Ezoterika

Kép
Karsay   Ma, 00:16  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Sokat hallani mostanában a Bermuda-háromszög rejté¬lyéről. A híradások számos hajó és repülőgép eltűnéséről számoltak be az elmúlt évek során a Bermuda-háromszögnek nevezett rombusz alakú négyszög körzetében. A műsze¬res megfigyelések és a személyes beszámolók hasonlósága arra enged következtetni, hogy a Bermuda-háromszög felett egy különleges energiazóna húzódik. Nem zárható ki, hogy a közel 12 000 évvel ezelőtt elsüllyedt Atlantisz tenger alatt élő lakói alakították ki ezt az energiamezőt a saját védelmük érdekében. Régi történeti leírásokból tudjuk, hogy előttünk élt már a Földön egy fejlett civilizáció, akik az özönvíz káros következményei elől náluk fejlettebb Földön kívüli civili¬zációk segítségével a tenger alá, a földkéreg belsejébe mene¬kítették a világukat. Mivel a fejlődésük feltehetően azóta is tart, egyáltalán nem meglepő, hogy a rendelkezésükre álló technikai eszközökkel képesek ilyen nagy kiterjedésű ener¬giamező létrehozására. Ennek az energiamezőnek a létét látszik igazolni néhány angol hidrológusnak az a megfi¬gyelése is, hogy ebben a körzetben a víz mélyéből erős fényjelek világítják meg a tenger felszínét. Ezek a fényjelzések egy hatalmas küllős fénykerékhez hasonlítanak, melynek forgási sebessége kb. 130 km/h. A 16 küllő “foszforeszkáló” ragyogását csak a víz felszínén lehet látni, a levegőben már nem. Nagyon valószínű, hogy ezek a legalább 100 méter, de néha több kilométer hosszú és kb. 10 méter széles aranysárga, zöldeskék valamint sötétvörös színű fényküllők navigáló jelzések, és arra szolgálnak, hogy a Föld légterébe belépő UFO-k megtalálják az atlantiszi civilizá¬cióhoz vezető leszállóhelyet. Ezt a feltevést támasztja alá az Apolló-12 földi űrhajó legénységének beszámolója is, akik a Bermuda-háromszög rejté¬lyes fényjeleit még akkor is ész¬lelték, amikor a nagyvárosaink fényei már egyáltalán nem voltak láthatók.


Nem véletlen, hogy ebben a körzetben oly sokan figyeltek már fel víz alá merülő repülő szerkezetekre. Erről nem csak mendemondák szólnak, hanem hiteles feljegyzések is a rendel-kezésünkre állnak. Ezek egyike a Fort Salisbury hadihajón készült 1902. október 28-án. A hajónapló szerint az éjszakai ügyeletet tartó másodtiszt és két matróz ugyanezt a fényje¬lenséget látták. A küllők hosszát 180 méterre becsülték. Beszámolójuk végén hozzátették, hogy érzésük szerint a fényköröket valamilyen mechanikus szerkezet hozta létre. Vélemé¬nyüket arra alapozták, hogy ez a jelenség “az amúgy nyugodt felszínen” bizo¬nyos hullámzást keltett, és ez meg¬mozgatta a hajójukat is. Ezt követően egy meghatározhatatlan tárgyat vettek észre a sötétségben, amely lassan a víz alá merült, majdnem pontosan ott, ahol a fényköröket látták.

Mellesleg ezeket a fényköröket már Kolumbusz Kristóf is látta történelmi jelentőségű felfedező útján, sőt 1492 őszén ő is említést tesz egy titokzatos repülő objektumról. A felderítő jármű helyszínre küldése előtt azonban egy szondát bocsátottak fel. A mini rakéta tevékenységéről ezt írta Kolombusz: “Hirtelen egy égő fáklya emelkedett ki a vízből. Lassan körberepülte a hajónkat, majd lebukott a víz alá, és eltűnt.” A tenger alatti fényjelenséget így örökítette meg az Indiába került eredeti naplójában: Egy másik alkalommal az éjszaka nappallá lett, és a hullámokból kiragyogó fény mellett könyvet olvashat¬tunk a fedélzeten. Mindnyájan a fedélzetre szaladtunk és rémülten állapítottuk meg, hogy hajónkat alulról rengeteg fénykör világítja meg, amelyek ráadásul körbe-körbe forogtak. A fényküllők hol az egyik, hol a másik irányba futottak, mintha emberi kéz irányította volna őket. Gáspár atya a Szent Evangélium egy rész¬letét olvasta fel hangosan, akárha maga Szent János űzné el az ördögöt. Amikor szavaiban odáig jutott, hogy a “fény pedig a sötétségben világít”, a fénykörök szét¬estek, majd kialudtak, és szinte a mélybe hullva eltűntek. Utána sokáig töprengtünk, hogy mi lehetett ez, de közülünk senki sem volt képes megfejteni a rejtélyt


folyt.köv..
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   Tegnap, 04:44  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Nem kevésbé rejtélyes módon jött létre a guadalupei tilmán látható Mária-kép. Keletkezésének története 1531-re nyúlik vissza, amikor egy szegény mexi¬kói indián, Juan Diego a Tepeyac hegyen találkozott Szűz Máriával. Az eredetileg Cuauhtlatohuac névre hallgató azték indián csupán 6 évvel korábban tért át a keresztény hitre, de igen istenfélő életet élt, így nem véletlen, hogy a Szent Szűz őt választotta ki kérésének tolmácsolására. A megbízás így szólt: ¬“Mexikó püspöke építtessen egy házat nekem.” Juan de Zumarraga püspök azonban nem adott hitelt az egyszerű indián szavainak, sem első, sem második alka¬lommal. Csodát követelt a Mária-jelenés bizonyítékaként, amit meg is kapott. A harmadik látogatás előtt a fénylő ruhájú, szikrázóan ragyogó tünemény felszólította Diego-t, hogy szedje le a hegy tetején pompázó virágokat, rakja a tilmájába (kendőszerű felsőruha), és vigye el a püspöknek. Juan Diego kissé elcsodálkozott azon, hogy télvíz idején mennyi sok kinyílott virágot lát a Tepeyac csúcsán, olyan helyen, ahol még nyáron sem termett más, mint szamár¬tövis a csupasz sziklacsúcs repedéseiben. Az összes virágot leszedte, és ahogy meghagyták neki, a tilmájából kiborította a püspök elé. Ezúttal más látogatók is voltak a társaságukban, így több szemtanúja volt annak a csodának, hogy a virágok földre hullása után a fehér tilmán hirtelen megjelent az Istenanya képe. A püspök, és mindenki, aki ott volt, térdre borultak, és imádkozni kezdtek.

Ezek után a kért templom természetesen felépült a Tepeyac-on. Először csak egy kis kápolna, majd 1695-ben egy nagy katedrális került a hegyre. Jelenleg 20 millió zarándok látogat el erre a hely¬re évente, hogy megcsodálhassa a keresztény világ egyik leghíresebb Mária-szentségét. Van is mit csodálni rajta, ugyanis a 142 cm magas, színes kép nem mindennapi tulajdonságokkal rendelkezik. Tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy a torinói lepelhez hasonlóan a guadalupei kendőn látható kép sem festett. A Heidelbergi Egyetemen Richard Kuhn Nobel-díjas kémiaprofesszor megállapította, hogy a tilma szálaiban sem növényi-, sem állati-, sem ásványi eredetű festékanyag nem található. Azért sem lehet szó festékről, mert ez a kép hordozó anyagával együtt évszázadok óta ellenáll az enyészetnek. A mexikóiak népviseletét, a tilmát durva agavészálakból szövik, amely a legkíméletesebb használat esetén sem tart tovább 20 évnél. Juan Diego tilmája azonban már 450 éves, és az enyészetnek a legcsekélyebb jele sem látható rajta. Színei még most is frissek és élénkek. Ez azért is különös, mivel korábban a kendőt még üveglap sem védte. Évszázadokon át egy nyirkos templomban őrizték, ahol ki volt téve a tömjén és számtalan fogadalmi gyertya füstjének. Betegek helyezték a tilmát testükre, százezernyi ember érintette és csókolta meg. Ennek ellenére a színei nem fakultak, és az anyaga sem kopott meg.

1946-ban mikroszkópos vizsgálatot is végeztek a kendőn. Ennek során azt is megállapították, hogy semmilyen ecsetnyom sem látható rajta. Már csak azért sem lehet szó festett képről, mert fényképész szakértők felfedezték, hogy Mária jobb szemében egy újabb kép található, és nincs az az ügyes festő, aki ezt a miniatűr képet ecset nélkül el tudná készíteni. A nagyítás során kiderült, hogy ezen a képen nem csak egy emberi arc tükröződik vissza, hanem egy egész csoportkép figyelhető meg rajta. A szemorvosok, optikusok és fizikusok együttes vizsgálatai, valamint a korabeli leírások alapján rájöttek arra, hogy ez a kép a csoda létrejöttének pillanatát örökítette meg. A huszonötszörös nagyításon rekonstruálható volt az eredeti helyszín, és jól látható a jelenlévők mind¬egyike. Aki még mindig emberi kéz közreműködését gyanítja a dologban, az rossz úton jár, mivel a későbbi elektronmikroszkópos és számítógépes elemzések kimutatták, hogy a miniatűr képen is látható Mária-alak szemében újabb két szem tükröződik vissza. Nem valószínű, hogy egy 450 évvel ezelőtt élt fes¬tő elektronmikroszkóp nélkül képes lett volna egy olyan trükk megfestésére, mint amit mi látunk, amikor egy kamerát szembefordítanak a rákapcsolt tévéképernyővel. Ez a mi technikai színvonalunkat is meghaladó, feltehetően szubatomi alapon létrehozott és fenntartott ereklye nem egy ködbe vesző legenda szüleménye, hanem egy ma is létező bizonyíték, amely bárki által megtekinthető a guadalupe-i Mária-bazilikában.
Jelentősen nehezíti ezeknek az energetikai folyama¬toknak a megértését, hogy spontán égést a koncentrált szub¬atomi energiasugárzáson kívül vírusfertőzés is előidézhet. 1978-ban amerikai tudósok Zaireba utaztak, hogy megvizs¬gálják egy 70 éve lezuhant meteorit maradványait. A 29 tagú expe¬díciót dr. Alec Dexter a NASA új-mexikói, Földön kívüli életet kutató laboratóriumának főnöke vezette. A helyszínre érve a kutatók megállapították, hogy a Bikunlában becsa¬pódott meteorit bizonyos élőlények öröklődő tulajdonsá¬gainak megváltozását idézte elő. Amikor a mutánsok megjelentek, az őslakók elhagyták az őserdőnek ezt a részét. Később ezt a területet a zairei kormány tiltott zónának nyilvánította. Mielőtt az expedíció visszatért Amerikába két tudós erős fej- és nyakfájásra panaszkodott, és többször elájult. Hazaérve az új-mexikói titkos támaszpont kórházában kezelték őket. A csoport többi, egészségesnek látszó tagjait kétheti karantén után elengedték. A két kutató állapota nem javult, kómába estek, majd 2 hónap után egy ismeretlen anyagtól besűrűsödött a vérük.

Eddig semmi különös nincs a dologban, hiszen tudjuk, hogy a fokozódó környezetszennyezés következtében sok ismeretlen kórokozó aktivizálódik a Földön, sőt néha a légte¬rünkbe becsapódó meteoritok is tartalmaznak halálos vírusokat. Ebben az esetben azonban a végkifejlet megle-hetősen szokatlan és ijesztő módon ment végbe. A páciensek nem a vérkeringés leállása következtében haltak meg, hanem öngyulladás végzett velük. Még mielőtt a halál beállt volna, a testükben “belső tűz keletkezett”, ami villámgyorsan elhamvasztotta mindkettőjüket. Az orvosok abban remény¬kedtek, hogy ez a misztikus kór nem terjed tovább, de egy idő után az expedíció többi tagja, sőt az őket kezelő személyzet is ennek a gyógyíthatatlan betegségnek az áldozatává vált. Két év múlva ez a titokzatos kór magától megszűnt. Nem zárható ki, hogy a bennünket felügyelő Földön kívüli civilizációk figyelmét felkeltette az ismeretlen mikroorganizmus okozta pánik, és leküldtek hozzánk egy láthatatlanná tett űrhajót, amely a fertőzött zóna szubatomi besugárzásával elpusztította a vírusokat. Másként ugyanis nem magyarázható meg, hogy az a kórokozó amely 70 éven át igen aktív volt, mitől pusztult el, és szűnt meg ilyen hirtelen mindenütt.
Visszatérve a philadelphiai kísérlethez, a szubatomi részecskékre való lebomlás rendkívül érdekes kísérőjelensége volt az a ködszerű gomolyag, ami a gerjesztőáram megindulása után keletkezett a hajó körül. Nagyon való¬színű, hogy a koncentrált energiasugárzás a levegővel érint¬kezésbe lépve hozza létre ezt a sajátos hatást. Ilyen ködgomolyagról egyébként már Kolombusz is beszámolt Amerika felé hajózva, és azóta is a Bermuda-háromszög térségében számtalan esetben láttak hasonló képződményt. A megfigye¬lések szerint ez a tejszerű közeg legfőképpen abban külön¬bözik a hagyományos ködtől, hogy erős mágneses térereje van, ezért megbolondítja a hajók és a repülőgépek iránytűit, tartósan belélegezve pedig kellemetlen hatást gyakorol a légzőszervekre. Ez a sokszor köhögési rohamot okozó effektus feltehetően az ammónium-képződésnek tudható be, amely szintén gyakori kísérőjelensége a koncentrált energia¬sugárzásnak.

folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.13. 07:05  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Különös mellékhatása ennek a félresikerült teleportá¬ciónak, hogy az a néhány matróz sem érezheti többé biztonságban magát, aki túlélte ezt az akciót, és nem égett el, vagy már a kísérlet elején nem ötvöződött egybe a hajó válaszfalainak anyagával. Ugyanis előfordul, hogy a leg-váratlanabb pillanatban eltűnnek úgy, hogy teleportáció útján áthelyeződnek egy másik helyre, vagy égő fáklyaként elégve ők is elpusztulnak. További rejtélye még ennek az esetnek, hogy ezek az emberek mindig megérzik előre, hogy ez mikor fog bekövetkezni. A személyes beszámolók szerint, ha ilyenkor van valaki a közelben, akit meg¬érinthetnek, akkor a bennük lévő töltéstöbblet levezetődik, és ezáltal megmene¬külnek. Úgy látszik, hogy ezeknél az embereknél a telepor¬tációs kísérlet során szubatomi energiarészecskék épültek be tartósan a testük atomjai közé, így állandó dematerializációs veszélynek vannak kitéve.

Ugyanez a hatás figyelhető meg azoknál a tárgyaknál, ahol a teleportáció nem kellő szakértelemmel lett végrehajtva. Ismernek pl. olyan kísértethajókat, amelyek váratlanul eltűnnek, és más helyen bukkannak fel, vagy a rakományuk egy része tűnik el rejtélyes módon, de az is előfordul, hogy öngyulladás következtében részben vagy egészben elégnek, hamuvá válnak. A teleportáció tehát hőfejlődéssel jár, és minél szabálytalanabbul megy végbe ez a folyamat, annál nagyobb az égésveszély. A hozzánk látogató legfejlettebb civilizációk küldöttei esetében is többször feljegyeztek már olyan eseteket, amikor ezeknek a teleportáció útján megjelenő lényeknek az ujjaik vagy egyéb testfelületük kisebb-nagyobb mértékben megsérült. Ilyenkor vizet kérnek a közelükben tartózkodó emberektől, ebbe belemártják az égett bőrfelületet, majd valamilyen zselészerű anyagot kennek rá, amitől rematerializálódnak az elhalt sejtek.

Egyébként nagy a valószínűsége annak, hogy a szabá¬lyosan lezajló dematerializáció sem mentes a kísérő fizikai jelenségektől. Talán egy ilyen jelenség adhat magyarázatot a torinói lepel rejtélyére is, arra, hogy miként kerülhetett erre a 4 m2-nyi vászonra a halott Jézus testének lenyomata. A leplet vizsgáló tudósok szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a negatív kép nem festés, hanem valamilyen energia¬sugárzás útján vetítődött a vászonra, így nem zárható ki, hogy ez az energia¬kisugárzás a feltámadást, illetve újramate¬rializá¬lódást megelőző dematerializáció következménye. A festékhipotézis azért sem tartható, mert a beható tanul-mányozás során kiderült, hogy a lenboly¬hoknak csak a legvégei színeződtek el, a festék viszont beivódott volna a vászon ¬mélyebb rétegeibe is. Egy amerikai fizikus, John Jackson megállapította, hogy a bőrrel érintkező pontok oldalirányban eltolódtak, elmozdultak. Véleménye szerint ez csak úgy jöhetett létre, hogy a képmás a testen való áthaladás során alakult ki, és a lepel a gravitációnak engedelmeskedve leereszkedett a sírpadkára. A textílián található vérfoltok is ezt az oldalirányú mozgást mutatják, sőt erősségük is annak arányában változik, minél nagyobb területen haladtak át a testen. Mágneses kisugárzás jelenlétére utal az a tudományos megfigyelés is, hogy ultraibolya fénnyel megvilágítva a leplen levő kép fluoreszkálni kezdett, és a test szinte elvált, kiemelkedett a vászon síkjából. A zölden fluoreszkáló kép különlegessége volt még, hogy háromdimenziós információt hordozott, ami teljesen plasztikussá varázsolta Jézus alakját.

Bizonyos intenzitásérték felett a mágneses sugárzás ionizálja a levegőmo¬lekulákat, ami fénysugárzásban nyil¬vánul meg. A Bibliából tudjuk, hogy Jézus tetemét egy hatalmas kőlappal lezárt sírkamrába tették. Ennek ellenére eltűnt a holttest, közben az őrzésére odarendelt katonákat elvakította a kiáramló fény, ami a dematerializációt előidéző koncentrált szubatomi energiasugárzás következménye. Miután a csodák nem mások, mint általunk nem ismert fizikai jelenségek megnyilvánulásai, így a tanúk által említett fényjelenség egyértelműen utal a feltámadás időpontjára. A tudományos vizsgálatok során minden tekintetben eredetinek bizonyult lepel tanulmá¬nyozása fényt derített arra a tényre is, hogy az eddigi hiedel¬mekkel ellentétben Jézust nem a tenyerén, hanem a csuklóján átütött szegekkel rögzítették a kereszthez. A római katona lándzsája sem a bal, hanem a jobb oldalán sebesítette meg, a töviskoszorú pedig valójában tövises ágakból font süveg volt, amely az egész fejet beborította. Érdekes megállapítás még, hogy a vérfoltok alatt sehol sem látható a képmás kontúrja, vagyis úgy tűnik, hogy a vér leárnyékolja, vagy valamilyen módon tompítja ezt a fajta energiasugárzást.


folyt.köv.
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.12. 09:37  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A továbbiakban foglalkozzunk a parajelenségek talán legfantasztikusabb megnyilvánulási formájával, a mester¬séges úton létrehozható teleportációval és az időutazással. Nemré¬gen megjelent egy érdekes újságcikk, amely beszámolt egy magyar parafenoménnek és meglehetősen bizarr talál¬má¬nyának kalandos életútjáról. A történet az I. világháború idején kezdődött, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia keleti felében, a galíciai erdőben végrehajtottak egy titkos kísérletet. A kísérlet abból állt, hogy a tisztáson felállítottak egy ajtókeret formájú szerkezetet, amellyel egy katonai alakulat legény¬ségét kívánták eltüntetni. A gépet üzembe helyezték és első-nek maga a feltaláló lépett a keretbe, akinek eltüntetése sikeresnek bizonyult. Utána 12 önkéntes követ¬kezett, de ők már nem jártak ilyen sikerrel, mert a keretbe való beállás után mindegyikőjük égő fáklyává válva meg¬semmisült. A kísérlet tehát csaknem teljes kudarccal vég¬ződött, ezért az akció lebonyolításáért felelős osztrák tiszt a helyszínen főbe lőtte magát. A szerkezetre vonatkozóan a feltaláló semmiféle részletet nem közölt a visszaemlé¬kezéseiben. Csupán feltéte¬lez-hető, hogy ez a rejtélyes keret belül rendkívül vékony rézhuzalból készített sokmenetű tekercs¬csel volt kitöltve, és kívülről villanyáram¬mal táplálták. Ennek az ember nagyságú szolenoidnak a feszültség alá helyezése után szubatomi energia áramlott ki a tekercset alkotó réz atomjaiból. A körös-körül kisugárzódó energia a kereten belül egységes energia¬mezőt alkotott, és ennek intenzitása olyan nagy volt, hogy képes volt ezt a misztikus fizikai jelenséget előidézni, mely¬nek titkát még ma sem ismerjük igazán. Miután semmiféle tudományos magyarázat nincs arra vonatkozóan, hogy mi játszódott le ennek a szolenoidnak az erőterében, ezért csak feltételezhetjük, hogy a szubatomi energiasugárzás egy bizo¬nyos intenzitásérték felett képes arra, hogy az erőterébe került tárgyat energia¬kvantumokra bontsa, vagyis az anyagot dematerializálja. Ez a fantasztikum világába illő szerkezet tehát egy olyan gép volt, amellyel a teleportáció jelenségét mesterséges úton is elő lehetett idézni.


Papp Lajos később kikerült az Egyesült Államokba, ahol a II. világháború alatt szintén katonai támogatással, és világhírű tudósok (köztük Einstein) közreműködésével 1943-ban végrehajtott egy újabb kísérletet. A feladat az volt, hogy az amerikai haditengerészet Eldridge nevű cirkáló hajóját tegye látha¬tatlanná, teljes legénységével együtt. Ez esetben partról irányított óriási elektromágnesekkel sugározták be a hajót. A mágneses erőtér által előidézett levegőionizáció kb. 90 méter átmérőjű zöld ködbe burkolta a hajótestet. Ekkor az Eldridge egy pillanat alatt eltűnt. Ez a kísérlet is felemás eredménnyel végződött, mivel a philadelphiai kikötőben horgonyzó csatahajó nem csak láthatatlanná vált, hanem teleportáció útján áthelyeződött a 350 kilométerre levő norfolki kikötőbe. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy a legénység sorsa itt is tragikusan alakult. A szemtanúk elbeszélése szerint az akció lebonyolítása után a matrózok egy-egy csoportját különböző helyeken látták rövid időre felbukkanni, majd ismét eltűntek. A céltalan csapongás következménye az lett, hogy egy idő után a hajó csaknem teljes személyzete ugyancsak égő fáklyaként pusztult el.

Ez a megsemmisülés a spontán égéshez hasonló módon ment végbe. Ritka, de ismert jelenség, hogy ha valakibe belevág a gömbvillám, akkor úgynevezett spontán égés jön létre, mely egy pillanat alatt úgy elégeti az illetőt, hogy csak egy kupac zsíros hamu marad utána. Ez a kék lángokkal övezett égés oly ¬módon megy végbe, hogy a közvetlen környezetben a tűzkár legcsekélyebb jele sem tapasztalható. További jellegzetessége még ennek a reakciónak, hogy lezajlása után a helyiséget kellemetlen, édeskés szagú kék pára lengi be. Feljegyeztek olyan eseteket is, amikor az ajtókon, ablakokon, és a berendezési tárgyakon gusztustalan, zsíros lerakódások keletkeztek. Mivel a gömbvillám felté¬telezhetően egy koncentrált energiagolyó, az anyagba való behatolása egyfajta demate¬ri¬a¬li¬zá¬ciót okoz. Az égéshez azonban melegítő hatású szubatomi energiára van szükség, ezért nem zár¬ható ki, hogy ezt a jelenséget Yin jellegű gömbvillám idézi elő. A kétféle gömbvillám létezését azok a megfigyelések is alátámasztják, hogy ez a fizikai jelenség nem csak zivatarok alatt, hanem napos, szélcsendes időben is megnyilvánulhat. A szemtanúk szerint ez a fajta gömbvillám a földből bújik elő, és feltehetően intenzív tektonikai mozgások hozzák létre. Eredete alapján nagy valószínűséggel koncentrált gravitációs részecskékből áll, vagyis Yin jellegű.
Miután a koncentrált energia nem az egész testet éri, nem alakul ki szabályos dematerializáció. A helyi dematerializáció, vagy a nem egyenletes energiamezőben végrehajtott demateriali¬záció úgy látszik egy olyan láncreakciót indít el az anyag energiasugárzásnak ki nem tett atomjaiban, amely a test belső égéséhez vezet. Ez a jelenség tehát úgy is felfogható, mint egy félresikerült demate¬ri¬a¬li¬zá¬ció. Lezajlásának bizonytalan¬ságát az a megfigyelés is alátámasztja, hogy a spontán égés áldozatainak végtagjai (pl. a lábszárak a cipővel együtt) gyakran teljes épségben megmaradnak. A Magasabb Intelligencia közvetítésével végrehajtott teleportáció során ilyen veszéllyel nem kell számolnunk, mivel itt mind a dematerializáció, mind pedig az áthe¬lyezés utáni mate¬rializáció kellő kontroll alatt megy végbe. Az előző két kísér¬letnél viszont egyáltalán nem volt megoldva az irányítás, és ilyen körülmények között a tragikus balesetek valószínűsége igen nagy.


folyt.köv..
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.11. 08:41  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A világon több ezer olyan ember található, akik az ingás módszerrel asztalra terített térképek felett képesek megjelölni eltűnt személyek, vagy elásott kin¬csek hollétét is. Ehhez azonban már parapszichológiai képességek szükségesek. Az ingás emberek ilyenkor alfa tartományban felveszik a kapcsolatot a Maga¬sabb Intelligenciával, és az általa adott válasz rajtuk keresztül olyan energiasugárzásokat vált ki, amelyek az ingát a megfelelő helyre mozgatják. Ez hasonló¬képpen megy végbe, mint ahogy azt a Yi Ching, vagy a kártyavetés esetében láttuk. A túlvilági tanácsadók mindig olyan formában válaszolnak, ahogy a kérdést feltesszük nekik. Az ingát azonban leggyakrabban betegségfeltárásra hasz¬náljuk. Az ingával való diagnosztizálásnak terjedelmes szakirodalma van, és aki ezt elsajátítja, az néhány perc alatt képes olyan rejtett betegségeket is felismerni, amellyel sokszor a hivatásos orvosokat is elképeszti.

Teljes mértékben a túlvilági tanácsadók közreműködé¬sével zajlik a tele¬radiesztézia. Ebben az esetben a radiesztéta több ezer kilométer távolságból állapítja meg a föld alatti vízfolyások, illetve az eltűnt személyek helyét. Érdekes, hogy ezen a módon egy fénykép alapján nagy távolságból is képesek pontos diagnózist felállítani az otthonában tartóz¬kodó betegről. Sokszor hatásosnak bizonyult az a módszer különböző ásványok lelőhelyének megtalálása, és légi valamint tengeri katasztrófák helyszínének pontos behatá¬rolása során is. Az ásványkutatásnál a profik a “tanú” módszerét alkalmazzák, melynek lényege, hogy az egyik kezükben az ingát, a másikban a keresett fémdarabot tartják. Így az inga csak ennek az anyagnak a jelenlétében lendül ki.
A Magasabb Intelligenciával történő kommunikálás során azonban akár ingával, akár hipnózis vagy az Agykontroll tanácsadói útján történik a kapcsolatfelvétel, nagyon óvatosan kell eljárni, mivel az univerzum működését fel¬ügyelő testetlen fénylények még a hozzánk látogató kozmikus civilizációk képviselőinél is szigorúbban betartják a világegyetem fejlődését irányító törvé¬nyeket. Ha tehát a jövőnk alakulásával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel neki, akkor számolnunk kell azzal, hogy a válasz a jelenlegi technikai fejlettségi szintünkre fog alapozódni. Amennyiben azt kérdeznénk, hogy miként alakul majd a jövőnk 300 év múlva, akkor a Magasabb Intelligencia gyors valószínűség-¬számítás alapján ki fogja nekünk kalkulálni, hogy az atomkor szintjéről ¬indulva a technológiai fejlődésünk hová fog vezetni, vagyis megmutatja nekünk, hogy ebben a tempóban haladva hová juthatunk. Tehát nem veszi figyelembe azokat a jelentős műszaki eredményeket, amelyeket addig fogunk elérni. Ezt azért teszi, mert egyrészt bizonytalan, hogy kidolgozzuk-e a majdan felkínált ötleteket, másrészt pedig ezeknek az eredmé¬nyeknek a válaszba kalkulálásával egyértelmű utalásokat szolgáltatna nekünk a jövő felfedezéseire vonatkozóan.

Ebből kifolyólag ne is próbálkozzunk olyan válaszok kierőszakolásával, amelyek közlésére még nem érkezett el az idő, vagy olyan információk megszerzésével, amelyek forra¬dalmi módon megváltoztatnák a fejlődésünket. A Magasabb Intelligenciától csak olyan válaszokat várhatunk, és olyan ötleteket kaphatunk, amelyek az adott fejlettségi szin¬tünknek megfelelnek. A helytállónak bizonyuló tanácsokra, megoldásokra előbb-utóbb magunk is rájönnénk, a Magasabb Intelligencia igénybevételével azonban jelentősen lerövidít¬hetjük ezt a folyamatot, hatékonyabbá tehetjük a tevékenysé¬günket. Az ingát tehát soha ne tekintsük isteni kinyilatkozta¬tás¬nak, csak eligazító jelnek az élet tengernyi dilemmájában. Végül vegyük figyelembe, hogy a dualizmus, a Jó és a Rossz küzdelme a túlvilágon is érvényesül. Ezért ne felejtsük el meg¬kérdezni, hogy a kapott válasz kitől szár¬mazik, Istentől vagy a Sátántól, illetve a szolgálatában álló lényektől. Sorsdöntő problémák esetén nagyon akkurá¬tusan járjunk el, mert ilyenkor a sátáni erők bár¬mely pillanatban átvehetik az inga irányítását. Ha csak egyszer elfeledkezünk a válasz eredetének firtatásáról, könnyen pórul járhatunk. Ezért nem árt, ha utólag visszakérdezünk; megerősíttetjük mind a kapott tanácsot, mind annak forrását. (Jól bevált módszer, hogy a jelentkező szellemet megeskettetjük az életére, és mindenre, ami szent neki, hogy igazat mond-e.)
Ezzel az egyszerű eszközzel azt is könnyen megálla¬píthatjuk, hogy vala¬mely anyag (pl. élelmiszer, kristály) hasznos-e számunkra, vagy kártékony hatást gyakorol az egészségünkre. Ennek módja, hogy a kérdés feltevése előtt bal kezünk mutatóujjával érintsük meg a vizsgált anyagot, vagy ha kisebb tárgyról van szó, helyezzük a tenyerünkre. A fentieken kívül más problémák megol¬dására is alkalmazzák az ingát. Ezek közül talán a legérdekesebb, hogy Japánban egy selyemszálon függő gyöngyöt használnak a naposcsibék nemé¬nek meghatározására. Bármilyen meglepő, ez az eljárás 99%-ban eredményes. Mellesleg azt is könnyen meg lehet álla-pítani ezzel a módszerrel, hogy a tojás meg van-e ter¬mékenyítve. Becsapni sem lehet az ingát, mert ha főtt tojást tesznek eléje, leáll a mozgása.


A fejlődés ezen a téren is érezteti a hatását, mivel az ősrégi ingának néhány évvel ezelőtt született egy különleges, és igen hatékony változata, a bioindikátor. Ez az egykezes inga Erich Körbler bécsi tudós találmánya, amelynek feltalálásáért EUREKA aranyéremmel, és a Római Tudományos Akadémia Marconi aranyérmével tüntették ki. A bioindikátor egy 64,5 cm hosszú műanyag vessző, recézett nyéllel, és a végén egy fagolyóval. Az elasztikus teflonszál antennaként, a nyél pedig erősítőként működik, és reagál a környezetben minden olyan szubatomi kisugárzásra, amely a nyelet tartó személyre hasznos vagy káros hatást gyakorol. Ehhez semmi mást nem kell tenni, mint a bal tenyerünket a vizsgálandó tárgy fölé helyezni. Hasznos kisugárzás esetén a jobb kézben tartott bioindikátor horizontális, (jobbra-balra irányuló vízszintes), míg káros hatás esetén vertikális (le- fel mozgó függőleges) kilengést végez. Ha mindkét hatás együttesen van jelen, akkor a pálca vége körkörös mozgást folytat. Ezt a hasznos diag-nosztikai eszközt világszerte forgalmazzák, Ausztriában az ára 350 Schilling. Használata 2 heti gyakorlással bárki által elsajátítható, és életünk igen sok területén eredményesen alkalmazható.


folyt.köv..
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.10. 00:02  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Télen a lehűlt ingát használat előtt ajánlatos felmelegíteni, mert a meleg inga intenzívebb mozgást végez. Ezért a radieszteziológusok ingájukat állan¬dóan a zsebükben hord¬ják, így egyrészt mindig kéznél van, másrészt a test melege nem engedi kihűlni fontos munkaeszközüket. Radiesztéziai képessé¬geink intenzitásáról oly módon győződhetünk meg a legegyszerűbben, ha az ingát kb. 10 centiméterre a gyomrunk elé tartva megszámoljuk a lengések számát, és figyeljük az intenzitását. Percenként 50 oda-vissza irányuló lengés felett már a gyakorlatban is használható képességekkel rendelke¬zünk. Egyébként érdemes próbálkozni, mert az előzőekben már említett Rocard professzor kutatásai alap¬ján a széles körből válogatott kísérleti személyek 70%-a rendelkezett az ingá¬zás képességével. Önmagunkat tesztelve az inga mozgása arccal kelet felé fordulva a legintenzívebb. Az ingával végzett vizsgálatok hatékonyságát nagy¬mértékben rontja a felhős, nedves, szeles időjárás, a közelben található fémtárgyak, és a szobában lévő, konnektorba csatlakoztatott televízió is. A leg¬¬jobb eredményeket meleg, szélcsendes időben, valamint holdtölte és telehold idején érhetjük el. A sikert tovább fokoz¬hatjuk, ha a vizsgálatokat a délutáni és az esti órákban, és étkezés előtt végezzük. Ez utóbbi követelmény fontosságára jellemző, hogy amíg két pohár víz elfogyasztása tízszeresére emelheti az érzékenységet, egy kiadós étkezés három nagy¬ságrenddel is csökkentheti. Az Agykontrollhoz hasonlóan az ingával végzett tevékenység eredményességének is előfel¬tétele a tökéletes ellazulás, és a lelki nyugalom.

Nagyon érdekes az inga mozgásának működési mechaniz¬musa. A jelek sze¬rint a mozgatáshoz szükséges hajtóerőt a testből kiáramló energiasugárzás szolgáltatja, amely gyomor¬tájékon, a CV9 akupunktúrás ponttal szemben a legerősebb. A vezérlést, vagyis a mozgás irányát nagy valószínűséggel a kézből, illetve a mutató- és a hüvelykujjból kiáramló ellentétes jellegű - az ingára, mint anyagra taszító, illetve vonzó hatást gyakorló - energianyalábok végzik. Azt, hogy melyik ujjból és milyen intenzitású sugárzás áramoljon ki, az agyunk irányítja. Erről könnyen meggyőződhetünk akkor, ha kezünkbe vesszük az ingát, és megpróbáljuk gondolatainkkal irányítani a mozgását. Amennyiben kellő mennyiségű energia áramlik ki a testünkből, vagyis alkalmasak vagyunk radiesz¬téziai tevékenységre, látni fogjuk, hogy ingánkat tetsző¬leges irányba mozgathatjuk anélkül, hogy agyfrekvenciánkat lecsökkentenénk. Ennek tudható be, hogy sokkal nehezebb magunknak jósolni, mint másoknak, mivel gondolataink, tudatalatti vágyunk óhatatlanul is a kívánt irányba mozgatják az ingánkat. Mások számára történő tudakozódás esetén viszont agyunk közömbös marad, nem lépnek fel ideomoto¬rikus (önkéntelen) mozgások, így a Magasabb Intelligencia zavartalanul képes a választ az agyunkba ültetni, és ezáltal az ingát irányítani. Az inga mozgatását tehát nem külső erők végzik, hanem mi. A mozgás valódisága, a jóslat, illetve az eldöntendő kérdésekre kapott válaszok megbízhatósága pedig attól függ, hogy agyfrekvenciánk lecsökkentése, azaz a jobb agyfélteke aktivizálása útján milyen mértékben tudunk kapcsolatot teremteni a Magasabb Intelligenciával.

A minél jobb hatásfok elérése érdekében az ingát mindig kelet felé fordulva használjuk. Amennyiben álló helyzetben, az előírt pozícióban tartjuk magunk elé, akkor igenlő válasz esetén jobbra, az óramutató járásával megegyező, nemleges válasz esetén pedig balra, az óramutató járásával ellentétes irányba kilendülve körkörös mozgásba kezd. Ha nem tudja a választ - mert ez a szabad akaraton múlik -, akkor előre-hátra leng. Akkor is ezt teszi, ha nem tud egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Pl. ilyen eset áll elő akkor, amikor azt kérdezzük, hogy a fogalmazásunkba beépítsünk-e egy gondolatot az általunk helyes¬nek vélt helyre, vagy ne. Ha azt vála¬szolja igen, berakjuk. Ha azt, hogy ne, elvetjük; holott szükség lenne rá, de máshol. Bizonytalanság esetén tehát érde¬mes puhatolózni, vagy kérdéseinket pontosítani, mivel ez váratlan segítséget, ötletet eredményezhet nekünk. Különben pontatlanul feltett kérdéseknél is hasonló reakcióra számíthatunk. Az oldalirányú kilengés vagy a mozgás leállása, az inga lebénulása viszont a tapasztalatok szerint azt jelenti, hogy a Magasabb Intelligencia valamilyen oknál fogva nem kíván a kérdésünkre válaszolni. Vagy azért, mert nem értenénk meg a feleletet, vagy méltatlanok vagyunk annak közlésére. Az ingamozgás sebességéből is messzemenő következteté¬seket vonhatunk le. Ha az eszköz erőteljesen megindul jobbra vagy balra, és mind nagyobb kört ír le, ez határozott igent illetve nemet jelent.

Az eljárás alatt ne mozduljunk el a helyünkről, és ne engedjük el az inga szárát se, mert akkor megszakad az energiakör, és kezdhetjük elölről az inga bahangolását. Meg kell még említeni, hogy a szemnek, mint érzékelő, visszacsatoló szervnek, nagyon fontos szerepe van az ingát irá¬nyító folyamatban, mert ha a gondolatainkkal történő irányítás közben lehuny¬juk a szemünket, akkor a korábbi mozgás leáll, az ingánk nem működik tovább. Közbevetőleg megjegyezve még fokozottabb szerepe van a szemnek a théta tartományban történő gondolatátvitel során. Ennek tudható be, hogy a hip¬noti¬ző¬rök annyira mereven nézik a gondolati úton irányítani kívánt személyeket.


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.09. 05:29  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Akit az inga különös mozgása nem győzött meg a szub¬atomi energiasu¬gárzás létezéséről, találhat más példát is a gravitációs kisugárzás szokásostól eltérő megnyilvánulására. A természetben több gravitációs anomália (rendellenesség) is előfordul, melyek a Yin energiasugárzás fokozott fellépésének tudhatók be. Az előzőekben már említettük, hogy a Föld felszínén két tárgy között nem jön létre érzékelhető gra¬¬¬vi¬tációs vonzás, hiszen a tömegük túl kicsi ehhez. Ennek ellenére mégis tapasztalhatunk helyileg megnövekedett gravitációs vonzást különböző anyagok között akkor, ha eltérő a felületük. Ebben az esetben a gravitációs kisugárzás fokozódását az idézi elő, hogy az egyik anyag felülete nagy¬ságrendekkel nagyobb a másiknál, így a tömegnövekedést a felületnövekedés helyettesíti. Ez a jelenség leglátványo¬sabban a kapilláris csövekben figyelhető meg. Mint ismeretes a kis átmérőjű csövekben a folyadék jóval magasabbra húzó¬dik fel, mint a körülötte levő nagy tömegű folyadék szintje. Ennek oka, hogy a cső felülete a benne levő folyadékoszlop tömegéhez mérten igen nagy, így megnövekedett vonzóere¬jénél fogva szinte felszívja a folyadékot. Itt a fokozott Yin energiasugárzást a gravitációs vonzás egy speciális meg¬nyilvá¬nulási módja a kohézió teszi lehetővé, amely csak akkor lép fel, ha a két anyag rendkívül szorosan érintkezik egymással.

Szintén a kohéziós erőnek tudható be, hogy a levegő¬ben aláhulló vízcsepp gömb alakú, és nem kúp-, vagy kockaformát vesz fel. Külső vonzóerő hiányában ugyanis fokozot¬tan fellép a belső összetartó erő, amely a folyadék molekuláit olyan alak¬zatban rendezi el, hogy a lehető legkisebb távol¬ságra legye¬nek egymástól. A parapszichológiai képességgel rendelkezők a Yang energiasu-gárzás helyi eltéréseit is érzé¬kelhetik, de nincs messze az idő, amikor különböző segéd¬eszközökkel bárki meggyőződhet ezeknek az anomá¬liáknak a létezéséről. Az ingával és a varázsvesszővel ellentét¬ben a mágneses kisugárzások érzékelésére alkalmas elektro¬nikus készülékek használatához már nem lesz szükség semmilyen különleges képességre, így mindenki előtt feltárul majd a szubatomi energiarészecskék különleges világa.

Erre azonban még egy darabig várni kell, így azok számára, akik az ingával behatóan kívánnak foglalkozni, elengedhe¬tetlen az alábbi szabályok betartása: A saját használatú ingánkat soha ne adjuk mások kezébe, mert az idegen érintés energetikai nyomot hagy rajta, amely a továbbiakban bizonytalanná teszi a használatát. Véletlen érintés esetén ettől a káros hatástól úgy szabadulhatunk meg, hogy az ingát néhány percig hideg folyó víz alá tartjuk, majd a kezünkben lógatva törlés nélkül megszárítjuk. A különböző tárgyakba impregnálódott sugárzást egyébként nem csak folyó vízzel, hanem erőteljes ütésekkel is el lehet távolítani. Ez esetben azonban nem célszerű ezt a módszert alkalmazni, mivel az ingánk könnyen megsérülhet.


A régi Kínában viszont bevett gyakorlat volt ez a művelet. Ha egy házban gyilkosság vagy más komolyabb bűncselek¬mény történt, akkor a hatóságok csak azt követően engedték vissza a lakókat, miután botütésekkel elűzték a “gonosz emlékét”. A buzgó tisztviselők addig püfölték a falakat, a gerendákat és a földpadlót, amíg a helyiség “el nem vesztette a memóriáját”. A Feng shui (a berendezési tárgyak közötti energiaáramlások, valamint a sárkányösvények tudományának) hazájában ez nem egy ördögűzési eljárás volt a lakók lelki nyugalmának visszaállítása érdekében. Az állam által kinyilvánított indok nagyon is ésszerűnek tűnt, és szinte már tudományosan hangzott: “Az emlé¬keket kisugározzák a falak, és ez új bűnöket szül.”


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.08. 09:45  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Kiegészítés

A parajelenségek előző fejezetben ismertetett igen széles skálája feltehetően mindenkit meggyőzött már arról, hogy mégiscsak kell lennie valamilyen erőnek, amely lehetővé teszi ezeknek a jelenségeknek az előidézését. Az életben bár¬milyen megnyilvánulás kizárólag akkor lép fel, ha annak valós fizikai alapjai vannak. E nélkül semmilyen jelenség nem keletkezhet, semmi nem létezhet. A parajelenségek fizikai alapjai az abszolút világban vannak, és ezért nem illeszthetők bele a jelenlegi természeti világképünkbe, létezésükről csak közvetve szerezhetünk róluk tudomást. Aki az eddig elmon¬dottak alapján még mindig kételkedik az abszolút világ alapját képező energiakvantumok létezésében, az győződjék meg saját maga ennek a rejtélyes erőnek a működé¬séről. A szub¬atomi energiasugárzás legegyszerűbb módon az ingás kísérlettel mutatható ki. Ez az eszköz a varázsvesszőhöz hasonlatos eszköz, de felhasználási területe sokkal szélesebb. Az inga a felfüggesztésre szolgáló láncból vagy fonálból, és nehezékből áll. A nehezék bármilyen anyagból lehet, a leggyakrabban azonban a mérőónhoz hasonló alakú, nagy fajsúlyú fémrudacskát használnak erre a célra. A tapasztalatok szerint ingának leginkább a 15-30 gramm súlyú sárgaréz függőón felel meg. Ahhoz, hogy működőképes legyen, törekedni kell arra, hogy a lánc és a nehezék között minél kisebb legyen a súrlódó erő.

Házilag az inga legegyszerűbb módon egy karikagyűrűből és egy 40-50 cm hosszú vékony selyemcérnából állítható elő. A specialisták szerint azonban felfüggesztés céljára legalkal¬masabb a női hajszál. Fűzzük át a cérnát vagy a hajszálat a gyűrűn, a két végét kössük össze, és fogjuk a hüvelyk- és a mutatóujjunk közé oly módon, hogy a többi ujjunk behajlítva a mutatóujj mögött sorakozzon fel. Fontos szabály, hogy az ingát mindig jobb kézzel kell tartani, erre még a balkezesek is ügyeljenek. (A bal kézben tartott inga ugyanis a szabályok¬ban rögzített iránnyal ellentétes mozgást végez.) Most oldalirányban mozdítsuk meg kissé az ingát, és hagyjuk ide-oda lengeni. Látni fogjuk, hogy hamarosan leáll, és a cérna vagy a lánc iránya a Föld gravitációs középpontja felé mutat. Ez az első bizonyítéka a szubatomi energiasugárzásnak. A Föld negatív energiakisugárzása vonzást gyakorol a gyűrű szintén negatív kisugárzására, megállítja annak a mozgását és megpróbálja a legrövidebb úton magához rántani.

Sajnos a körülöttünk lévő tárgyak a Földhöz képest elha¬nya¬golható méretűek, ezért nem képesek ilyen látványos hatást gyakorolni az ingára. Más anyagokon kimutatható hatást csak akkor tapasztalhatunk, ha számottevő inhomogenitás talál¬ható bennük. Ilyen inhomogén összetételű anyag a beteg emberi test. Ha az ingánkat egy beteg ember teste felett néhány milliméterrel végig¬vezetjük, akkor tapasztalni fogjuk, hogy a gyűrű különféle mozgást végez. Yin energiatelítettség esetén a beteg testrész vonzást gyakorol a gyűrűre, míg a Yang ener¬giatelítettség taszítólag hat rá. Miután a gravitáció a kilen¬dített ingát visszatéríti, ezért ez a hatás egy idő után az inga folyamatos lengését, illetve forgását eredményezi. A gyűrű mozgása érbetegségek esetén a legintenzívebb, sokan vannak, akik ezzel a módszerrel viszonylag pontosan vérnyomást is tudnak mérni. A házilagos kivitelezésű ingák közkedvelt alap¬anyaga még a vad¬gesztenye. Elkészítése rendkívül egyszerű. Középen szúrjuk át a gesztenyét zsákvarró tűvel, és a lyukon fűzzünk keresztül egy 20-25 cm hosszú, és leg¬alább 1 mm vastag fonalat. (Legalkalmasabb erre a célra a halászháló javítására szolgáló vékony spárga, vagy a horgászboltokban kapható maradék damil.) A végére kössünk csomót, hogy ne csússzon ki a gesztenyéből, és már el is kezdhetjük a kísérletezést.

Az inga használata során ügyeljünk arra is, hogy a bal kezünket lazán lógas¬suk lefelé. Ne érintsük meg vele a testün¬ket, és az ujjainkat se zárjuk össze, mert ez energetikai rövid¬zárlatot okoz, amely leállítja, illetve bizonytalanná teszi az inga mozgását. Bármilyen vizsgálat során kerüljük a gyűrűk, órák, nyakláncok viselését, mivel ezeknek a tárgyaknak az energia¬kisugárzása zavarja az inga mozgását. A radiesztéziai vagyis az energiakisugárzásokra fokozottan érzékeny szakemberek szerint egyébként az inga szárának optimális hossza egyénen¬ként változó. Ezért próbálgatással állapítsuk meg, hogy a mi esetünkben hol a legintenzívebb az inga kilengése, és ezen a helyen kössünk egy csomót a cérnára. (Túl rövid szárat ne alkalmazzunk, mert akkor össze-vissza ugrál, megbízhatatlanná válik a mozgása. Túl hosszú se legyen, mert ettől meg lelassul.)


foyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.07. 07:49  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Nem lenne teljes a bibliai bölcsességek sora Salamon király példabeszédeinek felidézése nélkül. Bölcs Salamonnak számos olyan mondását jegyezték fel, amely még ma sem vesztette el az aktualitását. Ennek bizonyítékául soroljunk fel közülük néhányat: “Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg. Aki álnokságot vet, bajt arat. Belenyújtja kezét a rest a tálba, de a szájához már nem viszi. Az embert saját bolondsága vezeti félre, mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve. Aki szereti az intelmet, az szereti a tudást. Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek viszont az irgalma is kegyetlen. Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat. Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalan¬sággal jár. Ne törődj azzal, ha valaki meggazdagszik, ha sok kincs lesz is házában; Úgysem vihet magával semmit, ha meghal, nem követi kincse. Az Úr intését meg ne vesd fiam, és dorgálását meg ne utáld; Mert akit szeret az Úr, azt dor¬gálja. Utoléri a bűnöst az, amitől retteg. Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül. Könnyen szerzett vagyon hamar elfogy, de aki keze munkájával gyűjt, az gyarapodik. Önmagának tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt. Vihet-e valaki tüzet úgy a keblében, hogy meg ne gyulladjon? A nyomorultat a nyomorúság által menti meg az Isten, és sanyargatás által nyitja meg fülét. Aki tisztes¬séget akar, előbb legyen alázatos. Van, aki bőven osztogat, mégis gya¬rapszik, más szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut.

Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását. Lépes méz a kedves beszéd, édes a léleknek, és gyó¬gyulás a testnek. A viszály kezdete olyan, mint mikor meg¬indul az árvíz, ezért tartsd magad távol a perpatvartól, mielőtt kitör. A bűnt szereti, aki veszekedni szeret. Jóllakott ember még a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek a keserű is édes. Ne felelj az ostobának a bolondságához illően, mert magad is hasonló leszel hozzá. Mint aki követ tesz a parittyába, úgy jár az, aki tiszteletet ad az ostobának. Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő. Még az ostobát is bölcsnek tartják, ha hallgat; és értelmesnek azt, aki csukva tartja száját. Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének fitogtatásában. A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt. Az ezüstmáz bevonja az agyagedényt, a sima beszéd pedig a gonosz szívet. A parázna nő csak egy darab kenyérre, de a férjes asszony drága életedre vadászik. Olyan a szép asszony, kinek nincsen okossága, mint a disznó orrában az aranyperec. Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van; mint a hizlalt ökör, ahol gyűlö¬let van. Mint szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony. Aki jó feleséget talált, kincset talált. A derék asszony koronája férjének. Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát.” Ezeknek a Shakespeare-i stílusú bölcsességeknek a sorát zárjuk az alábbi idézettel: “Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.”


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.06. 08:30  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A teremtés tiszteletére és az anyagi értékek megvetésére tanít a következő kijelentés: “Bálványimádást követ el az, aki a teremtményt imádja a Teremtő helyett.” Az előző fejezet¬ben leírtak alapján már pontosan tudjuk, hogy mi az értelme az alábbi intelemnek: “Akik a test szerint élnek, azok nem lehetnek kedvesek Isten előtt.” Sokan, akik nem hisznek Istenben, mindezek olvastán talán háborognak, hogy milyen alapon szól bele Isten az életembe, holott én semmilyen közös-séget nem vállaltam vele. A hitetlen emberek többnyire a karma elméletet is visszautasítják, és materialista alapokra helyezett filozófiai tézisekkel próbálják a létezésüket iga¬zolni, és a világ keletkezését megma¬gyarázni. Ez a világnézet azonban gyökértelenségénél fogva képtelen a világ számos problémájával kapcsolatban kielégítő felvilágosítással szol¬gálni. Semmilyen elfogadható magyarázatot nem képes pl. arra a kérdésre adni, hogy miért éppen ilyennek születtünk, miért lettünk azzá, akik vagyunk. A materialista gondolkodás megingatására, a racionális alapokhoz való görcsös ragasz¬kodás megcsúfolására álljon itt az alábbi bibliai idézet a Teremtő mindenhatóságának bizonyítékául: “Ugyan ki vagy te ember, hogy vitába szállsz Istennel? Mondhatja-e alko¬tójának az alkotás, hogy miért formáltál ilyenre? Nincs-e hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik edényt díszessé, a másikat pedig közönsé¬gessé formálja?”
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.05. 08:01  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Nem szerencsés megoldás a kapásból történő visszautasítás sem. A jótékonykodó, segítőkész emberekhez sokan fordulnak problémáikkal. Ez természetes dolog, hiszen a világban egyre sűrűsödnek a bajok, az önzetlen segítők száma viszont nem növekedik. Egy idő után azonban a legtöbb szponzor pánikba esik, megrémül a mind nagyobb halomban érkező kérvényektől. Ekkor fejvesztve igyekszik szabadulni s rá nehezedő tehertől, és elkezdi vakon visszautasítani a kérelmezőket. A mecénás azonban nem fordíthat hátat a hozzá fordulóknak. Bármilyen helyzetben arra kell törekednie, hogy a rendelkezésére álló pénzt minél hasznosabban költse el. Ezt csak úgy tudja megtenni, ha megismeri a kérelmezők panaszait, megtekinteni a támogatásra szoruló műveket. E nélkül nem lehet alapos és igazságos döntést hozni. Ha az elbíráló nem vizsgálja meg az összes alkotást, akkor hogyan tudja eldönteni, hogy melyik érdemli meg leginkább a támogatást? A felelőtlenül hozott dön¬tés nem más, mint vagyonunk eltékozlása, és nem sok hasznot hajt a világnak. A beérkező kérvé¬nyek egyenkénti módszeres átvizsgálása, a produkciók megismerése sok fáradtsággal, kellemetlenséggel jár, de ez az egyetlen módja pénzünk hatékony elköltésének.

A kérvények elbírálása során nincs helye az elfogultságnak sem. Nem mellőzhetünk egyetlen kérelmezőt sem amiatt, mert nem a honfitársunk, vagy nem tetszik a nemzetisége, a bőre színe stb. Civilizációnk egyetlen nagy közösséget alkot, mindenki cselekedete kihat mindenkire; ezért a külföldiek támogatása ugyanúgy szükséges, mint a körülöttünk élőké. Ennélfogva ne azzal törődjünk, hogy honnan jött a kérvény; hanem azzal, hogy mire kérik a pénzt. Társadalmi körülményei folytán a messziről jött kérelmezőnek sokszor nagyobb szüksége van a támogatásra, mint a honfitársainknak; és nem, kizárt, hogy az alkotása is jelentősebb. Jusson eszünkbe, hogy a legnagyobb horderejű alkotások ott születnek, ahol a legtöbb a baj; így ezeken a helyeken van a legnagyobb szükség a segítségre. Nagy kárt okoz a világnak, aki nem képes felülemelkedni a lokálpatriotizmusán, és nem kozmopolita szemlélettel teljesíti az önként vállalt feladatát. Nem ritka jelenség a szalmalángszerű szponzori tevékenység sem. Ilyenkor az önmaga nagyszerűségétől, segítőkészségétől eltelt személy elkezdi boldog-boldogtalannak osztogatni a pénzét, ami egy idő után természetesen elfogy. Ekkor kénytelen felhagyni ezzel a tevékenységgel még akkor is, ha a támogatásra érdemes produkciókról csak ezután szerez tudomást. A kezdetben szétszórt és később megtagadott pénz nem sokat segít a világon. Vagyonunk eredményes elköltéséhez bölcsességre is szükség van.

Sajnos ma még nem az a legnagyobb gond, hogy az emberek felelőtlenül szétszórják a pénzüket, nem válogatják meg eléggé a támogatásra érdemes személyeket. Sokkal nagyobb probléma, hogy az emberiség túlnyomó részének esze ágában sincs segíteni a rászorulókon. Meg sem fordul a fejükben, hogy másoknak is esélyt adjanak a felemelkedésre, az életben való boldogulásra. Figyelemre méltó módon közelíti meg ezt a témát Gonda István. Ő nem csupán erkölcsi kötelességnek tekinti az adakozást, hanem korunk legfontosabb követelményének: “A Földön semmi sem a miénk. Az anyag pusztán eszköz a lelki fejlődéshez. Azért került a birtokunkba, mert a Teremtő ránk bízta. Ezért felelősek vagyunk, hogy mit kezdünk vele. Ha nem adjuk át többletünket a rászorulóknak, akkor a sors veszi el tőlünk. Megfoszt bennünket a feleslegtől. Ráadásul többet kér annál, mint amennyit magunktól adtunk volna; és többnyire azt kéri, amitől a legkevésbé szeretnénk megválni. Minden veszteség: betörés, lopás, szervkivétel, de még szeretteink elvesztése mögött is az áll, hogy többletet halmoztunk fel, és önként nem akartuk megosztani embertársainkkal. Ezzel az állapottal a lelkiismeretünk tökéletesen tisztában van, ezért aggódás formájában megpróbál figyelmeztetni bennünket. Ennélfogva ha attól tartunk, hogy anyagi veszteség ér bennünket, vagy valamilyen balesettől félünk, ez biztos jele annak, hogy elérkeztünk a 24-ik órába, amikor még önszántunkból adhatunk, és ezzel elkerülhetjük a sorscsapást. A szívből jövő kéretlen adással megválthatjuk önmagunkat.
Ha figyelünk, észre fogjuk venni, hogy a környezetünkben ki szenved hiányt. Jutalmunk a megszabadulás, és az adakozás öröme. Akinek a szíve nyitva van, annak a keze is megnyílik. Ha keveset adunk a sokból, és azt is nyilvános elismerés vagy a hála reményében, akkor adományunk nem más, mint háborgó lelkiismeretünk megnyugtatása. Ha nem vagyunk képesek önként, tudatosan megválni feleslegünktől, akkor látszólag érthetetlen okok miatt sorozatos veszteségek érnek bennünket. Egyszer mindenünket itt kell hagynunk a földi világban. Miért nem akkor adjuk át, amikor még megválthatjuk vele a sorsunkat? Az emberiség a lelki fejlődés iskolájában vizsgaidőszakhoz érkezett. Mindenről számot kell adnunk, amihez eddig hozzájutottunk: tudásról, anyagi- és lelki értékekről. Megtartani most annyi, mint elveszni. Kérdés, hogy időben vagyunk-e még egyáltalán ahhoz, hogy méltónak találtassunk adni?”


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.04. 07:08  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A fejlődés törvényének igazságosságára jellemző, hogy minden ember életében megadatik egyszer a nagy lehetőség. Más kérdés az, hogy ezt a legtöbb ember nem használja ki. A Mindenható szemében azonban a sors által felkínált lehető¬ség visszautasítása a harmonikus fejlődés szándékos akadá¬lyozásának minősül. Ezért az ilyen tett az ember által elkövet¬hető legsúlyosabb bűnök kategóriájába tartozik, és elbírálása is ennek megfelelő szigorral történik. A visszautasítás azonban nem mindig tudatos. Sokan utólag jönnek rá, hogy mekkora lehetőséget szalasztottak el. A kishitűség, a szűklátókörűség, a passzi¬vitás azonban szintén nem múlik el következmények nélkül. A hitetlen, sorsával szemben felelőtlen, vagy gőgös felfuvalkodottságában az értéket meglátni nem akaró ember büntetése az, hogy soha többé nem lesz képes életét ki¬mozdítani a szürke kisemberek világából. A nagy lehetőség rendszerint az egyes népek történelmében is bekövetkezik egyszer. Ennek legismertebb példáit a perzsa, a mongol és az oszmán birodalom szolgáltatta. Nagy Sándor, Dzsingisz kán és az egymást követő szultánok azonban más népek rovására próbálták a saját nemzetüket felemelni, így világhódító törek¬véseik törvényszerűen kudarccal végződtek. A Mindenható által felkínált lehetőség nem megfelelő módon való kihaszná¬lása következtében a perzsák, a tatárok és a törökök ismét visszasüllyedtek a népek tengerébe, ugyanarra a szintre, ahonnan elindultak.

Isten irgalmatlanul lesújt azokra is, akik felkarolnak egy pozitív ügyet, de nem mennek végig a megkezdett úton. Saj¬nos ma még kevés ember van a világon, akik a köz érdekében is hajlandóak cselekedni, A jómódban élők többsége meglehetősen részvétlenül szemléli a körülötte élők szenvedéseit. Segíteni még felkérés esetén sem hajlandóak. Ha ilyen jellegű kérelem érkezik hozzájuk, ösztönösen hárítanak: “Mi közöm nekem más bajához!” Ezért a Teremtőnek minden egyes önkéntes segítőre szüksége van. Sokan azonban nem veszik komo¬lyan a vállalt feladatot, és egy idő után abbahagyják a jótékonykodást, mások segítését. Ez az árulásnak is beillő cselekedet felborítja az isteni tervet, és ilyenkor a túlvilági hatalmaknak át kell írniuk a jövőnk alakulását irányító “forgatókönyvet”. A kiesett szereplő helyére újat kell keresni, ami nem kis vesződséggel és időveszteséggel jár. Ezt termé¬szetesen nem veszik jó néven a túlvilági erők. Ők ugyan nem büntetik meg a vétkest, mert a Jó szolgálatában álló fény¬lények és segítőik nem képesek ártani, de teret engednek a gonosz erőknek. Ilyen esetekben a Sátán fokozott hévvel veti magát védtelen áldozatára, és alaposan “megtáncoltatja” kezdeti jó cselekedetei miatt. Az önként vállalt fel¬adat tehát olyan kereszt, amit életünk végéig cipelnünk kell, sohasem szaba¬dulhatunk meg tőle.
Különösen veszélyes a segítség megtagadása egy magasabb szférából érkezett közvetítő esetében. Ezekre a küldöttekre fokozott figyelmet fordítanak az égiek, hogy semmi se zavarhassa meg áldásos tevékenységüket. A túlvilági üzenetek szerint: “Mi nagyon ügyelünk arra, hogy a két világ határán álló médiumot ne tegyük ki azoknak az ártalmaknak, melyeket a körülötte élő embe¬rek figyelmetlensége, felelőtlensége, nemtörődömsége okoz. Mert a mi szócsö¬veink által közzétett információk terjesztését senki sem akadályozhatja meg következmények nélkül. Ez egy olyan szent dolog, ami ha nem lenne, ti még mindig sötétségben élnétek a Földön, és az emberiség többségéhez nem juthatnának el az isteni kijelentések. Ezért is számít egyik legnagyobb bűnnek az, ha valaki egy médiumot (akár szándékosan, akár tudatlanul) a tevékenységében akadályoz, vagy vele szemben olyan rosszhiszeműen nyilvánul meg, ami által annak lelke komolyan megsérül. Ez ugyanis olyan hálátlanság, és olyan hűtlenség, ami a szellemvilág szemében súlyos vétséget jelent. Ebből ne következtessetek arra, hogy mi a médiumainkkal kapcsolatban elfogultak vagyunk, és kivételes bánásmódban részesítjük őket. Mindössze arról van szó, hogy a szellemvilág nagy munkát fektet abba, hogy egy embert a Földön hiteles és állandó médiummá kiképezzen. Nem is szólva arról a sok energiáról, amit a médium a kényelme, sőt sokszor az élete árán áldozatkészen felajánl az égnek, és az embereknek. Ezt az óriási erőfeszítések által létrejött hiteles képviseletet senki földi ember nem korlátozhatja vagy semmisítheti meg büntetlenül.”

Ennek a nem éppen megnyugtató intelemnek az ismeretében joggal teheti fel a kérdést az illető: Honnan lehet azt tudni, hogy egy hiteles médium, vagy egy átlagember kéréséről van szó? Ez egyértelműen kitűnik az általa közvetített információk minőségéből. Amennyiben ezek döbbenetes erővel hatnak az elbírá¬lóra, akkor nagy bajban van: Ha elutasítja a kérést, akkor magára vonja az égiek haragját, ha elfogadja, akkor környezete rosszallásától kell tartania a kinyilatkoztatások mindent fenekestől felforgató, megreformáló tartalma miatt. A szpon¬zorálás tehát nem veszélytelen tevékenység. Mindazonáltal szükség van rá, mert önzetlen, áldozatkész támogatók nélkül nem valósulhatna meg semmi¬lyen pozitív törekvés a világban, és ez megbénítaná civilizációnk fejlődését. A jótékonykodás elkezdése előtt tehát alaposan gondoljuk át, hogy mennyire komoly az elhatározásunk, mert nem játékról, hanem súlyos felelősségvállalásról van szó, ahol nem csak a vagyonunk a tét, hanem néha az életünk is. Min-denesetre egy valamit ne tegyünk, azt, hogy agyonhallgatjuk az ügyet. A kér¬vényező semmibevétele ugyanis tovább súlyosbítja a helyzetünket.


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.03. 06:59  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Nem is gondolnánk, hogy az aktuális politika jegyében az ateista politikusok által használt, és többször kiforgatott alábbi mondások szintén a Bibliából valók: “Aki nincs velünk, az ellenünk van”, vagy: “Aki nincs elle¬nünk, az velünk van.” Rákosi, majd Kádár ismert jelmondatait a jelenkor reformpolitikusai a következőképpen forgatták át: “Aki ellenünk van, az velük van.” Sajnos nemcsak a Biblia eszméi estek áldozatul korunk mindent beszennyező, megszentségtelenítő viselkedésének. A legszentebb ősi szimbólumok sem menekültek meg attól, hogy a mindent profanizáló, vulgarizáló vagy áruvá silányító modern világ kisajátítsa, lealacsonyítsa, politikai vagy kereskedelmi védjeggyé alakítsa. A legízléstelenebb példákat mellőzve így vált a penta¬gramma vörös csillaggá, a kommunista diktatúra jelképévé, és így lett az óin¬diai szvasztikából horogkereszt, a fasizmus szimbóluma azáltal, hogy a nap¬kereszt szárait átforgatták. Sokan nem tudnak mit kezdeni Jézusnak azzal a meglehetősen antihumánusnak tűnő kijelentésével, mely szerint: “Akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól még az a kevés is elvétetik, amije van.” Pedig ez a mondás szervesen beilleszthető a fejlődés törvé¬nyébe. Az ember azért született a Földre, hogy harcoljon, törje magát, kihozza magából mindazt, amire képes. A lusta, nemtörődöm ember a fejlődés gátja, így büntetést érdemel, és a büntetés ily módon való kiszabásáról a Mindenható nem szokott elfeledkezni. A fejlődés szükségszerűségének globális értelmére utal Jézusnak az a kijelentése, hogy: “Ti vagytok az élet sója.”, mivel a földgolyó élővilága olyan lenne az emberiség nélkül, mint az étel só nélkül. A túlvilági hatalmak azért hozták létre a földi világot, hogy elősegítsék egy újabb civilizáció kialakulását, és ezzel az értelem fejlő-dését az univerzumban.


Még kevésbé érthető, sőt egyenesen következetlennek tűnik a Megváltónak egy másik kijelentése. Köztudott, hogy Jézus mindig és mindenütt a szeretet fontosságát hangoztatta. A keresztény világ eszmerendszerében olyan fontos szerepet tölt be a felebaráti szeretet, hogy alaptörvényébe, a tízparancsolatba is belefoglalták. Ennek ellenére a Biblia tanúsága szerint Jézus így beszélt tanítványaihoz: “Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a Földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem azért, hogy kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam a fiút apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, és így az embernek ellensége lesz a háza népe.” Mivel Krisztus földi küldetésének célja köztudottan nem az agresszió, a gyűlöletkeltés volt, ezt a fenyegető tartalmú kijelentést feltehetően egy magasabb rendű törvény érvényre juttatása mondatta vele. Fizikai megtestesülésünk legfőbb célja a fejlődés, és ez nem megy szenvedések nélkül. Ennek legkevésbé elkerülhető, tehát leghatékonyabb módja, ha a kínjainkat közvetlen környezetünk idézi elő. Olyanok, akiktől nem lehet megválni, sem elmenekülni tőlük, mert szeretet, sőt vérségi kapcsolat fűz bennünket hozzájuk. Azok sem tudnak elszakadni közvetlen családtagjaiktól, akik már nem éreznek szeretetet irántuk, mert egzisztenciálisan függnek tőlük. Fokozott terhet ró ez a jelenség azokra, akik nem azért vannak itt a Földön, hogy fejlődjenek, hanem komoly küldetéssel érkeztek ide. Nekik még a törekvéseikkel szemben megnyilvánuló társadalmi ellenállással is meg kell küzdeniük, így nem csoda, hogy egy idő után az egész világ ellenségükké válik. Eközben a Sátán sem feledkezik meg a feladatáról, így a nagy emberek sorsa sokszor nem más, mint földi “pokoljárás”.

A fejlődés szükségszerűsége már civilizációnk kezdetén kinyilváníttatott. A keresztény valamint az iszlám hitrendszer szerint minden bajunk az eredendő bűnre, vagyis a tudás fájáról leszakított almára vezethető vissza. Az első emberpár bukása azonban sorsszerű volt. Isten tisztában volt vele, hogy teremtményei csak ezáltal járhatják be a tapasztalás útját a bölcsességig. Ezért lehetőséget adott Ádám és Éva bukására, amit ők ösztöneik által vezérelve ki is használtak. Ahhoz hogy ne az ösztöneik vezéreljék őket, hanem a bölcs belátás, fejlődniük kellett. A fejlődés elengedhetetlen kelléke viszont a szenvedés, amit csak a Paradicsom kapuin kívül lehetett megtapasztalni. Így az Édenkertből történt kiűzetés elkerülhetetlen volt. Tehát mindennek úgy kellett történnie, ahogy történt; az emberiség sorsa már a teremtésünk kezdetén eldöntetett.
Ugyancsak a fejlődést szolgálja mind egyéni, mind egye¬te¬mes értelemben, hogy Isten mindnyájunkat próbának, kísértésnek vet alá. Az így ránk rótt teher azonban sohasem nagyobb annál, mint amit az egyén elviselni képes, mert Istennek nem az a célja, hogy megroppantson bennünket, hanem hogy a nehéz¬ségek legyőzése által elősegítse lelki fejlődésünket. Figyeljük meg, hogy az apostolok mit monda¬nak erről, és hogyan ötvöződnek ismét a Biblia kijelentései a karma tételeivel: “Senki se mondja, amikor kísértésbe jut, hogy Isten gonosszal kísért engem, mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz. Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mivel kiállta a próbát, és elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.” Sajnos ma még nagyon kevés az olyan ember, aki pozitív módon reagál az élet nehéz¬ségeire, és képes meglátni a bajban a jót. A megpróbáltatások lényegét megértve a bibliai Dávid a követ¬kezőképpen szólt az Úrhoz: “Amikor megalázol, akkor teszel naggyá.” Korunk felvilágosodott embere viszont így ad hálát a Mindenhatónak az őt ért viszontagságokért: “Minden helyzet a mesterem. A dolgok azért történnek, hogy tanuljak belőlük. Hálás vagyok, hogy egy új tapasztalat részese lehettem. Ezt egyszer még a magam hasznára fordíthatom.”


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.02. 06:22  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
Ez a világ azonban csak akkor jön el, ha megtanuljuk egymást önzetlenül szeretni. Az igazi szeretet az, ha akkor is segítünk az elesetteken, amikor ezért csak sértés és megaláztatás a fizetségünk. Jelenleg nagyon kevés az olyan ember, aki ilyen körülmények között is képes a segítségnyújtásra. Ehhez nagyfokú tűrőképességre, és megértésre van szükség. Az önérzettel telített emberi lélek ma még nem tudja elviselni a reá vetített hamis képeket. Ezt tapasztalva a bennünk feszítő gőg megsokszorozódik, és máris kikérjük magunknak a rágalmakat, s követeljük, hogy az igazságnak megfelelően ítéljenek meg bennünket. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a csorbát kiköszörüljük, mert nem ismerjük az önzetlen szeretet tűrőképességét. Ennek lényege, hogy bármit gondoljon rólam a másik ember, ha csakugyan szeretem, és segíteni akarok rajta, akkor nem haragszom meg azért, amit tévedésből vagy rosszindulatból ellenem tesz. Példaként lebegjen szemünk előtt Isten velünk szemben tanúsított viselkedése:

“Nem hadakozom én a beteg emberrel azért, hogy ¬engem nagyszerűségemben meglásson; hiszen éppen attól beteg, hogy látása eltor¬zult. Ha én tényleg őérte, és nem magamért teszem amit teszek, akkor kezdetben elfogadom a torzultságát, és mindazt ami ennek következménye. Az általa rám vetített sötét képekkel együtt fogadom őt a szívembe. Amikor már a látása tisztulni kezd, és képes lesz arra, hogy engem valódi mivoltomban felismerjen, akkor láttatom meg vele igazi arcomat. Ámde akkor sem úgy, hogy őt szemrehányásokkal illetem, és így korábbi tévedéséhez hozzákötözöm, mert ezzel megakadályoznám a megújulását. Ahhoz, hogy ő erre a tisztulási fokra eljusson, előbb nekem kell érte tennem, azaz a hibáival együtt meg kell őt értenem, és magamhoz kell emelnem. Mert az isteni alázat arra is képes, hogy lehajoljon a tévelygő emberhez, és ne érezzen önérzetet a szerencsétlen, bukott teremtménnyel szemben, még abban az esetben sem, ha hamisságot, ellenszegülést, vagy káromlást kell elviselnie tőle. Pedig nekem és segítőimnek bőven lenne okunk a sértődésre, amennyi gyalázkodást elszenvedtünk már az elbukott emberektől.” A Mindenhatónak eme új keletű üzenete után térjünk vissza ismét a Biblia tanításaihoz.

Számos hívő számára is tanulságos lehet a Szentírásnak ez az intelme: “A szeretet nem keresi a maga hasznát.” Jótékony¬kodásunkat ne az erkölcsi haszonlesés motiválja. Ne azért segítsük a rászorulókat, hogy ezzel elnyerjük a Mindenható jóindulatát, vagy környezetünk elismerését. Istentől nem lehet jutalmat vásárolni. A Biblia arra tanít, hogy aki ad, az úgy adjon, hogy azt senki ne lássa. Képmutatástól mentes legyen a segítségnyújtásunk. Mások önzetlen megsegítése lebegjen a szemünk előtt, s ne az, hogy ebből milyen előnyünk fog származni. Isten számon tartja minden tettünket, így a jóté¬teményeinket is. Felesleges tehát naprakész számadást vezetnünk, ezt elvégzi helyettünk a Mindenható, és közli velünk a végelszámolásnál.

Jelentősen nehezítette Jézus küldetését, hogy az átadott tudásanyagot erősen korlátoznia kellett. Tekintettel kellett lennie arra, hogy mi még nem tartunk ott a fejlődésben, ahol ő. A mi szellemi befogadó- és teherbíró képességünk meglehetősen alacsony szinten áll, ami fékezően hatott ismeretei közlésében. Nem véletlenül említette egyszer azt, hogy: “Sok mindent mondhatnék még, de nem tudnátok elhordani.” Másutt nyersebben fogalmazott: “Ne szórjatok gyöngyöt a disznók elé!” A magasabb rendű tudás nem való mindenkinek. Nemcsak azért mert nem érti meg. Ha megérti sokkal nagyobb a baj, mert visszaél vele. Mint ahogy egy józan szülő sem ad gyufát a gyermeke kezébe, hogy kedvére játszadozzon vele; a szellemi vezetők is megválogatják, hogy kit avassanak be az univerzum titkaiba. Müller Pétert idézve: “Az igazság megismeréséhez erkölcsi érzék, önuralom, és egyetemes felelősségérzet kell. A tudás birtoklása nagy felelősséggel jár. A tudás ugyanis valóban hatalom, de sajnos a méltatlanok kezében is. Ezért csak annyit szabad belőle átadni, amennyi az illető javára válik. Akkor lehetünk biztosak abban, hogy valaki kellően érett egy-egy ismeret átadására, ha szinte már magától rájön.” Amikor kérdez, érdeklődik utána, már elindult a szellemi érés útján; és akkor ér célba, amikor a titkot magától kitalálja.
Az igazi szellemi vezetők feladata tehát nem a tanítás, hanem a rávezetés. Az alapok átadása után addig kell tanítani a tudásra szomjazókat, amíg lényegre törő kérdések fogalmazódnak meg bennük. Onnantól kezdve segíteni kell őket, hogy rátaláljanak a megismerés útjára. “A vívódással járó megismerésre főként azért van szükség, mert a léleknek meg kell erősödni, fel kel nőni, ki kell teljesedni egy-egy igazsághoz. Maradandó értéket csak magunkból tudunk felhozni, nem lehet ajándékként megkapni. Ez az eljárás nem tanítás, hanem nevelés. Egy benső növekedési folyamat, amelyet kívülről csak elősegíteni lehet. Fokozatosan elő kell csalogatni a növendékből a titkot. Ha így jön rá az igazságra, akkor magáénak fogja érezni, sajátjaként fogja kezelni. Sokkal jobban fogja értékelni az ily módon szerzett tudást, mintha »tölcsérrel a fejébe töltötték volna«. A jó tanító, tehát nem tanít, hanem nevel, felébreszt és kibontakoztat. Végül szerényen visszavonul, mint akinek semmi köze sincs a dologhoz. Ez a feladat még a szokványos pedagógiai munkánál is hálátlanabb, mert köszönet sem jár érte. A tanítvány ugyanis az igazság felismerését önmagának tulajdonítja, és csak jóval később döbben rá, hogy mindent a mesterének köszönhet.”


folyt.köv....
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Karsay   2019.10.01. 07:57  Hozzászólás
AvatarSpirituális tanító

Hozzászólások: 2036
Csatlakozott: 2017.07.16. 08:01
Tartózkodási hely: Budapest IV.
 
A Biblia ugyan különböző helyeken említi, de szorosan összetartozik az alábbi két intelem: “Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel” mert “Az erőszak erőszakot szül.” Aki nem a szeretet, a megértés útján, hanem erőszakos úton próbál egy konfliktust megoldani, az előbb-utóbb szintén erőszak áldo¬zata lesz. A modern nyelv ezt a következőképpen fogal¬mazza meg: “Aki farkas¬törvények szerint él, magára vonja mások vadászszenvedélyét.” Nézzük meg, mit mond erről még a Biblia: “Ki kardot ránt, az kard által vész el!” Ez a törvény nem csupán egyéni, hanem össztársadalmi viszonylatban is érvényesül. Figyeljük csak meg, hogy az egész világra kiterjedő háborúknak mindig az a nép volt a vesztese, amely kezdeményezte, amely elindította a véres ese¬ményeket. Isten nem zsarnok, az alaptörvények kivételével nem diktál nekünk, hanem csak betartatja velünk a saját törvényeinket. Minden ember, minden nép önmagának szab törvényt. Isten elfogadja és szentesíti az ember által hozott törvényeket, és azok szellemében ítélkezik jó és rossz cselekedeteink felett. A Földön ki lehet ugyan bújni a törvény felelőssége alól a hatóságok megtévesztése útján, de a Teremtő mindenre kiterjedő figyelmét nem lehet kijátszani. Egyszer minden bűnünkért felelni kell, és minél később kérik ezt számon rajtunk, annál keservesebb lesz a bűnhődés.

A fenti példabeszédek közül a szelídségre, jámborságra ösztönző tanácsok átvitt értelmére más magyarázatok is születtek. Ezek közül igen figyelemre méltó a híres amerikai látnok Edgar Cayce reinkarnációs értelmezése: Ha valaki igazságtalanságot szenved el egy másik ember kezétől, és emiatt “jogo¬san” bosszút áll, akkor ezzel az ellenségéhez bilincseli magát. Mindketten arra kényszerülnek, hogy elkövetkező életeikben együtt térjenek vissza, és újraéljék a negatív konfliktust, mindaddig amíg el nem érnek arra a fejlettségi szintre, ahol már elegendő józan eszük lesz ahhoz, hogy elássák a csatabárdot, és felhagyjanak az ellenségeske¬déssel. Eközben kettőjük közül a fejlettebb lélek¬nek le kell lassítania saját spirituális fejlődését, mert rákényszerítette magát, hogy annak a kevésbé fejlett léleknek a tempójával folytassa útját, akinek kárt okozott. Ha viszont elég bölcs ahhoz, hogy ne alkalmazzon megtorlást, hanem “odafordítja másik orcáját is” akkor megszabadítja magát az ellenségével kap¬csolatos minden további bonyodalomtól. A teher akkor a másik félre kerül, akinek a továbbiakban hozzá hasonló primitív lelkekkel kell konfrontálódnia ahhoz, hogy ledol¬gozza a karmikus adósságot, amelyet korábban felhalmozott.

Ez a sokak által együgyűnek látszó viselkedés tehát nem a vallásos vakbuzgóság által elhomályosított elme bele¬törődése az erőszakba, hanem egy alapvető kozmikus igazság felismerése. Az erőszak csapdájából csak a szelídség, a megbocsátás, a szeretet szabadít¬hat ki bennünket. Végső soron így válik a látszólagos áldozat győztessé. Az erőszakmentesség univerzális eszméje egyéb¬ként a világ majd minden vallásában megtalálható. A hinduiz¬musban pl. így szól Krisna tanítása, amely az erőszaktól való tartózkodás harmadik indokaként is felfogható: “A rosszért mindig jóval fizess, ezáltal megváltod a gonosz embe¬reket indulataik rabságából.”

A megbocsátás nem azt jelenti, hogy magunkba fojtjuk haragunkat, és úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi. Tevékeny közreműködést sem követel tőlünk ez a gesztus. A megbocsátást nem valamilyen cselekedettel, viselkedéssel kell kifejezésre juttatni, hanem “elengedéssel”. Ha a szívünkben megbocsátunk valakinek, akkor békét teremtünk a bensőnkben. Ezáltal szeretet árad belénk, és mi is szeretetet árasztunk a környezetünk felé. A megbocsátás legfőbb célja: a harag, a szeretetlenség megszüntetése. Még arra sincs szükség, hogy eljátsszuk a földre szállt angyal szerepét, és bűnbocsánatot osztogassunk ellenségeinknek. Mind a nekünk ártóknak, mind önmagunknak akkor ¬¬hasz¬nᬬlunk a legtöbbet, ha megszüntetjük az ellenségeink iránt táplált negatív érzelmeket. Ezáltal megszűnik közöttünk a szeretetromboló lelki függőség, felszabadulunk abból a nyomasztó érzésből, amelybe a harag kényszerített bennünket. A negatív gondolatok útjára bocsátása áldást hoz mindenkinek, mert feloldja az emberek közötti karmikus függést. Ha “elengedjük” az ellenünk vétkezőket, nem kényszerülünk arra, hogy a következő életünkben ott foly¬tassuk az ellenségeske¬dést, ahol abbahagytuk. Ez véget vet a harag, a gyűlölet, a bosszú és a viszálykeltés végtelen lán¬co¬latának, és egy idő után elvezet bennünket a hőn áhított világbékéhez, a Biblia által hirdetett testvéri szeretethez, vagyis ahhoz az állapothoz, ahol minden ember testvérként szereti egymást.


folyt.köv...
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! - Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! - Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok! - (Albert Camus)



Következő

Vissza: Karsay István fóruma

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Ahrefs [Bot] valamint 0 vendég

cron