ebben az átmeneti, bukott világban fogják megtalálni azt a megelégedést és boldogságot, amit keresnek. Pedig itt senki sem találhatja meg, mert a Föld és az ehhez hasonló bukott világok annyira szegények az igaz jóban, hogy ami van bennük egy kis látszatos szép és jó, az csak úgyszólván kóstolásképpen van adva azoknak, akik már annyira felfejlődtek, hogy értékelni tudják.
Az ellentétes elvekbe belesüppedt szellemek azonban mohón vetik rá magukat ezekre, mert azt hiszik, hogy ha az igazságot megkerülve megszerzik, az már az övék. Ezért a kis örömért sok szenvedést vesznek maguknak, amíg megtanulják, hogy amit nem törvényes, igaz úton kapnak az élettől, azért sok szenvedéssel kell fizetni. Amikor már ezzel tisztában vannak és már sem erőszakkal, sem ravaszsággal nem igyekeznek a Föld javai után kapkodni, akkor az isteni Kegyelem próbára hívja elő őket, vajon ha megkapják az élettől, de a még tudatlan és a rosszba belesüppedt lélek elveszi tőlük ezeket a féltett javakat, amit jogos tulajdonuknak éreznek, milyen érzéseket vált az ki a lélekben?!
Megtalálja-e a minden jónak adójában vigasztalását? Mert többé nem csak az anyagi javak vonzzák már azokat a lelkeket, akik felismerték az élet igazi értékeit, hanem sokkal inkább a lélek értékei, amelyeket mindinkább kínosabban nélkülöz a lélek minél többről le tud mondani a külsőben, a testnek kedvező dolgokról. Ha a szeretet, a békesség, a harmonikus együttérzés, a megértés mind hiányoznak az életből, akkor a sír felé való vándorlás egyre terhesebbé válik, mert a lélek úgy érzi, hogy nagyon magára van hagyva, a maga erejére van bízva. Azért nagy a hiányérzete, mert az élet küzdelmeiben kifáradt test óhajtja a pihenést. Érzi, hogy nem képes a további erőkifejtésre. Előáll a nagy kérdés: mi lesz velem, ha erőim teljesen elhagynak?!
Ez a látszólagos magárahagyottság gyengéden, finoman, mindinkább a lélek belső világa felé tereli figyelmét és a külsőtől mindig jobban eltávolodik, hogy új észrevételekben fedezze fel énjének azt a részét, amit talán addig nem ismert. A bizonyosságba beleékelt valakit, aki különbséget tesz a jó és a rossz között, az igaz és hamis között. Ez a valaki kezd előtérbe lépni és szemlét tart a múltak felett. Ha nem kedvező az eredmény, nagy lehangoltság és szomorúság következik be a lélekben és mivel sehonnan sem remélhet semmi kedvezőt, mert az igazság most már nem részrehajló, így bizonyos fokú igaz bűnbánat alakul ki a lélekben és belátja tévedéseit és bűneit.
Mindjobban elterelődik figyelme a külsőről, életigényei egészen kevésre csökkennek. A lélek megbékül mindennel és a hit világába tevődik át minden vágya és reménye, mert érzi, hogy ott folytatja tovább szellemi életét, ahol abbahagyta születésével. Ez a folytatás lehet, hogy nyereséggel, kezdődik, de lehet az is, hogy veszteséggel.
Szemlézte: Bíró László
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.10. 06:01  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
GYÜLEKEZETÜNK SZÁZADIK ÉVFODULÓJÁRA 4. rész

AZ ERŐK VILÁGÁBAN MUNKÁLKODÓ TESTVÉREK IRÁNYÍTÓJA

Nem dicsekedni akarok, csak elmondani, hogy az Úrnál van az örök élet vize, az a víz, amely nélkül élet nincsen. Az ember azt a vizet, amelyet szervezetének fenntartásához kapott és kap, és azt a vizet, amelyben fejét és lábát megmoshatja, egyre nagyobb és gyorsabb mértékben beszennyezi. Aki viszont abból a vízből iszik, amely az Úrnál van, az nem szomjazik meg soha, mert az az örök élet vize. Ebből az élet vízéből kaptam én a napokban a mi Urunktól, a Jézus Krisztustól, és ezzel az élet vizével mostam le és permeteztem be ennek a teremnek a falait a mai napra.
A fluidok tapadnak mind az emberre, mind a környezetére. A fluidok lemosása nem könnyű feladat, mert a tapadás miatt nagyon nehezen távolíthatók el. Ez az egész gyülekezeti épület a mai napon sok mindentől megtisztíttatott. Erre a mai ünneplésre mindazokkal a virágszirmokkal is befüstöltük a termet, amely szükségesek a védelemre. Szükséges, hogy mindaz, ami nem idevaló, és ami nem szent dolog, az kívül maradjon. Mert miként valaha Mózest figyelmeztette az égő csipkebokorból hangzó szó, hogy „oldd le a te saruidat, mert a hely amelyen állasz, szent föld”, azonképpen erre kell fel hívjam a figyelmeteket, amikor ide beléptek, oldjátok meg saruitokat, mert ez a hely is szent! Oldjátok meg a bennetek lévő feszültséget, töltsétek meg lelketeket szeretettel és békességgel egymás iránt, mert békességre hívott el minket az Úr.
Különösen kívánom hangsúlyozni, hogy békességre hívta az egész emberiséget az Úr, mert most mindenütt bombáznak, mindenhol háború van, és amit évszázadok és évezredek alatt építettek, azokat tönkreteszik, lerombolják, és így semmi más nem marad csak por és hamu. Az emlékezetét is ki akarják törölni mindannak, ami volt. Valahogy így, hogy a múltat végképp eltöröljük.
Nem! A múltat nem lehet eltörölni. A múltra a jelen, a jelenre a jövő épül, és mindennek kiindulási pontja van. Ha a kiindulási pont akár az ember értelmi, akár érzelmi világában rossz, hiába hiszi, hogy jó úton van, eltéved. Hiába hiszi, hogy a ma pusztításából majd a jövőben valami jó épülhet fel. A pusztítás az pusztítás. A rombolás az rombolás. A háború pedig a leggonoszabb dolog.
Tehát a lényeg azembertestvéreim, hogy ember tekintse embertársát felebarátjának, és éljen vele szeretetben, békességben, tisztelje őt, és legyen vele szemben becsületes. Ez nem azt jelenti, hogy a gonoszt engedje bea „házába”, vagyis belső lelki világába, hogy az megfertőzze érzés- és gondolatvilágát, mert ha beengedi, benne is rossz érzések: harag, indulat, önzés, gyűlölet ébred, és minden elegendő ok lesz ahhoz, hogy embertársát meggyűlölje.
Békességre hívott el bennünket az Úr. Ezt a békességet kívánom mindnyájatok számára. Én nem vagyok a szavak embere. Én mindenkor a tettek elindítója és közvetítője voltam, és az is vagyok. Én az erők világát ismerem, és az erők világában van befolyásom a tengerek vizénél, a földrengéseknél, a földcsuszamlásoknál és mindennél, amely mozgásba hozza a földet és a Föld lakosságát. Természetesen nem egyedül, hiszen számtalan tündér és manó, - nem is tudom, hogy nevezzem őket - akik a földi világban még próbálják a természet rendjét fenntartani és megőrizni annak ellenére, hogy az ember mindent tönkretett. És így, ahogy ma ezt a termet rendbetettük, remélem megőrzitek, remélem szenthely lesz számotokra, ahol gyógyuláshoz, békességhez juthattok, békességgel mentek el innen, és ezt a békességet közvetítitek otthonaitokban és a világ felé is érzéseitekkel és megjelenésetekkel. Ez az én célom.
Köszönöm, hogy meghallgattatok.
Körvezető: Nagyon szépen köszönjük néked és munkatársaidnak a szolgálatot, amit közöttünk végeztek. Hálásak vagyunk érte. A jó Isten áldjon meg!

***

Médium: Nagyon sokan...rengetegen vannak itt... Sok ismerős is, akiket ismertem mióta idetartozom a gyülekezetbe. Ők is eljöttek ünnepelni velünk. Mindnyájunknak van egy saját családja, és mi együttesen is egy család voltunk, vagyunk, és remélem, hogy leszünk is, amíg vissza nem hívatunk. Jaj, Istenem, Istenem! Hát ez fantasztikus! Jaj de szeretném testvérek, ha ti is látnátok ezt! Nagyon szeretném, mert én nem tudom elmondani nektek sem érzéseimet, sem azt, amit látok.
De képzeljétek el, a kezét nyújtja felém, pedig tudom, pedig testben van, a Pátkai Pali bácsi. Istenem! Nagyon sokat nem ismerek, de ő említette a nevét. Azért nem mondok neveket, nehogy úgy érezzétek, hogy egyikünknek a hozzátartozóját említem, a másikunkét pedig nem. Csak azt mondhatom nektek, hogy igen sok ismerős és ismeretlen van ma itt, és mindenkinek az arcán öröm és boldogság van. Mindenki azért izgul, hogy minden úgy alakuljon életünkben, mire a halál eljön értünk, hogyha nem is leszünk teljesen megelégedve az eredménnyel, de az az eredmény mégiscsak meglegyen, ami megmenekít bennünket az ítélettől.
Testvérek, ezt úgy hallom most, hogyha valakinek egészségi problémája, bánata vagy szomorúsága van, és szeretne itt egy kis időt eltölteni, megteheti. Jöjjön ide szent érzülettel és azzal a reménységgel, hogy bajára vagy gyengeségére itt, a szellemi erők között az épületben eltöltött idő alatt, azok a segítségére lesznek.


UI:

Az elme ha világos, minden világos
http://www.vntv.hu/2013/11/az-elme-ha-vilagos-minden-vilagos/

Nem mindenki a barátod, aki a kezét nyújtja
http://hasznaldfel.hu/2016/06/nem-mindenki-a-baratod-aki-a-kezet-nyujtja.html
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.09. 07:59  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A teremtés titkairól – Szellemi tanítás – Felvezetés

A szeretet az emberek és minden teremtettek között a legnagyobb erő és hatalom. Eggyé, egy gondolattá olvadni, egy érzésben, egy törekvésben lenni, ez indítja meg mindannyiótok szívében az érzést a cselekvésre. Mert ennek a cselekvésnek mindig bizonyos célja van. Ez a cél valamit keres, kutat abban az ismeretlenben, amit a teremtett lélek még nem ismer, nem tud, de sejt, hogy lennie kell olyan titoknak az élet határainál, az életben, amely egyre több, nagyobb, erősebb, világosabb és sokkal nagyobb örömet, boldogságot és megelégedettséget ajándékozóvá lesz.
Teremt a lélek Teremtői erővel, hatalommal van felruházva és ez nem hagyja békén a teremtett lelket, legyen az ember vagy szellem vagy akár az emberi léleknek elhullatott salakja, aki szintén a világra hozhatja a teremtésnek egy alacsonyabb rendű fokozatát, amiből valami ismét származik majd és az ember is minden gondolattal, érzéssel, minden mozdulattal, cselekvéssel teremt.
Mi több, más alacsonyabb rendű teremtmények is akaratlanul, öntudatlanul teremtenek valamit az ő cselekedeteikkel, öntudat és akarat nélkül, sőt az ember is úgyszintén akaratlanul és öntudatlanul teremt. Ez a teremtés örömet, boldogságot, megelégedettséget, vagy pedig boldogtalanságot, elégedetlenséget hoz létre a létbehívók lelkében. Mert ezeket az ember az ő tudatos lényével a semmiből állította elő, vagyis megteremtette.
Minden teremtésnek vannak hatásai és ezek a hatások vagy örömet, boldogságot, megelégedettséget, vagy pedig fájdalmat, kétségbeesést okoznak az emberi lélekben. Minden szavatokkal, megmozdulástokkal tudtok teremteni a magatok hatókörében olyat, amiből öröm, boldogság, megelégedettség, vagy kétségbeesés, fájdalom és gyötrelem származik. Gondolkozzatok csak ezeken és mindezek megvilágosodnak előttetek. Megvilágosodik ugyanis előttetek az élet célja és az életnek azon eredményei, amelyeket akarat nélkül, vagyis tudattalan állapotában hozott létre az ember.
Tehát amikor teremtésről beszélünk, nem mindig a teremtő isteni tökéletes teremtésről szólunk, mert hiszen minden lény teremt és létrehoz valamit abban a teremtett mindenségben, amiben ő is munkálkodik és ahol a munkát tanulásul kapta a saját számára. Amikor ebben megtalálja munkájának, életének értelmét - mert hiszen szabad akarattal rendelkezik -, akkor az élete céljának azt a pontját, amit ki kell önmagából teljesítenie, azaz tökéletessé tennie, elérte.
Ami rossz, az nem Istentől való, hanem az elhibázott emberi lelkektől, akik annak idején talán jót akartak, de nem formázták meg helyesen azt az igazságot; és az igazságnak ez a helytelen értelmezése vezette az emberiséget a különféle vallások és formák létesítéséhez. Azonban ez nem azt jelenti, hogy Isten nem úgy jelentette ki az igazságot nekik, ahogyan az valóban létezik, hanem azt, hogy ők azt így fogták fel.
A sokféle forma között a legértékesebb, a legmagasabb rendű Krisztus megjelenése. Az Általa hozott igazság a világ formálásának nagy munkájában annyi, mint az újjá teremtés. Ezt a munkát végzi a Krisztus igazságának az emberi lélekben való megismerése, követése és az ebben való élet. Krisztus igazsága más országban, más formákban, más szellemi környezetben helyezi el azokat a lelkeket, akik Krisztust követik, és önmagukban feldolgozzák a Tőle kapott világosságot. A krisztusi igazság és a Benne való élet visszahelyezi a lelket abba a világba, abba az isteni elrendelésbe, amit még annak idején a teremtésekor önmagában kidolgozott az isteni kegyelem, a szeretet.

Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

A teremtés titkairól – Szellemi tanítás
Adelma_A hit
Az isten-képmás és az alázatosságra vonatkozó gondolatok
Kiválasztó szervek betegségei
Embervásár
Bőjt – Önmegtagadás
Cigánykérdés megoldása Erdélyben

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint öt évre visszamenőleg.

https://data.hu/get/10838846/SBK_Hirlevel_153_.doc
2017.novemberi szellemtani hírlevél

https://www.youtube.com/watch?v=2HMm8Fe2C3o
Grandpierre Attila – Magyarok istenének elrablása - Előadás

https://www.youtube.com/watch?v=GCkkRAtuyEM
Dr. Varga Tibor – Boldogasszony-hit a magyar hagyományban

https://www.youtube.com/watch?v=EaS7eCYrcbY
CMM televizió - Írtsátok ki a magyarokat
"decretum... Ugros eliminandos esse", vagyis "rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak"(Ludovicus Rex Germaniae)

http://hirhatar.com/nem-keressuk-mar-petofit/
Nem keressük már Petőfit!

https://drive.google.com/drive/folders/0B83BD1jU27Q_eW9qYmJHT2hzSnc
https://drive.google.com/drive/folders/0B83BD1jU27Q_fm16Mmtha19lLTF6TU81WVJ4bHhCZmRRQnByY19lT3I3X1FjUXVPeTdUbWs
https://drive.google.com/drive/folders/0B3xjwu_2lW0IUEZ0bEdFNHUzazQ
https://drive.google.com/drive/folders/0B2MvcFRJIgLmYW81dU55NzRYUmc
Egy könyvtárnyi szórakoztató irodalom ingyenes letöltési lehetősége

https://www.youtube.com/watch?v=DJTL0dr0oog
Kis Mária balladája, azaz egy kivándorló története

https://www.youtube.com/watch?v=ccVtnv2QJt8
Ház kilátással – Romantikus film

https://www.youtube.com/watch?v=He-FmWedsdo
Csodabogár – Megható filmdráma
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.08. 05:57  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
GYÜLEKEZETÜNK SZÁZADIK ÉVFODULÓJÁRA 3 rész


„VISSZHANG” TESTVÉR

Igen, az én lelkem lángban égett és lángban él ma is a mi Urunkért, Jézus Krisztusért.
Az emberrel az a baj, hogy sem Istent, sem az isteni jót, sem pedig a mi Urunk Jézus Krisztust kellőképpen nem ismeri. Nem ismeri az Urat, hogy tulajdonképpen milyen nagyot, milyen hatalmasat adott az egész bukott világnak, így a Föld embereinek is azáltal, hogy a megváltás munkáját magára vállalta, és önmagából hozta ki. Ő mindig ugyanaz marad, aki volt, sohanem változik. Bár elmondotta magáról, hogy Ő a béke fejedelme, a szeretet messiása, a világ világossága, a jó pásztor: ennek ellenére az ember mégsem érti és ismeri Őt. Nem érti, hogy mit is kell ezalatt érteni, és, hogy mi is a tennivalója azon a helyen, ahova okkal és céllal állíttatott akár a Kárpát-medence bármely országában, akár a földi világ bármely sarkán, Izrael gyermekei, az arabok, a kínaiak vagy az európaiak közé.
Mára mindannak tönkretétele, ami Istentől van, amit az erkölcs szó kifejez, folyamatban van. Minél nagyobb méretű lesz mindezeknek tönkretétele, a félelem annál inkább növekszik, ami pedig bénítólag hat az emberre. Nem meri azt cselekedni, amit cselekednie kellene. Nem meri kimondani az igazságot. Nem mer semmibe belefogni, mert attól fél, hogy nem lesz meg a várva várt eredmény, vagy attól fél, hogy hiába próbálkozik a jónak megvalósításával, azt tönkreteszik azok, akik úgy gondolják, hogy hatalmukat a világ tönkretétele árán lehet elérni és megtartani. Nem képesek átlátni, hogy amikor egy világ tönkremegy, akkor az elsősorban azokat fogja sújtani, akik azt előidézték azzal, hogy az erkölcsi korlátokat lerombolták.
Van Isten az égben! Nézzetek körül a földi világban! Nézzétek meg a nyíló cseresznyefát! Nézzétek meg a hatalmas tölgyfákat! Nézzétek meg a sarjadó füvet! Nézzétek meg az egész természetben a rendet, hogy minden milyen pontosan történik, és az ember mennyire piciny, jelentéktelen homokszem, mennyire nem tudna semmit abból alkotni, amire a természet képes. A természet alkot, a természet hozza létre, amire az embernek fennmaradásához szüksége van, az ember legfeljebb csak fogyasztója mindannak. Ha mindezt, amit a természet bőségesen kínál az embernek, a természettörvény visszavonná és semmit sem teremne a föld, megnézhetné magát az ember. Ugyanis vasból nem lehet élelmet előállítani. Építkezni csak értékes dolgokból lehet, rossz, gonosz dolgokból nem. Ez még inkább érvényes szellemi vonatkozásban, mert minél inkább megedződött valaki az élet megpróbáltatásainak tűzében, annál többet képes adni a világnak. Nem azt adja, ami neki hírnevet, dicsőséget hoz, hanem azt adja, amire a világnak szüksége van: jóságot, türelmet, szeretetet, elnézést, Isten iránti engedelmességet.
Ti még nem próbáltattatok meg. Legalábbis nem úgy, mint az első keresztények, vagy sokan a későbbiek közül, akik hitükért életüket veszítették. Az embernek meg kell erősödnie a hitben!Az embernek biztos talajon kell állni. Tudnia kell, hogy az élet halálosan komoly dolog, mert ma van, holnap nincs, ma egészségesnek látszol ember, holnap elér egy betegség, és a betegség minden fájdalma és gyötrelme, és meghalsz. De ma még fénylik feletted a Nap. Ma még megkínálunk benneteket Isten ajándékával. Megkínálunk benneteket a szellemi táplálékkal, mert értsétek meg, nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igéjével.
Isten igéjében életerő van, Isten igéjében van, ami fordulatot hozhat minden ember, még a legbűnösebb, a legelvetemültebb ember életében is. A mi Urunk, a Jézus Krisztus nem az egészségesekért, hanem a betegekért jött, hogy a betegek meggyógyuljanak, de ahhoz, hogy gyógyulásuk végleges legyen, meg kell szabadulniuk a betegség okozójától, a bűntől. Az embernek meg kell térnie bűneiből. Az embernek el kell ismernie, hogy Isten van mindenek felett, hogy ő és embertársai Istennek teremtményei, Istennek gyermekei. Hogy valaki még le van maradva, vagy most még gonosz dolgokat művel, sajnáljátok őket, hiszen sok-sok szenvedésen, gyötrelmen és hiányon kell még keresztülmenniük ahhoz, hogy békességet, örömet, boldogságot, egészséget élvezhessenek.
Testvéreim, ez az elmúlt száz esztendő számunkra sem volt könnyű. Akkor is eljöttünk, amikor sokan hiányoztatok; akkor is eljöttünk, amikor másfelé vitt az utatok; akkor is mindent próbáltunk nektek megadni, amikor nektek nem ez a táplálék volt a legfontosabb. Mi itt vagyunk. Rajtunk nem múlik, hogy ti üdvözültök vagy sem. Rajtatok, kizárólagosan rajtatok múlik! Éppen ezért ezen az ünnepnapon nem akarok ünneprontó lenni, csak kérni szeretnélek benneteket, hogy jól vigyázzatok lépteitekre, beszédeitekre, cselekedeteitekre! Jól vigyázzatok arra, hogy mit tartotok fontosnak életetekben, és mit tartotok kevésbé fontosnak, mert mindaz, amit az élet Isten kegyelméből ad, legyen az tehetség, képesség, anyagi javak, jó állás, egészség, jó gyermekek, bármi legyen az, Istentől kaptátok és amit Isten ad, azt bármikor elveheti tőletek. Elveheti azért, hogy nyilvánvalóvá váljon előttetek: amit ingyen kegyelemből kaptatok, nem becsültétek meg, azzal visszaéltetek.
Amíg hangzik a szó, hallhatjátok. Ha a szó berekeszttetik, mint ott magyar honban is történt, az ember hiába kéri könnyes szemmel, hiába meakulpázik, ami elmúlt elmúlt, ami elmúlt visszahozhatatlan. Azért tehát a mai napot, azt a napot becsüld meg ember, amikor még fent van a Nap, amikor még hangzik az igazság szava. Amikor még mindnyájatok körül ott vannak azok a szellemek, akik benneteket védenek, befolyásolnak a jóra, és segítséget nyújtanak.
Hála legyen az én Atyámnak, Istenemnek mindazért, amit én is, a gyenge szolga, és amit ti is kaphattatok, hogy életetek megmentődjön és boldoggá alakulhasson. Isten veletek!
Körvezető: Köszönjük neked is drága testvérem ezt a szolgálatot, amit közöttünk teljesítesz. A jó Isten áldjon meg érte!

folyt.köv..

UI:
Mahabharata magyar felirattal 267/82. Full HD

https://videa.hu/videok/film-animacio/mahabharata-magyar-felirattal-267-82.-akcio-bollywood-demonok-JsJbPRdHxPpA8YWn
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.07. 06:03  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
GYÜLEKEZETÜNK SZÁZADIK ÉVFODULÓJÁRA 2 rész.

SZÜRKE SZELLEM

Micsoda csodálatos hajnal volt, amikor 1948-ban, fent a budai hegyekben a Névtelen szellem maga elé rendelt, és azt a feladatot bízta rám, hogy egy a Magyarhontól távolba szakadt szellemi gyülekezetnek a vezetője legyek. Már ezt megelőzőleg is az egész Kárpát-medence, hiszen soknemzetségű volt, annak minden lakójával, sok-sok nehézségen ment keresztül. Az 1848- 49-es szabadságharctól kezdve, a kiegyezésen, majd az I. világháborún, az első kommün szörnyű pusztításain keresztül, folytatva Trianonnal, majd a II. világháborúval, és az utána következő gyötrelmekkel és szenvedésekkel,
1948-ban már nyilvánvalóvá vált ellőttünk, hogy nemcsak ami mögöttünk volt, hanem mindaz, amit még az addigi körülmények meghagytak, annak is rövidesen vége lesz. Valóban vége lett, de mégis az a gyülekezet is ugyanúgy fel tudott mutatni emberlelkeket, mint a ti gyülekezetetek, akik minden nehézség ellenére a maguk harcát megharcolták. Ezek most itt, szent pecséttel homlokukon körülvehetnek benneteket, és örülhetnek, bíztathatnak benneteket arra, hogy ti is mindnyájan elérhetitek azt, amit ők elértek, ha ti is, és ez a lényeg, rendíthetetlenek maradtok abban a hitben, amelyet ez az isteni kijelentés kegyelemből számotokra is biztosított.
Véletlenek nincsenek. Nem véletlenül vagytok itt, mindegyiktek az isteni végzés szerint megkapta, és a jövőben is megkapja azt, amire szellemi fejlődése érdekében szüksége van. Valóban voltak és vannak közöttetek, akik messzebbről, kevesebb erővel indultak, előző életekben vagy a bűn által legyengülve, de hátat fordítva annak, itt a mi világunkban, testet öltésetek előtt abban kapaszkodtatok, abban reménykedtetek, hogy ez az igazság lesz az, amin keresztül és ami által a magatok harcát megvívhatjátok a magatok testi énjének természetével, azokkal a tévedésekkel, tévelygésekkel és bűnökkel, amelyektől mindeddig még sok testet öltésen keresztül sem voltatok képesek megszabadulni.
Testvéreim, ez az utolsó alkalmatok, és ez az utolsó lehetőségetek. Nincs több! Az idő közel van, hihetetlenül közel. Romlik és esik szét minden. A ti világotokban az ember számára semmilyen más biztos talaj nem maradt, csakis az, amit a bensejében sziklaszilárdan felépített annak érdekében, hogy a vihar, a pusztító vihar el ne sodorja őt is. Nagy a tét embertestvéreim, hisz nem mindegy, hogy a mélység nyeli-e el az embert, vagy a magasság, az örömök, a boldogság világa várja-e ideát a testétől megszabadított szellemet. Éppen ezért mindaddig, amíg érdeklődésetek lesz, amíg fontosnak tartjátok, hogy legalább Istennek megszentelt napján, amely vallások szerint más és más, de nem is az a lényeg, hogy pénteken, szombaton vagy vasárnap ünnepel-e az ember, hanem, hogy a hétnek egy napját megszentelje, hogy egy napja Istennek szentelt nap legyen, és legalább akkor gondoskodjon lelkének táplálékáról.
Nem rajtunk múlik, hogy ez a munka továbbfolytatódik-e, mert szükség van a lelkesedésetekre, szükség van arra, hogy a jó tudás megszerzéséért lángban égjen a lelketek, szükség van arra, hogy eljöjjetek, hogy érdeklődjetek, hogy amelyik nyelven könnyebb, kérdéseiteket feltegyétek, hogy ami kevésbé érthető előttetek, azt akár közösen, akár, ha így nem megy, akkor általunk megvilágosodjon előttetek. Nemcsak, hogy tudjátok azt, hanem ha tudjátok annak a tudásnak a birtokában úgy is éljetek, ahogy ez az ismeret kötelez, igen, kötelez mindnyájatokat. Erre hívnám fel figyelmeteket fennállástok ezen szent 100-ik évfordulójának ünnepén.
Íme, Magyarhonban mindaz, ami történt, lehetetlenné tette volna, hogy így szabadon ünnepeljen az ember, hiszen a rendszerváltozás minden reménységünk ellenére, szellemi szempontból nem hozta meg még azt a változást sem, aminek meg kellett volna történnie, hogy legalább újra rőzselángok égjenek Magyarországon, hogy újra, ha nem is emberek sokasága, de kisebb csoportok az evangéliumi spiritizmust necsak tanulmányozzák, hanem eszközeik is legyenek a szellemi munka, a lélekmentés munkájának beindításához. Ebben a lélekmentésben veszünk most részt mindnyájan közöttetek is, és a világban is.
Körvezető: Drága testvérem magyar honban egyáltalán nem láthatók ezek a rőzselángok?
Médium: Az idősek kihalóban, a fiatalok között itt, ott, amott látható, de csak gyenge reményeim vannak. Bár adná az Isten, hogy mégis, ha másképp nem, kövekből támasszon fiakat magának. Áldás, békesség, türelem, szeretet, jó szándék, alázatosság, ezekre törekedjetek kivétel nélkül mindnyájan. Isten veletek!

folyt.köv…

UI:

Barsi Balázs Atya - Az egyház megkísértése ma
https://www.youtube.com/watch?v=0AwsAFShrno&feature=share
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.06. 07:01  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A TÉVEDÉSEK TRAGIKUS KÖVETKEZMÉNYE 2

Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter szomnambul írómédium által jött létre 1955-ben

Sokszor a legjobb, legcélravezetőbb haladási eszköz is az emberiség kezében a gonosz eszközévé válik. Így a földi világ külseje ugyan megváltozik, de ha az emberi lélek meg nem változik, az Istentől kapott kegyelem is hiábavalóvá válik. Ezért a legnagyobb, a legfontosabb tudomány az, ami az ember lelkét az igazság megismerésére elvezeti. Az igazság ismerete pedig csak az áldozatos lélek előtt világosodik meg. Minden nagy eredménye a szellemi életnek egyedül csak az a tudomány, amely az ember értelmét elvezeti ahhoz a megismeréshez, amelyet a mi Urunk az Ő nagy áldozatával mutatott meg az Őt halálra ítélő, az Őt gúnyoló világnak.
Az ezen az úton haladó lelkek a minden számtörvényen keresztül emelő mérőeszköznek, a kegyelem törvényének hatalma alá tartoznak. Ez a törvény pedig a lélek mélyére hatolva ott kezdi el a munkát. A szeretet tüzét felgyújtva, megkeresi azokat a sérült lelki zugokat, melyekben a gőg, a kegyetlen gyűlölet, az érzékeny önzés, a testileg önimádó érzékenykedése és érzékisége, a harag robbanó és mindent leromboló érzései laknak és a gőg vasnál keményebb zára őrzi őket minden külső hatás besugárzása ellen.
De van egy mellékajtaja a léleknek: a félelem. Az élet, mint egy ringó csónak, visz minden földi életet előre az örökélet nagy óceánja felé. De nem minden csónak jut be a csendes kikötőbe, ahol béke és nyugalom várja a lelkeket. Sok lelket azok a cselekedetek várják, amelyeket az időleges életben érvényre juttatott törvényellenes háborgást okozó hatásaival. Ezek megháborítják az életóceánt és az nem engedi azokat a gonoszba ágyazott érzéseket kifelé érvényesülni, hanem csak befelé. Ez a félelem, a haláltól való félelem a lélek félelme, amíg meg nem találja a békesség kikötőjét a saját lelkében.
A saját lelkében sem találhatja meg senki, aki még nem találta meg a Megváltó krisztusi igazságokban azt a békességre alapozott isteni ígéretet, mely szerint aki az életét és sorsát Isten kezébe helyezte el, az meg is találja, mert az ő beszéde: „Lélek és élet”. Tehát az isteni gondviselésben elhelyezett életcél a lélek életét tartja meg úgy a földi életben, mint a múlandó testből való kivetkőzése után. A békesség világai nyílnak meg azok részére, akik hittek és hisznek az isteni ígéretnek, akik hitüket igaz és Isten szerinti cselekedetekkel pecsételték meg a múlandó életben.
Azoknak nem a testet öltések száma szerint, nem az eredmények összegezése alapján, hanem az Istennel való egybekapcsolódás, a szeretet és az engedelmesség szerint képződik egy elszakíthatatlan erős szál. Ez kiemeli a földi ember lelkét a lassú fejlődés vonalából és elhelyezi a megmentettek világaiba, ahol mindent megismerhet és mindent megtanulhat, hogy fejlődését ott befejezhesse.
Az idő közel van ahhoz, hogy Krisztus az Ő országába igyekvőket magához vezesse és uralkodjék az Ő áldozatos szeretetével azokon, akik Őt szeretetből követték, akik nem találták kívánatosnak a Föld dicsőségét, mert a lelkük többre és igazabbra vágyott. Azért áldjuk és dicsőítsük az egek Urát, hogy az Ő szeretetteljes, tökéletes Fiát elküldte a sötét Földre, a bukottak zord világába, ahol vad és esztelen táncban ordít a bűn és halál rettentő vad csordája; ahol egeket és földet megrendítő a segítségért kiáltók rettenetes jajgatása és az egymást eltipró menekülők átkozódása.
Akik pedig az Urat várják, azok idejében felkészülnek a nagy találkozásra, felöltözik a bűnbánat ruháját és kívül, a városon kívül várják a megígért Szabadítót, mert Őt is a városon kívül vitték a vesztőhelyre. Az ember az emberhez hasonlít kívülről. Akik az Úr segítségét várják, azok belülről kell, hogy hasonlítsanak egymáshoz, mert az Úr az ember lelkét pecsételi el magának az érzések és törekvések szerint. Isten veletek!

Szemlézte: Bíró László
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.05. 06:30  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
GYÜLEKEZETÜNK SZÁZADIK ÉVFODULÓJÁRA 1 rész

Zita médium által 2016. április24.

AZ ESZKÖZ FELSŐBBRENDŰ ÉNJE: Tisztelettel, szeretettel és nagy-nagy meghatottsággal köszöntelek Benneteket a gyülekezet nevében kedves tanítóink, akiket a mi Atyánk, Istenünk és az Úr Jézus Krisztus rendelt ki közénk, hogy megtérésünkben segíthessetek. Csodálatos szépségetekről szavakkal nem tudok semmit mondani a gyülekezet részére. 1960 óta tartozom szívvel és lélekkel e gyülekezethez, de ilyen sok lelket és szellemet, mint ahányan most itt vagytok, még sohasem láttam. Százak, százak és százak. Sokakat ismertem és felismerek köztetek most is, ezekben a szép ünneplő ruhákban, és alázatos lélekkel hajlok meg előttetek, kik a gyülekezetünknek tanítói, mesterei voltatok és vagytok.
Micsoda csodálatos aranyfényben ragyog a Napszellem: magával hozta a Napnak azon sugarait, amelyek nemcsak meleget és fényt adnak, hanem gyógyítanak is. Az ember eddig többnyire fel sem ismerte, hogy a Nap nemcsak meleget, fényt és életet ad az embernek, hiszen a Földnek nincs saját fénye és nekünk itt élő embereknek sem, de emellett gyógyít és, mert van ebben a fényben valami boldogító, örömteljes, élettel telített erő is.
Mellette a Szürke szellem áll, most is az ő alázatos szürke köpenyében, de ahogy kezét a gyülekezet felett áldásra emeli, a szétnyílt köpeny alatt minden csillogó arany és ezüst. És íme, a harmadik tanítónk a Visszhang, aki Isten akaratának visszhangozója, az arany és ezüst mellett, vörösen izzó láng, amely nemcsak az ő lelkesedését fejezi ki, hanem mindazt a gyötrelmet is, amelyek megsemmisítették az ő fizikai testét. Egy kicsit hátrább látom, akit mi Doktor bácsinak nevezünk, aki bajainkban, betegségeinkben, fájdalmainkban mindenkor igyekezett segítségünkre lenni. És itt vannak a rendtartók, akik a mai napra - ugyan nem fizikai, hanem szellemi értelemben - csodálatosan tisztává varázsolták ezt a mi kis szellemi hajlékunkat, megtisztítva mindazoktól a tapadó fluidoktól, amelyeket mi sokszor közönyünkkel, ügyes-bajos dolgainkkal, indulatunkkal, egymás iránt nem a megfelelő érzésekkel ide behoztunk.
Ma minden ragyog, ma minden csodálatos, ma szent ünnep van. Ünnepeljük ezt a száz esztendőt, amely mindnyájunknak, kik itt vagytok lélekben és igazságban, és nekünk kik még emberi testben élünk adatott azért, hogy megmenekülhessünk mire eljő az ítélet napja, hogy az ítélet ne haragos, hanem felmentő lehessen mindnyájunk számára. Bár lehetséges lett volna, hogy ti, a mi szellemi Vezetőink, akik szorgalmatokkal és tehetségetekkel megindítottátok az utolsó időkben ezt a szellemi munkát, hogy több embernek lett volna szeme és füle ennek a harmadik isteni kinyilatkoztatásnak a meglátására és meghallására, hiszen a világ nagybeteg, a világban hitetlenség, bűn uralkodik. Ebből a hitetlenségből akarta a teremtő Isten a szellemi bizonyságokkal az embereket kigyógyítani, és helyette a hitnek csodálatos ajándékával megajándékozni, de mind az emberek, mind az egyházak és a tudomány is hátat fordított ennek a csodálatos ajándéknak.
Kicsiny és gyarló vagyok, és sok mindent jobban tehettem volna. Ha valamit elvétettem most az egész gyülekezet előtt és előttetek is kedves Vezetőink, mély meghajlással bocsánatot kérek! Ha egy mód van rá, add meg Uram, hogy ezekben az elkövetkezendő rendkívül nehéz időkben ez a kis gyülekezet továbbra is fennállhasson, helytállhasson, szét ne hulljék! Szét ne hulljék, hisz nekünk itt e Földön fizikai testben munkánk és feladatunk van. Dicsértessék mindnyájunk teremtő Istene, és dicsértessék a mi Urunk, Jézus Krisztus!

***
A mi Urunk, Jézus Krisztus nevében szeretettel köszöntöm az ünneplő gyülekezetet, kezeteket megfogva és veletek szeretetben összehangolódva. A Napszellem vagyok. Réges régen, egy kicsit több mint száz esztendővel ezelőtt jelöltettem ki erre a munkára, amikor az első földi vezetőtök mégcsak tapogatódzott a szellemvilág irányában, hisz ismeretei, könyvei nem voltak, és minden azon múlott, hogy a körülötte lévők között talál-e olyan valakire, aki mint eszköz alkalmas lesz a fizikai és szellemi világ közötti összeköttetés megteremtésére.
Az első idők nagyon nehezek voltak, és nem mindig mentek oly simán a dolgok, mint ahogy kellett volna, de ez természetes a tudatlan emberek világában. Azóta az isteni kegyelem sok igaz, jó tudással ajándékozott meg benneteket és azok közül, akik már tőletek átjöttek a láthatatlan világba, soknak boldogító eredményei vannak. Akik lemaradtak, szánják és bánják azt, hogy nem voltak tisztában azzal, hogy az életben mi a legfontosabb, és mi a kevésbé fontos.
Nektek, akik a szellemvilág mezsgyéjén álltok, azon napon, amikor a szellemvilág bármely küldöttje eljöhet hozzátok, hogy tanítson titeket, semmilyen körülmények között, semmi sem lehetne fontosabb, mint hogy itt megjelenjetek. Ti kihullottatok a vallások kévéiből, ti útszéli koldusok voltatok és maradtatok volna, ha az isteni gondviselés rajtunk keresztül benneteket a hitetlenség tarlójáról fel nem szed. Ezért hálásnak kell mindnyájatoknak lenni, és igyekezni megmaradni nemcsak a kereten belül, hanem főként és lényeg szerint is. Mert bár nem lenne szabad megtörténnie, de az egyházak keretei megrepedeznek, és ezzel az a keret esik szét, aminek azt a lényeget kellene védeni, amit a Szentlélek a vallásoknak is elhozott, és a vallásoknak is szeretett volna átadni.
Bizony a földi világban rövidesen minden széthullik majd. Széthullanak családok, a társadalmi osztályok, mindaz, amit az anyagi javak képviselnek, egyes helyekre mindenféle rabló szándéktól indíttatva óriási összegek fognak összegyűlni, másutt pedig a nyomor, a szegénység, a betegség, a nincstelenség üti fel a fejét. A világ nagyon gyorsan, gyorsabban, mint hittük volna, a lejtőn rohan lefelé, és most már nincs erő, ami ezt visszatarthatná, mert a rossz, az Istentől elvetett olyan erős és olyan hatalmas lett a földi világban, hogy a földindulást minden képességünk bevetésével sem leszünk képesek feltartóztatni, megállítani. Ma már mindnyájan, akik a Szentlélek munkásai vagyunk, arra törekszünk, hogy minél több emberlelket egyénenként, külön-külön megmenthessünk. Ugyanis a különböző csoportokon belül a rossz szándék már olyan méreteket öltött, hogy az ezekből képződött hálókból már igen nehéz a mentés, a szabadulás.
Ti fogadalmat tettetek nekünk, és úgy gondolom, hogy képesek vagytok értelmileg és érzelmileg is felfogni azt, hogy mennyit fáradozunk a ti megmentésetek érdekében, és annak érdekében is, hogy Magyarhonban az Úr Jézus Krisztus evangéliumára épülő spiritizmust megerősíthessük. Kárhoztatom ennek az országnak akkori vezetőit azért, mert 1945-ben, amikor a szovjet hatalom velük karöltve győzedelmeskedett a másik borzalmas rendszer felett, amikor volt egy olyan hadseregparancsnokuk, aki átlátta, hogy ez az ország gazdagságánál és katonai erejénél fogva azt a másik gonoszt is legyőzhette volna, hogy Közép-Európát tönkre ne tehesse, ezt nem tették meg, hanem átengedték, helyesebben neki adták ezt a területet, és ebből kifolyólag ez a nagy és szent eszme megrekedt, mert betiltatott.
1949 július 20-án megbélyegezve őket, elvették a működési engedélyt a magyar evangéliumi spiritiszta gyülekezettől is, hogy ez a munka tovább ne folytatódhasson. Felmérhetetlen a kár, amelyet Kelet- és Közép-Európában ez az istentelen eszme véghez vitt. Éppen olyan felmérhetetlen, mint a legyőzött másik istentelen eszme tett. De az emberek mindig inkább azzal törődnek, ami számukra a hatalmat biztosítja, nem pedig azzal, ami a mi Atyánk, Istenünk akarata. Én ma már a Napon élem az életemet, és magasabb világokon is munkám és feladatom van, éppen ezért 1948-al az itteni munka jelentős és oroszlán részét a Szürke szellem vette át. Az ő alázatossága tette őt alkalmassá arra, hogy minden arcul verés ellenére, ebben a munkában és köztetek is fáradhatatlanul kitartson.
De nincs feledés, az igazság törvénye az igazságnak és a valóságnak megfelelően mindent pontosan feljegyez mindenről és mindenkiről, nem hamisan, mint a földi történelem. Feljegyzi azokat is, akik idejüket és erejüket áldozták ahhoz, hogy ez a munka folyamatosan és akadálymentesen mehessen végbe, legyenek akár eszközök a mi kezünkben, akár azok a tagok, akik valóban, minden körülmény között ennek a feladatnak meggyökeresedését tartották a legfontosabbnak.
Ha az elődjeitek határozottságukkal nem rakták volna le ennek a gyülekezetnek alapköveit, nem lennétek ti sem itt. Bár egyszerű emberek voltak, földi tudásban keveset tudtak, de lelkük nyitott volt ezen igazság számára, és kérdem én, mit számít, ha az ember az egész világot megnyeri is, ha lelke kárt szenved? Mert ideát nem azt kérdezi az igazság törvénye, hogy milyen eredményeket értél el a Földön mint ember, hanem azt, hogy halhatatlan lelkedet hogyan tisztítottad meg a bűntől, hogy hogyan próbáltál embertársaidnak igaz felebarátja lenni, függetlenül bőrszíntől, vallástól. Tehát minden emberben az Isten teremtményét látva, abban a jót erősítse, annak jó példát mutasson, hogy ami abban rossz, attól az elforduljon, és minden erejét megvonja attól.
Sajnos az egyházak ennyi idő után is, még mindig nem jöttek tisztában azzal, hogy méltó helyre kellett volna helyezniük az evangéliumi spiritizmust, és anélkül, hogy annak belső szellemi értékeit, lélekmentő erejét ismernék, kárhoztatják azt éppúgy, mint, ahogy tették azt az írástudók és farizeusok a mi Urunk Jézus Krisztussal.
Ég és Föld két különböző dolog. Az Ég lakói azok, akik tisztán látják a dolgokat és a történések gyökerét. Hogy az ember hogyan látja, az egészen más dolog. Ha nem helyesen látja, akkor ferde útra téved. Ferdék az elgondolásai, hite sem az, aminek lenni kell, mert téves az, tévtanokért lelkesedik, és így nem tudja önmagát megtisztítani, márpedig a magasabb világokba semmi tisztátalan be nem mehet. Igazából ma nem akarok egy mélyebb eszmefuttatást tartani, csupán néhány szóval igyekeztem hozzátok szólni, hogy átadjam helyemet a Szürkeszellemnek.
Áldásom, békességem kísérje mindnyájatok életét külön-külön. Áldásom és békességem nyugodjon meg mindazokon, akik ma erre a szent ünneplésre összejöttek és örömmel dicsőítik Istent, hogy a 99 igaz mellett a 100.-ért mi a munkánkat elvégezzük.

Körvezető: Drága testvérem, köszönjük néked is ezt a szolgálatot, amit végeztél a gyülekezet érdekében, és azt, hogy kitartottál Gyula testvérünk és a gyülekezet mellett! A jó Isten áldjon meg mindezért.
Médium: Mindazt a fényt és mindazt az életerőt, amelyet a Napról hoztam, amelyet az ember is érez, amikor a Nap sugarai érik őt, ezt én most itthagyom néktek, hogy kinek-kinek abban legyen segítségére, amiben a legnagyobb szüksége van. Isten áldjon meg mindnyájatokat, Isten veletek!


folyt.köv..
A tőbbi már rövidebb lesz!

UI:
Valamit vissza kapunk?
http://www.amiidonk.hu/elemzes/a-keresztenyseg-bunei/
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.04. 06:37  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A TÉVEDÉSEK TRAGIKUS KÖVETKEZMÉNYE 1

Részlet a Névtelen Szellem „Kiáltás az utolsó órában”című kötetéből, mely Eszter szomnambul írómédium által jött létre 1955-ben

Ne keseredjél el, gondolj arra, hogy ami az embereknél lehetetlennek látszik, az az Úrnál nagyon is lehetséges. És ez a lehetőség a mi kezünkbe van adva, hogy annak idején az Úr megcselekedhesse az Ő akaratát. Az Úr nem akarja soha a rosszat, még azok részére sem, akiknek a sorsában az, mint szükséges végzet ki van domborítva. Mert az már megérett az elkövetkezésre. Azonban a gonosz akarja a rosszat, a saját végzetét azokra akarja áthárítani, akik már teljesen a hatalmában vannak.
Azért az ember nem úr a saját sorsának rendezésében, mert akarja ugyan a jót, de a benne úrrá lett gonosz felett nem tud hatalmat gyakorolni. Sokszor egészen kicsi, jelentéktelen eseményeken dől el egy lélek sorsa úgy a Földön, mint a szellemi életben, mert nem képes azokon az eseményeken úrrá lenni, amelyeket régebbi vagy jelenlegi életében felidézett. Azért az ember nem tudja soha, hogy gondolataival, vágyaival vagy a lelki természetében elhatalmasodott indulataival milyen erőket mozgat meg, amelyek túlcsapnak a korlátokon és sok szép és igaz törekvést döntenek romba. Talán a pillanatok hatása alatt.
Ezért kell tehát az emberi léleknek folyton figyelnie a külvilágból jövő hatásokat, hogy készen legyen azokat az igazság mérlegén kiértékelni, nehogy a gonosz által becsempészett rosszat a jónak és igaznak értéke szerint raktározza el magában. Mindennek eljön az aratása és beváltása, így tehát nemcsak helytelen, hanem határozottan tragikus következményei lehetnek az úgynevezett tévedésnek. Bár az emberek úgy tartják, hogy „tévedni emberi dolog”.
Ez igaz, mert az ember nagyon tökéletlen a maga lelki megjelenésében, de az Úr azért küldte és küldi szakadatlanul az Ő választott gyermekeit a Földre, hogy azok a megszerzett egyéni világosságukkal utat mutassanak a tévedező embercsoportoknak. A lélek mindig fejlődik, mert ez van eléje tűzve feladatul. Szükséges tehát, hogy tanuljon a következményekből, és az ezekből levont tapasztalatokból okuljon.
Egy élet túl rövid ahhoz, hogy a tökéletességet elérje a teremtmény. Ezért egy-egy korszak végére legalább hét élet különböző eseményei és eredményei vannak összegezve. Az előző életek következményeként a szenvedő vagy a jót élvező lélek közeli vagy távoli összeköttetésben lévő kortársait érintő hatások szerint is, és a saját magán tapasztaltak szerint is összegezi az eredményeket, hogy mit és mennyit gyűjtött össze önmaga, a világ, valamint embertársai és az egész világ természete részére.
Ha a jó eredmények meghaladják a rossz eredményeket, akkor fel van mentve azoktól a következményektől, amelyek a rosszban eltöltött életek folytatásai. Ezek nemcsak mint bűnhődések és súlyos sorscsapások, hanem mint megpróbáltatások is osztódnak ki az anyagi világok törvényében. Azután már szabad akaratában áll a léleknek választani, vagyis a saját lelki vágyának megfelelő magasabb iskolának szánt fejlődési lehetőséget magában foglaló életrétegekben történő elhelyezkedést, avagy önmagát megalázó módon áldozatot vállalva az alázatosságban vizsgázni, hogy ezáltal egy magasabb fokozatot elérve, tisztább betekintést nyerhessen az igazi, nagy igazságok megismerésére.
Megjegyzés: Itt az a felismerés születhet, hogy amennyiben az igazság mérlegén a jó eredményeink meghaladják a rosszakat a szemet-szemért karma törvényét felülírja a kegyelem törvényvilága, ami azt jelenti, hogy adósságlistánk úgy törlődik mintha meg sem történtek volna ezek a tartalmak, “emlékezet róluk nem lészen”. Csak egy a bökkenő, ennek mi soha nem lehetünk a tudatában, nem tudhatjuk mikor értük el a szükséges szintet, tehát soha nem lehetünk biztosak abban, hogy már eleget teljesítettünk és nem függ felettünk a Damoklész kardja. Ezért, ha tudatában vagyunk annak, hogy szellemileg felébredtünk, legyünk alázatosak és álhatatosak az önmegváltás, azaz változás munkájában, mert életünk utolsó pillanatáig nem lehetünk biztosak a sikerben, tehát meg kell tegyünk mindent, ami tőlünk kitelik.
Minden ilyen korszakokba beosztott törvényes előrejutás után korszakot kihagyva, nagy és boldogan eltöltött szellemi pihenések jutnak osztályrészül a teremtménynek - amelyek nem hasonlítanak a Földön eltöltött pihenésekhez, hanem az örökéletnek egy része. Ilyen boldogító élmény után ismét egy-egy áldozatot jelentő testet öltést vállalnak a már magasabb szellemi nagyságok, akik nagy dolgokat, eddig nem ismert bölcsességeket, avagy a világot megrendítő események előkészítőit hozzák magukkal.
Ezeket a kétes értékű nagy találmányokat nem a szándékos rossznak tudatával cselekszik ők, mert akkor nem adnák át a világnak. Hanem a világ előhaladásának eszközeiként adják az emberiség tudomására. És legyen az a legjobb, legigazabb, legszentebb tudomány, a bűnbe ágyazott földi emberek azt elsősorban a saját gőgjüknek, hatalmuknak, testi fölényüknek a kiemelésére igyekeznek kihasználni.

Szemlézte: Bíró László
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.03. 07:39  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
2017.novemberi szellemtani hírlevél
https://data.hu/get/10838846/SBK_Hirlevel_153_.doc
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.02. 08:12  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A szellem születése és feladatai – Felvezetés

Isten, a Teremtő számunkta elképzelhetetlenül hatalmas szellem, aki tudatának megnyilvánulása az örök Igazság és örök Bölcsesség. Tehát, ami az Ő tudatában létezik az VAN, az valós. Az Ő tudati kisugárzását nevezzük örök Világosságnak. Az Ő hatóereje maga a megtestetesült Szeretet, amely kifelé hatva nem más mint az Élet megnyilvánulása. Az a hordozó, amelyben az Élet terjedni és hatni tud az Ősvilágosság, amely teljesen elárasztja a Mindenséget.
Isten, az Atya, mert Ő a kiáradó, életet sugárzó és fenntartó férfiprincipium a legmagasabb hatványon, az általa felébresztett Mindenség pedig a befogadó ősi női principium. Az Atyai szereteterők kiáradása ébresztette fel a Mindenséget. Ebben az állapotban sugárirányba körkörösen egyenesen ható-befogadó erők léteznek csupán, amelyek kölcsönhatása lehetővé tette a teremtés aktusát.
Jegyezzük meg, Isten szellem és soha semmi anyagit nem teremtett, az anyagi világot mi bukott szellemek teremtettük meg. Ő Hozzá hasonló szellemeket teremtett, teremt és fog teremteni, tehát e teremtés egy örökké tartó folyamat, amelyben újabb és újabb szellemek kapnak létlehetőséget. Azt mondják a szellemvilág tanítói, hogy a teremtett szellemek két alapvető minőséggel rendelkeznek, egyrészt szellemük és erőik az Atyához hasonlatosak, a testük pedig a Mindenséghez. Erőik hatása már nem egyenesvonalú kisugárzó, illetve vonzó, hanem körkörös forgásban ható. Ennek a forgó erőnek az analógikus megnyilvánulása az egész káoszunkból rendbe rakott világegyetem galaxisainak, napjainak, bolygóinak és holdjainak pörgése, keringése. E két féle minőség külön-külön egyénies és mégis együtt egységes jelenléte adja meg a szellem számára a duális karaktert. Ezért nevezzük a teremtett szellemeket duáloknak.
Ebből érthető, hogy a teremtett szellemek bár a tudatukat és a lélekerőiket az Istentől kapták, de nem egylényegűek Vele, csak hasonlatosak Hozzá, azaz nem „darabok” Istenből, hanem Rajta kivülállóak. A teremtett szellemek Isten környezetében és nem Isten lélektestében vannak, ahogyan a ketetiek és a teozófia tanítja.
No, de kik és mik a szellemek? – kérdezheti a kíváncsi elme. A szellemek valamennyien Isten egy-egy külön gondolatát képezik. Ez a gondolat, vagy íge képezi az önvalójukat, mondhatjuk, hogy ez egy gondolati szikra az isteni tudattárból. Ez a gondolat a szellem mindenkori neve, amely számtörvényben, színekben és hangokban is kifejezhető. A szellem számára ez annyira természetes, hogy ez a név, ha elhangzik bárhol is az univerzumban mint kapcsolatteremtésre hívás, az adott szellem azonnal jelentkezik.

Összeállította: Bíró László

A csatolt anyagok listája:

A szellem születése és feladatai
Adelma_A házasság
Az isteni igazsághoz jutó építkezés
Idegbajok
Egy hős kapitány halála
Az Öt Elem és a hat Qi
Benjamin Franklin számádasa életéről

https://1drv.ms/f/s!AsgSMxsrdSeGgvNLHzgCWgy08yOURw
A csatolt anyagokat az OneDrive tároló „Frissen feltöltve” fiókjában
Ezekkel együtt minden tanítás fel van töltve a SZELLEMTAN könyvtár
Szellemi tanítások fiókjába is több mint öt évre visszamenőleg.

https://1drv.ms/u/s!AsgSMxsrdSeGg7hfaj4kR9Kn8-oaNA
Gizi médium_Ezoteriák 4 – Mi is tanítjuk szellemvilági környezetünket - Tárolóból

https://www.youtube.com/watch?v=2hzFHhjCgrg
Prof. Papp Lajos_Hazugságok és titkolt igazságok egészségről, Magyarországról

https://www.youtube.com/watch?v=9ttMRmtkUhs
Dr. Drábik János előadása – Egyvilágrend

https://videa.hu/videok/tudomany-technika/kremnai-joslatok-RVBaErnRxwlOIiuY
Panoráma - Kremnai jóslatok

https://www.youtube.com/watch?v=VNAKPAkVAtY
https://www.youtube.com/watch?v=gdOd_9Hz5os
https://www.youtube.com/watch?v=aig6Ur0fYqU
https://www.youtube.com/watch?v=AfrYrh6mRpc
https://www.youtube.com/watch?v=Hq4Hgfc0AWc
Dr. Aradi Éva keletkutató rövid filmjei a fehér hun rokonainkról

https://www.youtube.com/watch?v=IhwXoTi7ezc
Rád gondolok szerelmem – „Az ördög hegedűse” című film gyönyörű betétdala

https://www.youtube.com/watch?v=NZaahtwlUwY
Huszár a tetőn – Romantikus kalandfilm

https://www.youtube.com/watch?v=dsVDmOnYgcc
Karácsonyi románc – Romantikus feliratos film
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.11.01. 08:21  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Halál 7
Részlet „A szellemvilág tanításai” című kötetből

A teozófia irodalmában megemlítik, hogy a misztika világában, ami az igazi titkos ezoterikus világ, amelyben a titkos beavatások folynak, vannak felemelkedett mesterek és tanítványok, akik pszihés képességeiket rendkívüli módon képesek kifejleszteni. Képesek a harmadik szem megnyitására és ezzel a tisztánlátás megszerzésére, valamint a teljesen tudatos testelhagyásra. A tanítvány a mestere és társai jelenlétében lép ki testéből, hogy az asztrális síkon valamilyen feladatot elvégezzen, kizárólag a jó érdekében. Egy képzett tanítvány kilépéskor mesterével folyamatos telepatikus kapcsolatban marad, aki őt látja és utasításokat ad neki. Ugyanakkor képes akár materializálni magát vagy bármely testrészét, ha a szükség úgy kívánja. A munkavégzés történhet úgy a fizikai, mint az asztrális síkon, úgy az "élők", mint a "holtak" között.
Esetenként előfordul, hogy a halottat a földhöz köti az aggódása szeretteiért, vagy a rendezetlen dolgai, adósságai. Ilyen esetekben, többször szükségessé vált, hogy a segítő őt képviselve, bizonyos mértékig cselekedjen a fizikai síkon, és gondoskodjék helyette ügyének rendezéséről, ami aggasztotta őt. Egy példaestben egy tanítványi csoport kísérelt meg segíteni egy szegény embernek, két fiatal gyermekével kapcsolatos aggodalma miatt, akiket támogatás nélkül hagyott árván, mivel anyjuk már korábban elhalálozott.
A gyermekekre árvaházi sors várt. Kérdezték az aggódó szellemet, van-e valakije még, aki esetleg magához vehetné a gyermekeket. Mondta, hogy van egy öccse, de tizenöt éve megszakadt a kapcsolat közöttük és fogalma sincs hol található, ha még él. A nyomok bizonyosan csekélyek voltak, de érdemesnek látszott követni őket. Végül megtalálták a testvért. Vezető ács volt egy eléggé virágzó üzletágban, házas, de gyermekek nélkül, habár komolyan vágytak rá, ezért úgy látszik, hogy ő volt éppen a megfelelő ember a szükséghelyzetben.
Közvetíteni kellett számára a szükséges információkat és szerencsére elég fogékony lélek volt ahhoz, hogy az álmában háromszor elévetített látványt, mármint bátyja halálát és a gyermekei sorsát felfogja. Közölték vele álmában a lakóhelyet, címet és a házvezetőnő nevét, aki a gyermekeket gondozta. Rendkívüli mértékben hatott rá ez a visszatérő látomás, és komolyan megvitatta feleségével, de elfoglalt ember lévén, úgy határozott végül, hogy nem engedhet meg magának egy napi munka veszteséget egy látomás miatt. Ezután a segítők egyike írt egy levelet az embernek, részletezve bátyja halálának körülményeit, és a gyermekek helyzetét, pontosan úgy, ahogy látta álmában. Miután a fivér megkapta ezt a megerősítést, többé már nem tétovázott, hanem a következő napon elindult a megjelölt városba, ahol a szívélyes házvezetőnő tárt karokkal fogadta. Könnyű volt előzőleg a segítőknek meggyőzni őt, amilyen jó lélek volt, hogy tartsa néhány napig magánál a gyermekeket, azon eshetőségre számítva, hogy valami adódhat számukra, és örökké hálás volt magának, hogy így tett. Az ács visszavitte magával a gyermekeket, boldog otthont biztosított nekik, és a halott apa többé már nem aggódva, örömmel ment tovább felfelé vezető útján.
A fő tevékenység, amelyet a segítők az újonnan meghaltak számára végeznek, a megnyugtatás és vigasztalás, és az, hogy megszabadítják őket rettenetes, de alaptalan félelemtől, amely nemcsak szükségtelen szenvedést okoz nekik, hanem késlelteti magasabb szintekre való továbbhaladásukat, valamint, amennyire csak lehetséges megértetik velük az előttük álló jövőt.
*****
Sok ember, akinek a rezgésszintje az átlagnál magasabb, már halála órájában megkapja a szellemi látás lehetőségét, mielőtt elvágnák az élete fonalát. Ilyenkor látja a boldog jövendő szellemi országát és régebben eltávozott szeretteit, ismerőseit. A haldokló ilyenkor boldogan mosolyog, szinte fény árasztja el az arcát. Néha beszél is hozzájuk. Ez is egy kegyelmi állapot, melyet ki kell érdemelni.
Például A. J. Davis amerikai látnok-médium feljegyezte egy kisgyermek haláltusáját, amikor előbb mereven fölfele tekintett, majd megkérdezte az édesanyját, hogy mi a neve annak a szép országnak, melyet lát a magas hegyeken túl. Jobb híján a szülők azt felelték, hogy a mennyország. Aztán kérte szüleit segítsenek átjutni a hegyeken, mert oda hívják. Később kérte szüleit, ne búsuljanak miatta, mert eljött érte az erős ember, aki átviszi a hegyeken. A halál angyala, a legszebb az angyalok között ekkor lecsókolta a gyermek fiatal lelkét, annak fonnyadt testéről.

Ha ezek után valaki kedvet érez, hogy „A szellemvilág tanításai” című kötetet áttanulmányozza vagy elolvassa, letöltheti a tároló alábbi linkjéről:
https://1drv.ms/w/s!AsgSMxsrdSeGrW6J15EFfubY-I9-
Összeállította: Bíró László

https://www.youtube.com/watch?v=ZYB3yyu0UrQ
Chopin - Gyászinduló
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.10.30. 08:36  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Halál 6
Részlet „A szellemvilág tanításai” című kötetből

A szellemnek az emberi test halála után 42-48/49 napja van, hogy haza térjen a szellemi hazájába, abba a szférába, ahova tartozik, ez idő lejárta után a fényfolyosó lezárul, és ha a szellem nem tért haza, akkor a köztes létben ragad, ahol létezéséhez energiára van szükség. A következő okok miatt maradhat egy szellem a létköz világában: a rokonaival, szeretteivel akar maradni, hogy gondjukat viselje továbbra is; hozzátartozóinak fájdalma és hiányérzete is marasztalja; túlzott ragaszkodásuk testükhöz, ingatlanjaikhoz; ha a halála miatt okol valakit és "igazságot" akar szolgáltatni; esetleg félnek a számonkéréstől; ha balesetben halt meg, lehet fel sem fogja, hogy vége az életének. Vannak olyan esetek is, amikor rájön, hogy test nélkül nincs fájdalom, sokkal szabadabban mozoghat, mint azelőtt és kiélheti azokat a vágyait, melyeket fizikai testében nem tehetett meg.
Ezek a szellemek fejlődési szintjüktől függően válhatnak energiavámpírokká, megszálló szellemekké, jobb esetben kopogtatókká, egyes tragikus helyszínek, épületek őrzőivé, vagy csak olyan lézengőkké az asztrál világ eme alacsony síkjain, akikben olykor évszázadokig nem tudatosodik, azaz képtelen elfogadni, hogy már meghalt. Ők még nem juthatnak a tisztítótűz (nemezis) szenvedésekkel gyógyító állapotába. A szellemiekben korlátozott tudatuk foglyaivá váltak és önszántukból nem léphetnek tovább, míg a Kegyelem nem nyúl le értük és helyezi őket, akár egy lélekgyógyító, akár a nemezis állapotába, esetleg egy olyan inkarnációba, amelyben kilendül ebből a nihilista-materialista állapotból. Annyi szellemit felszed magába, hogy halála után ösztönösen-tudatosan kerülje el a megrekedést a köztes állapotban.
Mellesleg az energiavámpírok valójában léteznek, de nem úgy, ahogyan mi gondoljuk, Az asztrál-világ legalsó síkjain közteslétben megrekedt szellemei közül a legagresszívabb és legprimitívebb szellemi lényei teszik más, gyengébb akaratú szellemtársaikkal szemben. A fizikai síkra levetítése valótlan.
A halál bekövetkeztének áldásos megelőző időszaka a haldoklás. A hirtelen halállal szemben itt a haldokló fel tud készülni az eltávozásra, rendbe tudja tenni a dolgait a fizikai síkon, el tud búcsúzni szeretteitől.
A hét segítő szellem a halál pillanatában lezárja a fizikai látást és hallást és megnyitja a szellemit. Ezt az eltávozó szellem észre sem veszi és ha nem elég tudatos, tudomásul sem veszi, hogy már nincs az élők sorában; mondjuk mi ezen az oldalon, de ő igencsak jól érzi magát, nem fáj semmi, mindent lát és hall környezetében. Csak akkor kezd gyanús lenni számára a helyzet, amikor azt veszi észre, hogy a közelében lévő hozzátartozói egyszerűen nem veszik észre, átnéznek rajta, ha szól nem hallják, sőt átmennek rajta. Ha még tudattalan és mondjuk megunja a helyiséget, melyben van és ki akar menni, megvárja, míg valaki ajtót nyit és mellette kisurran, pedig ha tudná, milyen képességei vannak testének, egyszerűen átnézne, majd átlépne a falon, sőt akár repülhetne, de úgy is mint a gondolat, áthelyezhetné magát tetszés szerint bárhová.
Az ember szelleme a test fizikai halála, azaz elhagyása után a köztes lét állapotában találja magát, aztán elvezeti valaki a szerettei közül, vagy az őrangyala a saját szférájába, abba a lakhelybe, melyet gondolataival és érzéseivel ő maga épített élete során.
A fizikai testet a halál után a mi kultúránkban többnyire eltemetik, mert a lélek a köztes lét állapotában még kötődik testéhez, még ha egy sírban is fekszik. A fejletlen lélek esetében a test megsemmisítése hamvasztással nagy lelki fájdalommal jár. Ennek gyakran vannak hátrányai is, mert a testéhez kötődő lélek nehezen tud megválni tőle, sőt gyakran dönt úgy, hogy itt marad a köztes létben a teste mellett. Az anyaghoz és fizikai testéhez kötött ember e láthatatlan fluidikus kötődés miatt nem szívesen hagyja el a helyet, ahova temették. Sokáig őgyeleg tanácstalanul a temetőben, mert nem tudja hol a helye, mit tegyen. Ezért valós az a hiedelem, hogy a temetők környékén kóbor szellemek érzékelhetőek.
Ha ragaszkodásunkkal és fájdalmunkkal itt tartjuk a maghalt szeretett lényt a fizikai síkon, akkor az a legrosszabb, amit tehetünk vele. El kell küldeni a fénybe szeretettel, nem szabad bánatot mutatni bármennyire fáj az elvesztése. Még a gondolatainkkal is itt tarthatjuk, így a gondolatinkban is el kell engedni. Ha elment, a másik síkról úgyis teljes rálátása lesz életünkre.
A fejlettebb lelkeknél viszont kimondottan ajánlatos a hamvasztás, mert a fluidikus kötelék megsemmisül és a szellem testtel kapcsolatos kényszerképzetei megszűnnek. Sokkal szabadabban tud elfordulni az anyagi világtól és elhagyni a köztes lét világát.
A lélek miután a saját szférájában túljutott a nemezis, azaz tisztítótűz állapotán, nagyon sokoldalú munkában lehet része. Vannak, akiket oktatásra küldenek szellemi iskolába, vagy a fizikai síkra. Ilyenek például Karsay István szellemtani előadásai is, ahol a hallgatóság mellett sok esetben több száz szellemi lény van, és figyel, tanul, bepótolja, amit a fizikai síkon elmulasztott. Vannak, akik szellemi munkavégzésre mennek, alsóbb szférákba költöznek segíteni társaikat, vagy egyszerűen láthatatlanul segítik a fizikai síkon maradt társaikat, családtagjaikat.
https://www.youtube.com/watch?v=vmm2k4fRUO4
Beethoven - Gyászinduló

Szemlézte: Bíró László
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.10.29. 10:22  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Halál 5
Részlet „A szellemvilág tanításai” című kötetből

A halál mindenből kivetkőzteti az embert és ez egy bizonyos fokig fájdalmas folyamat még azok részére is, akik az Úrban éltek, és az Úrban haltak meg. Sok esetben az ember úgy hiszi, hogy szép halála volt annak, akit álmában ért a halál, vagy amikor valaki a szívéhez kapott és meghalt. Ez csak a ti oldalatokról nézve látszik így. Tény, hogy minél rövidebb az előkészítő folyamat a halálra a földi világban, annál nehezebb lesz a fizikai halál utáni állapot ideát. Ugyanis mind a két erőrétegtől: a fizikai testtől és az éteri testtől kell megszabadulnia. Ezenkívül a lelkiállapotát is át kell állítani a földi gondolkozásmódról a szellemvilágira, ki kell söpörni mindent belőle, ami nem az árnyéknélküli világba való.
Jó, ha az ember minden nap gondol a halálra, fizika testét pedig rendben tartja, egészségét igyekszik megőrizni, nem azért, hogy élvezze az édes életet, hanem, hogy munkáját és feladatát elvégezhesse. Szükséges, hogy az ember vakmerőségével, túlzott merészségével, ne veszélyeztesse fizikai életét. Minden tekintetben maradjon az arany középúton, mert ha önhibájából előbb hal meg, mint az kijelöltetett a számára, az nagy felelősséget hárít rá ideát az elszámolásnál. Ne vigyen semmit túlzásba, sem evést, sem ivást, sem a nemi ösztönöket, ne vigye túlzásba a munkát, de ne legyen kényelemszerető sem, ne hagyja el magát, mert akkor nem végzi el az élet által rárótt feledatokat sem. Ezek ideát mind megnehezítik a halál után a helyzetét."
*****
„A halál birodalmában időzöm - mondja Eszter médium egyik látomásában. Ez a földi élet árnyékvilága. Minden verőfénynek és ragyogásnak, amiben a földi élet bővelkedik, itt van az árnyoldala, itt van a halál, a temetés, a halálfélelem és mindazok az eszmék, gondolatok és érzések, amelyekkel ezek a fogalmak összefüggnek. Ez az a világ, amelybe a megholt lélek tér azokkal az emlékképekkel, amelyeket földi élete során gyűjtött.
Az emlékezet fonalán rendre fel vannak fűzve mindazok a cselekedetek, amelyeket a lélek földi, testi életében véghezvitt, jók és rosszak egyaránt. Akinél ezen a fonálon az igaz jónak, az Istenben véghezvitt cselekedeteknek túlnyomó tömege van felfűzve, annál Isten kegyelme lefödi a nem-kivánatos emlékeket, amelyeket a lélek törvénytelenül (nem a földi, hanem a szeretet törvénye ellen vétkezve) követett el, hogy pihenése békés és nyugodalmas legyen. Amikor a „Nyugodjék békében” kívánságot mondjuk egy embertársunkra, akkor ezt kívánjuk neki.
Annál azonban akinél igen gyéren voltak a jó cselekedetek, erre az emlékezet fonalára felfűzött rossz és törvénytelen cselekedetek emlékei folyton ráncigálják az emlékezet fonalát, minélfogva az ilyen lelkeknek békességük és nyugalmuk nincsen. Ez a hatás nagy és keserű fájdalmakat vált ki a lélekben, ezért ez arra sarkallja, hogy bármi áron és újra testhez juthasson, hogy jóvátétellel semlegesíthesse ezeket a hatásokat. Az ilyen lélek sokszor hosszú-hosszú időt (olykor évezredeket) tölt el ebben a halál birodalmában, a nemezis állapotában, míg az, aki jót cselekedett és Krisztus tanításai szerint élt, egy pillanat alatt átsuhan ezen a birodalmon, hogy a saját szférájába emelkedjék fel.
A lélek bármilyen nemes szándékkal és akarattal is ölt testet, itt a fizikai síkon a felejtés fátyolán át képtelen felismeri, mi volt a feladata és életcélja. Kénytelen ott és olyan körülmények között élni, ahova a "nagy kertész ültette". Felsőbb akaratának ösztönös, lelkiismerete által diktált végrehajtásában legtöbbször hátráltatják és sokszor le is blokkolják ellentétes irányú törekvéseikkel azok a lelkek, kikkel együtt kell éljen.
Az én (médiumi) működésem lehetőségét is meg akarta gátolni az én környezetem érzés- és gondolatvilágának, sőt cselekedeteinek is szinte áttörhetetlennek látszó szövedéke. Én azonban Isten kegyelmével és az Őáltala adott eszközökkel keresztültörtem ezen a szövevényen és sok lélekben – főként a közvetlen hozzám-tartozók lelkében – életre-ébresztettem és cselekvőképessé tettem az Istenbe vetett hit világosságát. Minden ilyen ütközés szükségképpen harccal és fájdalommal jár. Minden szakítás visszahat és fájdalomérzéseket ébreszt. Így azoknak a szálaknak az elszakítása is, amelyeken nekem kellett keresztültörnöm, hogy életem célját és rendeltetését betölthessem, szükségképpen fájdalmas érzést keltett az illetők lelkében, mert hiszen minden szakadás és minden hiány (folytonossági hiány) gyötrő érzést ébreszt a lélekben."
Mi, akik azt a bizonyos keskeny szellemi utat tapossuk, tudatában vagyunk, hogy sokan elmaradtak tőlünk, akár legszűkebb baráti körünkből, kapcsolatkörünk az emberekkel teljesen megváltozott. Ez a rezgésszintek kialakult különbsége és diszharmóniája miatt történt meg szükségszerűen. Számunkra a legfontosabb, hogy egykori baráti szeretetünket őrizzük meg lelkünkben, attól függetlenül, hogyan történt az elválás. Ez érvényes a felbomló házasságokra is. A megőrzött szeretetérzésünk láthatatlanul is kihat az egyének lelkére és bármennyire is elleneznék a mi szellemi törekvéseinket, beoltódik általunk lelkük és ha nem is ebben, de a következő életükben virágra fakad és meghozza gyümölcsét.
Néha a lélek már előre tudja, hogy el kell menjen, de a testi tudata még nem. Gyakran előfordul, hogy az ember előre jelzi hozzátartozóinak, ismerőseinek, hogy nem fog sokáig élni. Ilyenkor sokan megváltoznak viselkedésükben. Kedvesebbekké, megértőbbekké válnak. Sokszor, mintha éreznék, hogy nem lesz több lehetőségük az életben, meglátogatnak, esetleg felhívnak, látszólag oktalanul bizonyos személyeket, kiket sokáig mellőztek életükből. Van aki végigjárja gyermekkora kedvenc helyeit, azokat a helyeket, ahol életének boldog napjait élte, elbúcsúzik ismerőseitől, bocsánatot kér, haragosokkal kibékül. Nagyon nagy kegyelem ez a sorstól, hogy erre lehetőséget ad, időt, helyet, élethelyzetet!
https://www.youtube.com/watch?v=L8wHteSOwW4
Richard Wagner_Siegfried - Gyászinduló

Szemlézte: Bíró László
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.10.28. 13:52  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 1861
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Halál 4
Részlet „A szellemvilág tanításai” című kötetből

A halál első fázisa a fizikai test levetése. Ha bizonyos fokú éber állapotban esik is át rajta valaki, a részegséghez hasonló állapotba jut a lélek. Ha a lelkiismeret nem gyötri túlságosan az egyént bűneiért és mulasztásaiért, akkor egy időre elszunnyadhat. Ez rendszerint hosszasan betegeskedőknél fordul elő; a halál folyamatát megelőzőleg nagy fokú nyugalom lesz urrá az emberen és elszunnyad.
Ezután veszi kezdetét a halál folyamata, vagyis egyre vékonyítjuk az életszalagot, ami vagy a természetes szakadáshoz, -ez a jobbik eset- vagy annak általunk való elvágásához vezet. Ez az a pillanat, amelyet senki éber állapotban elviselni, végigélni nem tud. Közvetlen a halált követően a fizikai erők egy komoly hányada, és bizonyos lelki erők még a kötöttség állapotában maradnak a fizikai testben. Ezért az életszalag elszakadása után gyengeség keríti hatalmába a lelket. Tulajdonképpen már a haldoklás folyamata is legyengítette, de az életszalag elszakadása is erőveszteséggel jár. Ez egy ájuláshoz hasonlítható állapotot okoz, ami hosszabb, rövidebb ideig tarthat.
Minél tisztább életet élt, minél szellemibb ember volt valaki, annál könnyebben megy át a halál folyosóján. A halál folyosóját ugyanis, mint sötétséget tapasztalja meg a lélek. A halál folyosóján való átjutást mindenki másként éli meg, másként érzékeli. Vannak, akik halál-közeli élményből felébredve, arról tesznek tanúbizonyságot, hogy fényt láttak. Nos ez nem a halál folyosója. Aki a halál folyosójának sodrásába kerül, semmiféle fényt nem lát, mert ott sötétség van és onnan visszatérni már nem lehet. A halálközeli élményt megélt ember esetében, szelleme távolabb húzódott a testétől, de az életszalag még nem szakadt el, és ebben az állapotban láthatja a fényt. Az elszakadt életszalagot az Úr Jézus Krisztus volt képes a maga tiszta erőivel ismét összekötni úgy a saját, mint Lázár esetében.
Tehát, amikor a lélek az életszalag elszakadása után a fizikai testből kikerül, az öntudatvesztéssel jár, amiből felébredve azt érezheti, hogy szűk folyosón megy keresztül, vagy sebes, gyors folyású folyón sodródik lefele. Megint más úgy érezheti, hogy megreked, mintha valahova erősen beszorították volna és még mozdulni sem képes. Olyan állapot ez a lélek részére, mint mikor az embernek lidérces álma van, amiből szeretne felébredni, de képtelen rá. Ebben az állapotban majdnem mindenkinek segítségre van szüksége. Ha ezen átjutott a lélek, akkor érkezik el számára annak felismerése, hogy már meghalt, de vannak, akik a halál folyosójából kikerülve sem ismerik fel, hogy mi is történt velük. Mindez azonban nincs helyhez kötve, ez a gondolat- és érzésvilágban megy végbe, úgy mint amikor az ember alszik és álmodik.
Ha a már testét levetett emberlélek fizikai helyhez kötődik, akkor ilyenek -ahogy ti mondjátok- kísértetek lesznek. Helyhez kötöttek, emberies módon gondolkodnak, emberies elgondolások irányítják cselekedeteiket, tehát úgy viselkednek, mintha még fizikai testük lenne. Itt mindig mi, a halál angyalai vagyunk azok, akik arról a helyről, ahova az illető kötődik elvisszük a láthatatlan világnak egy olyan helyére, ahol számunkra a legkönnyebb lesz a második erőrétegből, tehát a fluidikus éteri erőrétegből, testéből való lassú és folyamatos kivetkőztetése.
Amikor valakit emberies, anyagias gondolkodása miatt létrejött állapotából nehéz kimozdítani, vagy elhamvasztották, akkor sok esetben bár fizikai teste nincs, mégis különböző fizikai fájdalmakat érez a lélek. Ezért sem ajánlatos a hamvasztás azoknál, akik kevésbé szellemi emberek. Depresszióhoz hasonlatos alvó állapotban akarnak maradni, ezért ezek a lelkek túlvilági kórházakba, szanatóriumokba kerülnek és ott bizonyos kezelési folyamatokon esnek át. Nekünk, a halál angyalainak titkos, zárt műhelyeink vannak, amelyekben az étertest lazítási folyamatait elvégezzük, amely aztán idővel elősegítheti a gyógyulásukat.
A fejlettebb lelkek, akik viszont segítség és beavatkozás nélkül ébrednek öntudatra, és tisztában vannak, hogy mi történt velük, azok már maguk is segítséget nyújtanak nekünk és együttműködnek, hogy étertestüktől megszabadítsuk őket, ami által a maguk szenvedési idejét megkönnyítik, megrövidítik. Azoknál, akik ehhez nem járulnak hozzá, ez a folyamat olyan, mint az eleven nyúzás, mert ezeket az erőket akaratuk ellenére kell nekünk fellazítani, leszedni, hogy aztán a későbbiek folyamán könnyebbséghez juthassanak. Ha sehogy-sem boldogulunk az ilyenekkel, lázálmokat bocsájtunk rájuk; ez a nemezis. Félelmetes képek, például az általuk legyilkolt emberek vagy állatoknak a képe gyötri őket. Tehát azokat a képeket sűrítjük, aminek fájdalmas látása révén végül is kénytelenek felébredni annak tudatára, hogy hol vannak, mit is tettek és mi is történik velük. Ha együttműködnek velünk, akkor újabb ilyen lázálmok nem szükségeltetnek a számukra. Ha makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy nem az ő hibájuk, nem az ő bűnűk, amit megcselekedtek, hanem mások tehetnek arról, másokat okolnak érte, akkor a nemezis nagyobb hatóerővel újra előveszi őket. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg végre a sok szenvedés és gyötrelem, ami tulajdonképpen bűneik, ellenállásuk, makacsságuk következménye, meg nem töri őket.
https://www.youtube.com/watch?v=cgk9vJREiDg
Chopin - Tristesse

Szemlézte: Bíró Laci
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



ElőzőKövetkező

Vissza: Karsay István fóruma

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron