Mesék, szép történetek

Kép
Karsay   2017.09.13. 09:59  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Eltűnt és előkerült rádiótelefon.

Mielőtt rátérnék a valódi történetre, előtte egy kis betekintés szükséges a paranormális esetek megértéshez!

Létezik egy szellemi osztály, aminek a leírása, ismertetése a következő:


6. osztály. Kopogtató és békeháborító szellemek:

Ezek a szellemek személyiségüket illetőleg helyesen külön osztályba nem sorolhatók, mert a harmadik rendnek bármelyik osztályába tartoznak.
Jelenlétüket gyakran érzékelhető és fizikai hatások árulják el. Ilyenek a kopogások, mozgások és a szilárd testek rendkívüli helyváltoztatása, valamint a levegő megmozgatása, stb. Ezek a szellemek sokkal erősebben vannak az anyaghoz kötve, mint a többiek.
Nagyon sok fizikai jelenséget ők idéznek elő, amire nincs normális magyarázat.
Minden szellem képes ilyen jelenségeket előidézni, de a magasabb szellemek átengedik azok kivitelezését az alárendelt szellemeknek, kik sokkal ügyesebbek az anyagi, mint az értelmi munkák elvégzésében. Mikor a magasabb szellemek a fizikai jelenségeket szükségesnek találják, akkor segédletül felhasználják ezeket a szellemeket, kik ebbe az osztályba tartoznak.
Ezek okozzák a megmagyarázhatatlan, de szellemileg irányított fizikai jelenségeket, melyek valamilyen cél elérése miatt következnek be.

Ismerjük meg most a következő fogalmat:

Palingenezis.
Nyelv: görög
újjászületés; a régiek közül némelyek azt tanítják, hogy a világ sorsa megemészteni magát, azzá válni, ami ősállapotában volt, hogy azután az ősi állapotából újra azzá váljék, ami most. Az erkölcsi újjászületés, megújhodás értelmében is használják.
Forrás: Pallas Nagylexikon


Az elégetett tárgyak újra összeállnak - a fizikai "feltámadás".
- Kísérletek Európában a palingenezis jelenséggel -
Több ezer tárgy, növény és élő állat "keletkezett a semmiből" Budapesten, kb. 1920 és 1940 között egy jól kontrollált laboratóriumban. Pontosabban az épületen kívüli térből, meglévő anyagok és élőlények "apportálódtak" a hermetikusan lezárt laboratóriumba.
Ez a csoda több országban is megtörtént.

Angliában kiállítás van az apportált tárgyakról.

Az "apportálás", vagyis tárgyak átvitele szinte szempillantás alatt nagy távolságról a spiritiszta szeánszokra néha ezen a módon történik, mert nyilvánvaló, hogy szétbontott állapotban tökéletes könnyedséggel vihetők keresztül bármilyen szilárd anyagon, amilyen egy ház fala vagy egy lezárt doboz oldala. Az anyag anyagon való keresztülhatolása így - amikor megértjük - éppen olyan egyszerű, mint a víz áthaladása egy szitán, vagy a gáz áthatolása egy folyadékon.

A materializáció, vagyis egy tárgy átváltoztatása éterikus halmazállapotból szilárd halmazállapotba, a fenti folyamat megfordításával hozható létre. Ebben az esetben is folyamatos akaratmegfeszítésre van szükség, hogy megakadályozzuk a materializált anyag visszaesését éterikus halmazállapotba.

Mindenféle elektromos zavar nehézséget okoz mind a materializáció, mind a szétbontás véghezvitelénél, valószínűleg ugyanazért, amiért a ragyogó fény is szinte lehetetlenné teszi ezeket a jelenségeket: az erős rezgés romboló hatása miatt.
A megkettőzés úgy jön létre, hogy a másolandó tárgyról

Ajánlott irodalom: http://www.globenet.hu/teozofia/Olvas/55_Asztraltest.html

"Amit nem látunk, és amiről nem tudunk, az nem zárja ki azt, hogy nem létezik."


Most pedig nézzük meg, hogy miért is beszéltem erről:

2008. augusztus elején Erdélybe mentem két táborba szellemtani előadást tartani.
Az első táborba 5.-én érkeztem, csodálatos embereket ismertem meg, és sok ismerősöm is volt közöttük.

Második este kaptam egy figyelmeztetést a szellemi segítőmtől, hogy minden értékem vigyem ki a szobámból az autóba, és ott tartsam bezárva. Nagyon csodálkoztam ezen, hiszen a társaság egy megbízható, becsületes emberekből állt.
Este viszont érkezett egy ismeretlen ember, aki szobatársam meghívására a szobánkba járt, ahonnan érdekes módon akkor eltűnt a rádiótelefonom. Nem is mertem lopásra gondolni, átkutattam minden holmimat reggel, amikor észrevettem, az egész szobát, az autómat több alkalommal, de a rádiótelefonomat nem találtam meg!

Bevallom őszintén, hogy nem az bántott, hogy ellopták, hanem az, hogy egy ember spirituálisan még itt tart, hogy erre vetemedik. Így inkább sajnálat volt bennem. Igaz, volt mitől izgulnom, mert egy benzinkútnál kicsit furcsa üzemanyagot adtak, amitől füstölni kezdett a motor, és féltem, hogy valahol leáll az autó, és nem tudok segítséget kérni, de szerencsére nem történt ilyen. Kicsit magamat hibáztattam, mert figyelmeztetést kaptam, hogy zárjam el az értékeimet, és nem gondoltam a telefonomra, enyhítő körülmény, hogy este felhívtam a feleségemet, és lusta voltam kivinni az autóba. 

Aki elvitte, az ismeretlen ember furcsán is viselkedett a táborban, rámászott a lányokra, akik már menekültek előle, mert kihangsúlyozta, hogy nagyon sok szexuális energiája van, amit le szeretne vezetni!
Másnap hirtelen összepakolt és elment a táborból, és akkor találkoztam vele, amikor elhajtott, kicsit furcsán magyarázkodott, majd elment.

Amikor pár nap múlva átmentem a másik táborba előadást tartani, újra átvizsgáltam a holmimat, de nem találtam meg ismételten a telefonomat, így egyértelmű lett teljesen a lopás megtörténte.

A történetnek itt vége is lehetne, de még csak most jön a folytatás, amiért is írtam a bevezetőt írásom elején!

Október 3.-án, a feleségem megkérdezte, hogy kié az a rádiótelefon, ami a nappalinkban az asztalon van? Én csodálkozva néztem, mert a gyermekeink nem voltak otthon, és ők ilyenkor a telefonjukat magukkal viszik, az én új telefonom a zsebemben volt.

Megnéztem közelebbről a telefont, de nem tudtam, hogy kié lehet, de egy hirtelen ötlettől vezérelve bekapcsoltam, majd beütöttem a pin. kódom, és legnagyobb meglepetésemre bekapcsolódott. Amikor megjelent az indító képernyő az én régi, ellopott telefonom képernyője kapcsolódott be, és kiderült, hogy a saját, Erdélyben két hónapja eltűnt rádiótelefonom tartom a kezemben!

Megvizsgáltam, az akkumulátor teljesen fel volt töltve a legnagyobb meglepetésemre!
Hívást nem indítottak róla, az utolsó hívás az én hívásom volt az eltűnés napján. Igaz, nehéz is lett volna telefonálni róla, mert kikapcsolva tettem le a szobámban az ágyam mellé.

És két hónap múlva egy láthatatlan erő letette a nappalim asztalára!

Persze azért annyit még el kell mondanom, ez hozzátartozik a történethez, hogy én a gyakorlati szellemtant tanítom, így amiről előadásaimon beszélek, azoknak a nagy részét megtapasztaltam a saját bőrömön, így a gyakorlatban is tudom és értem, amiről beszélek, beleértve a halálközeli élményt is.
Teljesen „véletlenül” mostani előadásaimba szóba került az apportálás is, amit most megtapasztaltam a gyakorlatban.
Természetesen szellemi vezetőmnek elküldtem a kérdést, hogy szeretnék választ kapni a történésekre, de lehet, hogy a választ csak a halálom után fogom megtudni! 
De azért remélem, hogy hamarabb megkapom a választ, és azt is elmesélhetem!

Írta az eset főszereplője: Karsay István
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.09.12. 06:22  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Motoros találkozó és Jézus

Szerintem vagy 1995 vagy 1996-ban történt a következő eset.
Fiatal korom óta motorozok, és jártam rendszeresen motoros találkozókra. Akkor egy nagyon menő Suzuki chopperem volt, bőrszerkó, szokásos halálfejes gyűrűk stb... Persze csak hétvégékre a találkozókra öltözött be így a legtöbb motoros, azért hétköznap jó fiúk voltunk. Ez a fajta motorozás drága mulatság, általában a chopperesek nagy része hazament vasárnap, majd átült az autójába, és másnap bement dolgozni, lehet, hogy gyárigazgató volt. vagy valami nagy főnök valahol, persze voltak kivételek, de nagy részének rendezett élete volt megfelelő anyagi hátérrel. Na de most ne is erről szól ez a történet!
Lementem Újszilvásra, ez volt általában a legnagyobb motoros találkozó, már akkor kb. 8 ezer motor volt, és sokan jöttek külföldről is. Vittünk sátrat, és 3 napig búli ezerrel, a szombati nap volt mindig a csúcspont, mert akkor volt a motoros felvonulás.
Akkoriban a rendőrök lezárták Újszilvás környékét, a faluban lehetett bukó nélkül is motorozni, sőt elnézték ha söröztünk valahol, de előre szóltak ha balesetet okozunk, akkor komoly baj lesz, de amíg jártam találkozókra soha nem volt ilyen.
Én is felvertem a sátram, és mellettem is megállt két MZ motor, eléggé szakadtak is voltak, egyik motoron volt egy 16 év körüli kislány. Felverték a közös sátrukat, már akkor furcsa volt, hogy eléggé csúnyán, flegmán beszéltek a kislánnyal, majd elmentek sörözni, öt otthagyták. A kislány céltalanul sétált, én közben elmentem ebédelni, majd visszamentem a sátramhoz. Szegény ott unatkozott, én is egyedül voltam, és megkérdeztem, hogy nincs-e kedve motorozni egyet velem. A kislány szeme nagyra kerekedett, és nagyon boldog volt, így felültünk a motorra, és a környéken motoroztunk vagy két órát.
Közben megszomjaztam, és beültünk egy kisebb kocsma teraszára. Itt tudtam vele rendesen beszélgetni, mert motorozás közben eléggé nehéz volt, inkább akkor a tájat élveztük.
Itt elmesélte nekem, hogy nagyon vágyott egy motoros találkozót látni személyesen, arra is vágyott, hogy motorozhasson. A két falubeli fiú elvállalta, hogy elhozza öt a szakad motorukon, cserébe velük kellett tölteni a sátorban az éjszakát, a vele járó szexszel együtt!
Annyira szeretet volna eljönni és motorozni, hogy otthonról a fiukkal elszökött!
Én akkor már foglalkoztam szellemtannal, és elmondtam neki egy pár dolgot, ami nem annyira erkölcsös, és nagyjából ecseteltem, hogy mi vár rá éjjel és a találkozón, és még eléggé fiatal, és sokkal többre méltóbb. Beszéltem Jézusról is, és sok mindenről, legalább egy órát beszélgettünk. Amúgy is nagyon boldog volt, mert egy olyan "álom motoron" ülhetett, amire nem is számított. Miközben Jézusról beszéltem elmondtam a kedvenc imámat is neki:
Drága Jézusom, köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten!
Befogadlak, mint Uramat, Megváltómat.
Kinyitom előtted életem kapuját, és kérlek, irányítsd úgy az életem,
Ahogyan azt Te szeretnéd! Ámen.

A kislánynak (sajnos rég, történt a nevére már nem emlékszem) nagyon megtetszett, kértünk egy szalvétát és egy tollat, és felírta magának az imát. Utána még motoroztunk egy órácskát, majd visszamentünk, és elválltunk, én eltűntem a sörsátorba, majd kezdődtek a koncertek és éjszakai műsorok (sztriptíz, élő szex műsor stb..), sőt azt hiszem szombat eset (ez a történet pénteken volt) az Irigy Hónaljmirigy is játszott.
Valamikor éjszaka kerültem a sátramba.
Másnap reggel az egész tábor álmosan, kissé másnaposan ébredt, reggeli, majd kezdődtek a bemutató műsorok, és készültünk a felvonulásra is. A mellettem lévő sátorból eléggé megviselt állapotban előmásztak az MZ motorosok, a kislányt még nem láttam. Eléggé rossz előérzetem volt, és kicsit féltettem is.
Olyan fél óra múlva rájuk kérdeztem, hogy mi van azzal a lánnyal, aki tegnap velük volt?
Legnagyobb megdöbbenésemre azt mondták, hogy nem tudják, hogy mi történt péntek délután a lánnyal, de fogta magát összeszedte a cuccait, és hazautazott a szüleihez!
Köszönöm Uram, az imádságod meghallgatásra talált!

Karsay István

Budapest, 2015.január. 7.

UI:
http://dszilvia.blogspot.hu/2017/09/ezek-az-ervek-melyek-bizonyitjak-hogy.html
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.09.10. 23:53  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A valódi jártasság

Paulo Coelho "Történetek szülőknek, gyermekeknek, unokáknak" című kötetéből.

Raman jógi, aki az íjászat művészetének avatott mestere is volt egyben, egy napon meghívta kedvenc tanítványát, hogy megmutassa neki a célba lövés csínját-bínját. Jóllehet a tanítvány már több százszor látta a bemutatót, ennek ellenére engedelmeskedett tanárának.
El is mentek a kolostor mellett húzódó rengetegbe, és amikor egy pompázatos tölgyhöz érkeztek, Raman a gallérja mögül egy füzérről levett egy virágot és a fa ágai közé helyezte. Ezt követően iszákjából előhalászott három tárgyat: egy értékes fából készített remekíját, egy nyílvesszőt, és egy orgonával hímzett fehér kendőt.
A jógi száz lépésre a célra tett virágtól felvette lőállását. Pillantását a 'tárgyra szegezve megkérte tanítványát, hogy kösse be a szemét a hímzett kelmével. A fiú úgy is tett, mint guruja kérte.
- Hány ízben is láthattad amint az íjászat ősi és nemes művészetét gyakorlom? - Tudakolta Raman.
- Minden áldott nap - válaszolta a tanítvány. - És minden egyes alkalommal el is találtad a háromszáz lépésnyire kitett rózsát.
A kendővel elvakított mester, biztosszilárdan megvetette lábát a földön, és teljes erejéből megfeszítette fegyverének húrját - célba véve a tölgy ágai közé helyezett virágot - útjára engedte nyílvesszejét. A tollas lövedék bármennyire is fütyülve léghasítón szállt a levegőben a kiszemelt fától jócskán zavarbaejtően messze fúródott ártalmatlanul a semmibe.
- Eltaláltam?- Kérdezte a mester, a fedő kendőt levéve.
- Nem, lövésed messze volt attól - válaszolta a tanítvány. - Arra gondoltam, hogy azt kívánod megmutatni, mily nagy erő rejlik a szellemben, és azt, hogy ezen varázslatos hatalomnak mily nagy birtokosa is vagy.
- Én csupán a gondolat erejének legfőbb leckéjét szerettem volna megtanítani tenéked - felelte Raman. - Ha akarsz valamit, egy dolgot mindig tarts észben: senki sem érheti el kiszemelt célját, ha nem látja azt.
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.09.10. 05:55  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A dolgok természete

Két szerzetes a folyó partján éppen a tálkáját tisztogatta, amikor észrevettek a vízben egy fuldokló skorpiót. Az egyik szerzetes azonnal kiemelte a vízből, és a partra tette. Közben a skorpió megcsípte a kezét. Nem törődött a dologgal, visszament a vízhez, hogy befejezze a mosogatást. A skorpió mászni kezdett, és ismét belepottyant a folyóba. A szerzetes másodszor is kimentette, amit a skorpió egy második csípéssel hálált meg.
- Miért mented ki újra meg újra - kérdezte a szerzetestől a társa -, amikor tudod, hogy meg fog csípni? Egyszerűen ilyen a természete, ezen nem lehet változtatni.
- Azért mentem ki újra meg újra - hangzott a felelet -, mert az én természetemen sem lehet változtatni.
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.09.09. 00:52  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Az anya bánata

Paulo Coelho "Történetek szülőknek, gyermekeknek, unokáknak" című kötetéből.

Roberto Shiniashiky elmesélt egy történetet egy zsidó asszonyról, aki a fiát szerette volna amennyire csak tudta a hagyományok, a törvény szerint felnevelni. Ám a fiú szilárd jellemmel bíró személyiség volt, és csak a szívére hallgatott.
Amikor az édesanyja jobblétre szenderült, mint ahogy az előző történetben Ábrahám rabbi is egyenesen a Mennybe került, Földi példamutató, buzgó hitélete miatt. Az Édenkertbe érve az asszony a többi édesanya lelkének, öntötte ki szívének bánatát, mindazt a próbatételt, ami elé fia felnevelése állította, és rá kellett ébrednie, hogy bizony egy anya sem elégedett azzal az úttal, amit gyermeke választott.
Napokon át csak arról folyt a szó, hogy mennyire is bántja őket, mert nem voltak elég erősek ahhoz, hogy magzataik sorsát eltökéltebben igazítsák, mígnem az édesanyák lelkei közt meg nem jelent Miasszonyunk.
- Boldogasszonyunk példáját kellett volna követni, Ő helyesen nevelte fiát. - Mondta egyikük. És a Szűz köré telepedve dicsérő szavakkal elevenítették fel fiának, Jézusnak jeles tetteit.
- Mily bölcs volt. - Lelkendeztek.
- Emberként beteljesített minden próbát, ami a sorsában írva volt, az igazság ösvényét járta, soha egy pillanatra sem térve le róla, és még most is a szent család büszkesége.
- Igen valóság minden szavatok- Mondta Boldogasszony - ám az igazat megvallva én mindig azt szerettem volna, ha orvos lesz belőle.
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.09.08. 03:44  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
„ Mondjuk, hogy egy testvérnek vagy nővérnek nincs ruhája, s a mindennapi
élelemben szükséget szenved. Ha mármost egyiktek azt mondja:
Menjetek békével! Lakjatok jól! – de nem adja meg nekik, amire életük
fönntartására szükségük van: ugyan mit használ az nekik? „

( Jak., II, 15 – 16 )



Nem tudtam elaludni , Uram s felkeltem, hogy jobban imádhassalak.
Kint éjszaka van; fúj a szél és esik az eső.
A város fényei áttörik a sötétség fátyolát és hirdetik, hogy ott élők laknak.
Miért gyújtottad fel e fényeket Uram ? Sugaraik bántják a szememet.
Elkapták figyelmemet és most fogva tartanak, miközben a fülembe zúg a város elbűvölőn tragikus rimánkodása.
Nem tudok tőle szabadulni. Hiszen magam is jól ismerem szenvedéseit, Uram!
Felelevenednek szemeim előtt:
hallom őket, amint hozzám szólnak,
érzem, amint arcul ütnek,
valamennyit ismerem, Uram,
valamennyit, - és mégis aludni akartam.

Tudom, hogy „ ebben „ az egyetlen szobában hét egymás hegyén – hátán heverő bomlott lehelete keveredik.
Tudom, hogy egy anya az asztalát és a székeket a mennyezetre vert szögre
akasztja, hogy a földre teríthesse szalmazsákjait.
Tudom, hogy patkányok ólálkodnak a földre hullt morzsák után és
harapással fenyegetik az alvó kisbabákat.
Tudom, hogy éjjel az apának fel kell kelnie, hogy viaszkos vásznat terítsen
Még alvó gyermeke fölé, ha megered az eső.
Tudom, hogy egy anyának egész éjjel állva kell maradnia, mert csak egy
számára van hely és a két gyerek beteg.
Tudom, hogy egy részeges apa a mellette fekvő kisfiára hány majd
ma éjszaka.
Tudom, hogy egy serdülő fiú megszökik hazulról ma éjjel,
mert már nem bírja tovább a nyomort.
Tudom, hogy egyetlen padlás – szobában, ahol három ember-pár lakik,
a férfiak verekedni fognak a nőkért.
Tudom, hogy a feleség elhúzódik a férje mellől, mert már nincs több
hely a házban egy újabb gyermek számára.
Tudom, hogy ma este , csendben haldoklik egy kisfiú, hogy némán négy
testvére után távozzék ő is….
Tudom.
Többet is tudnék,
Száznál több hasonló példát ismerek és mégis nyugodtan tértem az ágyba,
aludni mentem a tiszta fehér lepedők közé.
Jobb szeretném mindezt nem tudni.
Szeretném, ha mindez csak üres mende – monda lenne.
Szeretném magammal elhitetni, hogy mindez csak rossz álom.
Szeretném, ha azzal vádolhatnának, hogy erősen túlzok mindent.
Szeretném, ha valaki bebizonyítaná nekem, hogy mindezért ezek az emberek a hibásak, hogy ők maguk az okai nagy szegénységüknek.
Szeretném magam megvigasztalni – de nem tudom. Már késő.
Túl sokat láttam.
Túl sokat hallottam.
Túl sokat számláltam;
Mindent jól összeszámláltam, Uram, és azt hiszem, hogy a könyörtelen számjegyek mindörökre elűzték lelkemből a megelégedettség ártatlan nyugalmát.


Így van helyén, Fiam!
Mert Én, a ti Istenetek és Atyátok, neheztelek rátok!
Az idők kezdetétől fogva nektek adtam a hatalmamban lévő egész
Világmindenséget és azt akartam, hogy minden gyermekemnek a feje fölött
Atyjához méltó födél legyen.
Megbíztam bennetek, de a ti önzésetek mindent elrontott.
Ez az egyik legnagyobb bűnötök, s érte a közös felelősséget sokan hordozzátok.
Mert jaj nektek: örök Otthonomban ezeknek juttatom majd a legjobb helyeket.
A gond nélkül élők, a hanyagok, az önzők, akik a földön kényelmesen
berendezkedhettek és megfeledkeztek minden másról, ezek elnyerték jutalmukat.

Nálam már nem lesz számukra hely….

Kérj bocsánatot, Fiam, ma este, tenmagadért és a többiekért is.
De holnap harcolj teljes erődből, mert a mennyei Atyád fájdalmasan látja,
hogy szent Fia számára nincs hely az emberek szálláshelyén…..

Michel Quoist

Le Havre,1954.junius.18.
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.09.05. 02:31  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Remekmű

A kalligráfus mester ráfestett néhány jelet egy darab papírra. Az egyik ügyes tanítványa érdeklődve figyelte. Amikor a mester befejezte a festést, megkérdezte a tanítványától, mi a véleménye az alkotásról.
- Nem tetszik! - jelentette ki a fiú.
A mester új lapot vett elő, újra lefestette a jeleket, de a tanítványnak ezek sem tetszettek. Így történt ez újra és újra. Már a tízedik lapot festette, amikor a tanítványnak ki kellett mennie. Csak akkor jött vissza, amikor a mester befejezte a képet.
- És ez? Ez hogy tetszik? - kérdezte a mester.
- Ez? Valódi remekmű! - kiáltott fel a tanítvány, miután alaposan megnézte a képet, amelynek nem nézte végig a készültét.

UI:

3 lány kezdi el énekelni a Hallelujah-t. Ahogy életre keltik a dallamokat.
egyszerűen fantasztikus!

http://doily.hu/2017/09/01/3-lany-kezdi-el-enekelni-hallelujah-t-ahogy-eletre-keltik-dallamokat-egyszeruen-fantasztikus/
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.09.04. 08:46  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Festők ha találkoznak

Paulo Coelho "Történetek szülőknek, gyermekeknek, unokáknak" című kötetéből.

Az ifjú Henri Matisse hetente meglátogatta műtermében a nagy Renoirt. Amikor Renoirt arthritis támadta meg, Matisse napi rendszerességűvé változtatta ezeket a viziteket, ételt hozott neki, ecsetet, festéket, és soha nem mulasztotta el annak kísérletét, hogy meggyőzze a mestert arról, hogy túl keményen dolgozik, és szüksége lenne egy kis pihenésre.
Egy napon észrevette, hogy Renoir minden egyes ecsetvonásnál fájdalmasan felszisszen, Matisse nem bírta tovább egyszercsak kifakadt:
- Mester te már oly hatalmas és fontos életművet tudhatsz magad mögött, mi szükség van hát arra, hogy magadat így kínozzad?
- Roppant egyszerű - válaszolta Renoir- A szépség maradandó a gyötrelem mulandó.
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.09.02. 06:17  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A sors megválasztása

Paulo Coelho "Történetek szülőknek, gyermekeknek, unokáknak" című kötetéből.


Sok évvel ezelőtt élt egyszer egy ember, aki bárkit képes volt szeretni és megbocsájtani neki bármilyen vétkét, akivel összehozta az élet. Ezen erényességéért a Jóisten elküldött hozzá egy angyalt.
- A Teremtő avval a kívánságával jöttem tehozzád, hogy jóságodat megjutalmazzam- mondta az égi küldött. Bármi légyen is szíved vágya. Szeretnéd a gyógyítani tudás ajándokát?
- Természetesen nem - válaszolta a férfi. Azt sokkal inkább, ha erre olyanokat választana az Úr, akik rászorulnának a gyógyulásra.
- És mit szólnál egy olyan erőhöz, amivel rá tudod vezetni a bűnösöket az Igaz útra?
- Ez a munka az olyan angyalokat illeti, mint amilyen Te is vagy. Nem akarom én egyetlen teremtett lélek hódolatát sem, ahogy jeles példa sem kívánnék lenni.
- Lásd be nem térhetek vissza a Mennybe dolgom végezetlenül, anélkül, hogy valami csodában részesíthetnélek. Ha tenmagad nem akarsz választani valamit, akkor én kell, megtegyem helyetted.
A férfi egy kicsit tanakodott magában, majd így szólt:
- Legyen hát. Az a kívánságom, hogy a nélkül tegyek csodákat, hogy bárki is észrevenné, hogy a jó dolgok rajtam keresztül történnek, még én se tudhassam, nehogy a hiúság vétkébe eshessek.
Így hát az angyal különleges erővel áldotta meg a jámbor árnyékát, hogy az gyógyítsa meg azt, amire rávetül, de csak olyankor, amikor a nap a férfi arcába tűz. Ennélfogva amerre csak járt ezután, a betegek meggyógyultak, s föld pedig újra termékennyé változott, és a szomorú emberek arcára ismét boldogság költözött.
A szent éveken át keresztül-kasul bejárta a Földet, mit sem tudva mindarról a számtalan csodáról, amit tett, hisz amikor a nap az arcát érte, az árnyéka mindig maga mögé került. Eképpen élhetett és halhatott meg anélkül, hogy tudta volna mily áldott jó lélek is ő valójában.
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.09.01. 01:17  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Én és te

- Mi a helyes ösvény? - kérdezte a szerzetes a mesterétől.
- A szemed előtt van - hangzott a válasz.
- Akkor miért nem látom?
- Mert magaddal vagy elfoglalva.
- Mi a helyzet veled? Te látod?
- Amíg létezik számodra az, hogy "én", meg "te", nem veheted észre - mondta a mester.
- És ha már nem fog létezni a számomra "én" meg" te", akkor végre meglátom a helyes ösvényt?
- Amikor már nem fog létezni a számodra az "én" meg a "te", ki lesz az, aki látni akarja az ösvényt?
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.08.30. 01:15  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Mama, feladom. Nem vagyok elég erős ahhoz, hogy tovább harcoljak. Minden rosszra fordul és ha végre sikerül egy problémát megoldanom, jön egy másik, ami tízszer rosszabb. Esküszöm, feladom."
Ekkor a nagymama rám nézett, letörölte a könnyeim az arcomról, majd bevitt a konyhába. Három tálba vizet töltött, majd felrakta a tűzhelyre. Amikor elkezdtek forrni, mindegyikbe mást rakott. Az elsőbe sárgarépát, a másodikba tojást, a harmadikba pedig kávébabot tett. Húsz perc múlva a nagymama elzárta a gázt mindegyik edény alatt, majd egyenként kivette tányérra, ami megfőtt bennük.
– Mondd el, mit látsz – kérdezte tőlem.
– Répát, tojást és kávét.
– Fogd meg a répát, törd össze a tojást, majd igyál egy korty kávét.
Nem nagyon értettem mire megy ki a játék, de belementem, mert tudni akartam.
„Látod, édesem, mindegyiket ugyanaz a csapás érte, mégis teljesen máshogy reagáltak. A répa erős, kemény és könyörtelen. Azonban miután a forró vízből kivettük lágy és gyenge lett. A tojás először törékeny volt, hiszen csak egy vékony héj védi. A forró víz hatására viszont a belseje megkeményedett. A kávé viszont teljesen máshogy reagált. Ahelyett, hogy megváltozott volna, ő változtatta meg a vizet."
„Te melyik vagy?” – kérdezte. „Amikor csapás ért, hogyan reagáltál? Egy répa vagy, aki erősnek tűnik, de a fájdalom hatására meggyengül és elveszíti az erejét, vagy a tojás, ami alkalmazkodik, de idővel megváltozik, és megkeményedik belülről?”
Itt egy kis ideig szünetet tartott. Látni akarta, hogy értem-e amit mond.
"A szellemiség bennünk egy folyadék, éppúgy, mint ezekben. Ha valami rossz történik, attól edzettebbek és rugalmatlanabbak leszünk. Kívülről ugyanúgy nézünk ki, de belül megkeseredünk és megkeményedünk."
„Olyan vagy, mint a kávébab? Amikor a víz felforrósodik, szabaddá teszi a kávét. Mindent eláraszt a csodálatos illat, és a víz íze is teljesen megváltozik. Kávé lesz belőle. Ha te olyan vagy, mint a kávé, a legrosszabb helyzetekben ahelyett, hogy feladnád, jobb és erősebb leszel és te magad változtatod meg a körülményeket magad körül. Legyél kávé, édesem. Mindig próbálj meg a kávé lenni!"
Ekkor végre megértettem, a legboldogabb emberek nem attól boldogak, hogy minden tökéletes körülöttük, hanem attól, hogy próbálják a legjobbat kihozni mindenből, ami az útjukba kerül.
Ne hagyjátok, hogy a rossz dolgok megtörjenek titeket. Próbáljatok meg tanulni belőle, bocsássatok meg, ha tudtok. A próbálkozások segítenek, hogy erőssé váljatok. A szomorúság emberré tesz, a boldogság pedig kedvessé."
Legyetek kávé!

forrás: facebook
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.08.28. 05:09  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Marcus Aurelius
A tévelygésről

Ha megütközöl egy ember arcátlanságán, tüstént tedd fel a kérdést magadnak: Lehetséges-e, hogy ne legyenek tévelygők a világon? Rögtön rájössz: nem lehetséges.
Ne kívánj lehetetlent! Mert ez a tévelygő is azok közé tartozik, akik szükségképpen vannak a világon.
Ugyanígy bánj a furfangos, hűtlen, hálátlan, hazug, rideg és láthatatlan embertársaiddal is. Amikor belátod, hogy ezek hiánya nem lehetséges, mindjárt elnézőbb leszel valamennyiükkel.
Használ az is, ha végiggondolod: milyen nagy erényeket adott a természet a szóban forgó vétkek ellensúlyozására.
Vannak ellenmérgek: a furfanggal szemben az egyenesség, a hűtlenséggel szemben a hűség, a hazugsággal szemben a hála, a ridegséggel szemben az együttérzés - és a láthatatlanokat mint érdekteleneket - kiegyenlíti a jóakarat. Segíthetsz a tévelygőnek a helyes utat megtalálni. Mert csak az vétkezik, aki elvesztette szeme elől a helyes célt - tehát van célja, csak eltévesztette. És neked vajon milyen károd származhat ebből?
Ha jól fogod fel a történteket, akkor semmilyen. Mi volna a meglepő abban, ha egy éretlen ember éretlenül viselkedik? Emberismereted lehetővé tette számodra, hogy előre felkészülj, ha nem éltél ezzel, most viseld a következményeit.
Ha hűtlen vagy hálátlan emberrel hozott össze a sors, vádjaidat magad ellen fordítsd. Minden a te számládat terheli: nem voltál eléggé éber és figyelmes. Az egyébként hűtlen embertől miért várod, hogy éppen veled szemben kezdjen el hűséges lenni?
A hálátlan miatt se zúgolódj: ha jót teszel valakivel, a jótettben rejlik annak gyümölcse, nem pedig a hálában. Ha jót cselekedtél, mit akarsz még? Még jutalmat is kívánsz érte? Mintha a szem fizetést kérne azért mert lát és a láb pedig azért, mert jár! Az ember - miként a szem, a láb , a kéz - arra teremtetett, hogy azt tegye, ami a dolga. S ezzel már meg is kapta a maga jutalmát.
(Marcus Aurelius-Tanitások Könyve)
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.08.25. 23:47  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Levél a korházból mindenkinek

Mindenkihez, aki "csak" fut, szalad,
Gyalog, motoron, autón, vonaton
Át hétköznapokon, vasárnapokon.

Álljatok meg rohanó emberek!
Hadd beszélhessen Isten veletek,
S tárhassa föl az örök életet,
Amely Jézusban a földre érkezett!

Halálba fut fárasztó utatok,
Jézus nélkül rohanó vándorok.
Mindenkihez, aki olvasni szeret
Olcsó mesét, émelygős vicceket,
Szomjasan les minden képet, adást,
Terhelve kedélyt, fantáziát.

Bár elhinnéd - múló világ fia -
A legjobb könyv ma is a Biblia.
Fordítsd felé tékozló lelkedet,
Benne a te Atyád üzen neked.

Mindenkihez, ki testét szereti,
Kéjben, szenvedélyben fürösztgeti,
Kik ezt mondják: "mennyet varázsolunk"
Együnk, igyunk, mert holnap meghalunk.

Múló gyönyör szomjas kíváncsija,
Tested lehetne Isten temploma,
Melyben Igéje, Szentlelke lakik,
Melyből dicsérő ének hallatszik.

Mindenkihez, ki "csak" építkezik,
Tőkét harácsol, berendezkedik.
Tudást, rangot emelne az égig,
Ki mindig halad, de meg nem elégszik,
Törtető szív, sok minden a tiéd,
De most kérlek, nagyobb igényű légy!

Bilinccsé vált nagy álmaid helyett
Jézus felé fordítsd figyelmedet,
Ki vérével elmossa bűnödet,
Föltámadása jövendőd neked.

Mindenkihez, ki szakított a bűnnel,
Fölcserélte azt mennyei örömmel,
S jót cselekedve szolgál itt a földön,
De óhajtja, hogy Jézus visszajöjjön,
A hatalmával mindent ujjá tegyen,
Hogy égen-földön békesség legyen.

Testvéreim! csak előre, előre!
A keskeny és áldozatos úton,
Csüggjön szemünk a győztes Jézuson.
Mindezt, hogy neked szolgáljon vele,
Egy miskolci kórházból írta le
Istennek egy megváltott gyermeke.

Miskolc, 1972, szeptember 13.
(A verset - halála előtt néhány nappal - egy református lelkész írta.)
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.08.25. 01:35  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Sok szeretettel mára.



Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak rongybábú vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám.

Talán nem én mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok.
Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek.
Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk.

Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, hogy az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést! Szárnyakat adnék egy kisgyermeknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.
Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön.
Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül, hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik. Megtanultam, hogy amikor az újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt.
Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni.

Mindig mond azt amit érzel, és tedd azt amire gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked: „szeretlek”, és nem tenném hozzá ostobán, hogy „hiszen tudod”. Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyünk dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van hátra nekünk, szeretném elmondani neked, hogy mennyire szeretlek, és hogy soha nem felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha soha ne jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mond a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket, és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mond nekik, „sajnálom”, „bocsáss meg”, „kérlek”, „köszönöm”, és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz. Senki se fog rád emlékezni a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt, bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szereteteidnek, mennyire fontosak neked!


http://oszdmeg.hu/post/5903,1,a-fi-folyamatosan-figyelme-kvl-hagyta-anyjt-a-fjdalmas-felismers-pedig-a-n-temetse-napjn-rte-soha-nem-gondolta-hogy-ilyenekrl-szerez-tudomst.html
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2017.08.22. 03:32  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2121
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A Háttér-kép tematikus adásában a demográfiáról lesz szó. Előkerült egy 2000-ben készült ENSZ-jelentés, amely azt bizonyítja, hogy az ENSZ már 17 évvel ezelőtt demográfiai helyettesítési migrációt tervezett Európába a nyitott határokat támogató nem kormányzati szervezetekkel (NGO-k) és „progesszív politikusokkal”. A dokumentum szerint, a tömeges bevándorlás szükséges a fejlett országok öregedő lakosságának cseréjére


https://www.youtube.com/watch?v=d87oYlgr0mo&feature=youtu.be

Saját megjegyzés:
„Sajnos” a mi szempontunkból az emberi faj keveredésének terve nemcsak az emberi gondolkodás móddal, de a szellemi tervezéssel is összhangba van, mert elkorcsosult sok nép, nemzedék, és szükség van a fajok frissítésére, megújítására.


https://www.youtube.com/watch?v=KpHCqPW4V90


és más érdekességek:

Crohn dosszié - E00
Panák Tibor
Nos, én is belefogtam egy vlogba. Fogalmam sincs, hogy mennyire lesz rá igény, vagy hova fog kivirágozni, de ha nem próbáljuk meg, akkor sose derül ki, nem igaz?
Soha nem "tartottam előadást", így nem tudom milyenre sikeredett. A következő már biztos összeszedettebb és jobb lesz, a vágás közben azért vontam le tanulságokat :) Igazából több témával szeretnék majd foglalkozni, de a csatorna fő témája a Crohn betegség és az azzal való együttélés, információ áramlás segítése lenne. Reméljük lesz olyan, akinek hasznára válik a munkásságom a jövőben.


https://www.youtube.com/watch?v=QZYRGtKA95Y

Felejtsék el a mindenegyben-blogokat, lájkvadász oldalakat!

https://www.novakhunor.hu/videok/felejtsek-el-a-mindenegybenblogokat-lajkvadasz-oldalakat
https://www.novakhunor.hu/videok/felejtsek-el-a-mindenegybenblogokat-lajkvad
asz-oldalakat

Miskolci László vagyok és ez a csatorna az UFO téma ismertetésének készült.
Ezen kívül egyéb "paranormális" jelenségekről is szó lesz.
Nem csak előadásokat, elemzéseket, ismertetőket fogok feltenni, hanem olykor szemtanúkat is felkeresek vagy különleges helyeket.
https://www.youtube.com/channel/UC0KFCm7hTz_Y8iZUH3F3lKg

ITT A WEBOLDAL, AMIVEL A VILÁG BÁRMELY UTCÁJÁT, VAGY HÁZÁT MEGTEKINTHETED!

https://bidista.com/itt-a-weboldal-amivel-a-vilag-barmely-utcajat-vagy-hazat
-megtekintheted/
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



ElőzőKövetkező

Vissza: Karsay István fóruma

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron